7. Digitális Esélyegyenlőség (DE!) Konferencia

Az esemény időpontja: 
2013. nov. 28. 10.00 - 17.00
Helyszín: 
Danubius Hotel Gellért, Budapest

Az NJSZT idén hetedik alakalommal rendezi meg a Digitális Esélyegyenlőség konferenciát. A konferencia aSzép új világ(?)” címmel áttekintést ad az információs társadalom előnyeiről, lehetőségeiről és egyúttal felhívja a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek még a Z generáció mindentudóit is fenyegethetik. 

A rendezvény ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött.

ONLINE REGISZTRÁCIÓ

 

A konferencia tervezett programja: 

Bőgel György – „Grand Coalition: Hogy jutottunk idáig?”
Már megszoktuk, hogy Európa és benne az Európai Unió az ellentmondások földje, ahol egyszerre jelenik meg sokféle erő és jelenség. A statisztikákat és az újsághíreket tanulmányozva láthatjuk például, hogy az országok többségében sokkolóan magas a munkanélküliségi ráta, különös tekintettel a fiatalkorú népességre. A gazdaságnak mégis akadnak olyan szektorai, ahol meglepő módon munkaerőhiány van. Az EU vezetői szerint ezek közé tartozik az informatika, különös tekintettel a magas színvonalú fejlesztési munkákra.  Hogyan lehetséges ez? Talán a híres európai oktatási intézmények kapacitásával, kibocsátó képességével van baj? Vagy inkább a társadalmi fejlődésben kell keresni a magyarázatot? A nemzetközi munkamegosztás átrendeződése adja meg a kulcsot? Esetleg mindezek kölcsönhatásáról, egymást erősítő játékáról, valamiféle láncreakcióról van szó? Összetett, bonyolult kérdéskör ez, mégis próbáljunk meg néhány szálat kibontani a gombolyagból. Ne feledjük: a terápia sikeressége a diagnózis pontosságától függ.


Sugár Mihály – „a konferencia időpontjában az aktuális helyzet elemzése”


Csepeli György - Prazsák Gergő – „Élet az offline és az online térben”
Az előadásban sorra vesszük az offline és az online térben élt élet jellemzőit, leírjuk és összehasonlítjuk a társas lét dramaturgiai, szociálpszichológiai és szociológiai megjelenéseit. Feltesszük a kérdést, hogy mi a kapcsolat az újonnan megjelent online élet és a hagyományosan élt offline élet között.? Melyik, mikor, s hol gyűri maga alá a másikat?  Lehet-e élni csak az egyik, vagy csak a másik térben? Milyen új veszélyek és lehetőségek származnak a kétfajta élet együtteséből? Az előadást a legfrissebb, 2012-es ESS internetezéssel kapcsolatos adatainak bemutatásával zárjuk, melyek egész Európáról adnak képet.


Korányi László: Ne csak használói, alakítói is legyünk a digitális világnak!
Az előadás a magyar startup világ felpezsdülésének potenciálját vizsgálva, arra keres választ, hogy milyen esélyük van a magyar vállalkozásoknak a digitális világot alakító megoldások kifejlesztésében. 

További kérdések: Mit tehet a kormányzat ennek érdekében?  Mit nyújtanak, és hogyan használjuk az EU-s forrásokat? Vannak-e magyar jellegzetességek a világban sikeres cégeinkben? Vannak-e olyan erősségeink, amikre építeni lehet a start-up ökoszisztéma fejlesztésében?  Mik azok a gyengeségeink, amiken változtatni kell? Hogyan lehet Budapest digitális startup központ?


Az NJSZT 2011. évi díjainak, valamint a „Kovács Attila díj – Az év informatikai újságírója” elismerés átadása


Sík Zoltán Nándor – „Az információs társadalmak árnyoldalai”
Az információs társadalommal kapcsolatos problémák között kell említeni a Toeffler-féle harmadik hullámot, melyben az államoknak új veszéllyel kell szembenézniük, az információtól való túlzott függés, az infokommunikációs eszközökre bízott nagy mennyiségű adat feldolgozása, kezelése miatt keletkező gondokkal. Ez kiszolgáltatottá teszi az egyes embert, a gazdaságot, a kutatási- oktatási-nonprofit szférát, sőt – elsősorban – magát az államot. Mivel az információ sűrűség annyira megnőtt, hogy az már csak megfelelő kapacitású és számítási teljesítményű elektronikus eszközparkkal, rendszerekkel kezelhető, ezért ezek a rendszerek állnak a lehetséges támadások középpontjában, de ezek a rendszerek azok, amelyek leállása, sérülése véletlen emberi hiba, vagy természeti katasztrófa bekövetkezése esetén is akár egy teljes ország „középkorba” való visszavetését is elő tudják idézni. Ezért ezek a modern kor kritikus infrastruktúrái (kritikus információs infrastruktúra), amelyek igen komoly mértékben védendők. Mindamellett látni kell azt is, hogy az információs társadalmak korában a szándékosság, az emberek információhoz való nem kívánatos hozzáférése/hozzáférhetővé tétele az egyik legkomolyabb veszély. Ez nem csak az információs hadviselés egyre komolyabb arzenálját jelenti, hanem azt is, hogy az egyes emberek, gazdasági társaságok – sokszor feleslegesen – olyan sok adatot „hagynak maguk mögött” az egyes rendszerekben (tipikusan az interneten), hogy azok mások számára értékes információkat nyújthatnak.  (lásd pl. competitive intelligence, amely „csak” legálisan elérhető adatokat dolgoz fel). És hiába a „túl sok” adat, a mai számítási kapacitás, ezt a „big data”-nak nevezett információhalmazt is fel tudja már dolgozni (lásd pl. a PRISM botrányt). Ne feledjük, hogy az internet nem felejt.


Gacsal József – „Változó ipar és oktatás kapcsolat egy változó világban”
Az új gazdasági környezet kihívásai megváltoztatják azokat a lehetőségek, melynek keretében az ipar és a felsőoktatás együtt tud működni a mérnökképzésben.

Az előadó áttekinti ezeket a lehetőségeket és kérdéseket tesz fel, melyek figyelembe kell venni, mielőtt hozzányúlunk bármihez is ebben a kapcsolatrendszerben.

Beszámol arról, hogy az ipar képviselői hogyan látják a kapcsolatok javításának lehetőségeit, illetve hol kellene kezdeni a változtatásokat.


Pukler Gábor – „MobilTárca”
A szép új digitális világ és mindennapjaink szerves része a mobiltelefon, amely mára ötödik végtagunkká lett – nem csak telefonálunk, üzenünk vele, de fényképezőgépünk, jegyzettömbünk, naptárunk is. A mindenkor nálunk lévő kapu az internethez, amely nélkül már ma sem működőképes a fejlett gazdaság. Az NFC megjelenésével a mobilunk olyan új funkciót kapott, mint néhány éve a kamera volt – a technológiának köszönhetően a pénztárcánkat váltja fel az összes kuponfüzetünkkel, pontgyűjtőnkkel, belépőkártyáinkkal, és akár a buszbérletünkkel együtt. De felváltja-e valójában? Hogyan reagál a MobilTárcára a szolgáltatói, az FMCG szektor? Mit szól a MobilTárcához az a kétezer tesztelő, akik az egyik legnagyobb szabású MobilTárca pilotban vesznek részt? Lesz-e újabb evolúciós ugrás a fizetési szokásokban a bankkártyák megjelenése után, és ha igen, mi lesz a siker titka? A fél éves MobilTárca teszttől többek között ezekre a kérdésekre is várjuk a választ.


Kürti Sándor – „A digitális szakadék feletti reménysugár – hátrányos helyzetűek online interaktív nyelvoktatása” 
A Hátrányos Helyzetűek Oktatása (H2O) Programban az elmúlt négy évben szerepelt a számítógéppel támogatott nyelvoktatás. Az utóbbi 3 évben már online és interaktív módon. Kétezer regisztrált, elsősorban cigányszármazású gyerekünk van, és közülük naponta legalább nyolcszázan látogatják az oldalt.  

A Tabello® bemutatásával a célunk kettős:

  • megismertetni a Tabello® oktatási módszert,
  • további hátrányos helyzetű iskoláknál elérni, a Tabello® használatát. 

Az eddigi 10 általános iskolánk mellett szeretnénk további 100 hátrányos helyzetű általános és/vagy középiskolát meggyőzni a Tabello® térítésmentes használatáról. Szakmai szempontból ez közel 10.000 felhasználót jelentene, akik számításaink szerint a Cloud infrastruktúránkat jelentéktelen mértékben (5% alatt) terhelnék. Azaz nem látjuk se műszaki se pénzügyi akadályát annak, hogy tízezer hátrányos helyzetű gyerek néhány éven belül folyékonyan beszéljen és írjon a világnyelvek valamelyikén, vagy akár több nyelven is. 
 

Sós Éva és Miletics Pál – „Megelőzés okostelefonnal”
A digitális orvosként emlegetett Eric Topol szerint a vezeték nélküli forradalom átalakítja az egészségügyet, a sztetoszkóp és a fonendoszkóp évszázados uralmát felváltják az okostelefonok. 

A hagyományos diagnosztikus eszközök további létjogosultságát nem megkérdőjelezve, tekintsük át a jelenlegi hazai trendeket, lehetőségeket és a digitális medicina jelenlegi, már elérhető megoldásait!

Az okostelefonok jelenleg a digitális értékesítési piac top termékei. A legfrissebb felmérések szerint  a magyar felnőtt lakosság 29 %-a, a rendszeresen internetezők 37 %-a  rendelkezik okostelefonnal, a magyar orvosok több, mint 60 %-a rendelkezik valamilyen okos eszközzel, többségében okostelefonnal (46 %). 

Az eszközök elterjedtsége lehetővé teszi különféle egészségügyi szolgáltatások okostelefonon keresztüli elérését. Az előadók azok közül a lehetséges eHealths megoldások közül váltogattak egy csokorra valót, amelyek a krónikus betegségek átláthatóbb és követhetőbb monitorozásán, a terápiatámogató programokon és beteg edukáción keresztül elvezethetnek a lakosság magasabb szintű egészségtudatosságához, a jobb beteg-együttműködéshez. Mindezek eredményeként okkal várható a betegségi - és halálozási mutatók javulása, amely jobb életminőséget, kiszámíthatóbb idősödést biztosíthat a magyar lakosság széles köre számára.

Kulcsszavak: