A „Gondolkodom, tehát…?” című, 10., jubileumi DE! konferencia szinopszisai

Az esemény linkje:
http://njszt.hu/de/esemeny/20160714/10-de-konferencia-gondolkodom-tehat%E2%80%A6

Bőgel György: Gépek és emberek
a CEU Business School oktatója, NJSZT alelnök

A technológiai fejlődés kétségtelenül a jólét forrása. Bár az előző évszázad technikai újításai sokak életét megváltoztatták, a keletkező új szakmák és állások általában jobbak voltak a régieknél és több jövedelmet is biztosítottak a munkavállalóknak. A szegénységet ugyan nem sikerült felszámolni, de a mai statisztikák is azt bizonyítják, hogy az általános életszínvonal növekszik. Számíthatunk arra, hogy ez a trend az elkövetkező évtizedekben is töretlenül folytatódik? A technológiai fejlődés mai csúcstermékei az egyre intelligensebb robotok. Vajon milyen társadalmi változásokat idéznek majd elő ezek az okos gépek, mi közük van az esélyegyenlőséghez? Furcsa korban élünk: a technika rohamléptekkel fejlődik, elvileg nyitott lenne a kapu az általános jólét felé, mégis sokan úgy érzik, hogy a helyzetük bizonytalan, a kilátásaik ellentmondásosak, a világban új feszültséggócok keletkeznek. Az előadás a technika és a társadalom fejlődése közötti összefüggés egyes fontos és figyelemre méltó sajátosságaira igyekszik rámutatni.

Csepeli György: Befejezetlen evolúció
professzor emeritus
ELTE TáTK Szociológiai Doktori Iskola, Interdiszciplináris Társadalomkutatások Program vezetője

Az előadásban az ember által létrehozott, korábban ember által ellátott funkciók végzésére képes működések tömeges megjelenésének társadalmi következményeit tárgyalom. Az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése, az önfejlesztő robotok munkálkodása kiszorítja-e vagy kiegészíti az embert, aki eleve befejezetlenül, meghatározatlanul, genetikai programokkal összehangolt környezet nélkül érkezett a világba, melynek alakítójaként meg kellett határoznia magát. Az emberarcú techno struktúra az evolúció új foka, vagy csupán az eredeti emberi meghatározatlanság kihívásaira adott kulturális folyamat új állomása?

Dr. Haidegger Tamás: Robotok az emberért - orvosi robotok
egyetemi docens, igazgatóhelyettes
Bejczy Antal iRobottechnikai Központ
Óbudai Egyetem

A robotika és azon belül is az orvosi robotika az egyik leggyorsabban fejlődő alkalmazási terület, és minden előrejelzés szerint a nyugati világban az Y generáció mindegyik tagján már fognak robotok elvégezni valamilyen diagnosztikai vagy gyógyító beavatkozást. Míg 20 éven keresztül gyakorlatilag egyetlen cég egyetlen teleoperációs rendszere uralta a világot, az elmúlt pár évben szinte felrobbant a piac, és gyártók tucatjai, mind a nagyobb cégek, mind pedig innovatív kisvállalkozások fogtak bele orvosi robotok fejlesztésébe. Mind a rehabilitációs robotika, mind pedig a sebészrobotika területén átütő eredmények várhatók. A most fejlesztés alatt álló autonóm rendszerek alapvetően meg fogják változtatni az ember és a gépek kapcsolatát. Az előadás részletesen bemutatja és taglalja a jelenlegi és a közeljövőben várható orvosi robotok által kínált lehetőségeket és potenciált.

Takács Árpád: A jövő luxusa: hús-vér sofőrök?
AImotive, Outreach scientist

Az autóipari technológiák fejlettségének köszönhetően az önvezető autózás ma már nem csak a jövő fikciója. A nemzetközi fejlesztési, szabályozási és szociális trendek mind azt mutatják, hogy gyermekeink, unokáink már egy olyan világban nőnek fel, melyet ez az új technológia – a rádió, televízió és személyi számítógép után – alapjaiban renget majd meg. Mit adnak majd nekünk az önvezető autók, és milyen feltételei vannak bevezetésüknek az autózás köré épülő társadalmunkban? Mire képes a mesterséges intelligencia, mit lát és hogyan hoz döntéseket a jármű, és lehet-e ügyesebb, biztonságosabb az embernél? Az előadásban a technológia jelenlegi állásának bemutatása mellett a fenti kérdések is megválaszolásra kerülnek.

Sepp Norbert: Kognitív számítógépek: Mit gondolsz, Watson?
IBM Magyarország

Az IBM Watson rendszere - amelyet a kognitív gépek első példányának tekintünk - a közelmúlt egyik legérdekesebb fejlesztése. A kognitív számítógépekről szóló előadásban nemcsak azt igyekszem bemutatni, mi a technológia alapja, hogyan segít megoldhatatlannak tűnő problémák sikeres megragadásában, és miként alakítja most és a közeljövőben hétköznapjainkat, hanem arra is invitálom a közönséget, hogy próbáljuk meg emberi gondolkodásunkkal értelmezni a gépi kogníciót, vázolni az ember-gép együttműködés kereteit, és feltárni, mit kell tennünk azért, hogy a mesterséges intelligencia, melyben hihetetlenül potenciál rejlik, ne csússzon ki az ellenőrzésünk alól.

Istenes Zoltán: Ismerd meg... a robotodat!
Dr. Istenes Zoltán
ELTE, Informatikai Kar
egyetemi docens
az NJSZT Robotika szakosztályának elnöke

Mit, mennyit tudunk a körülöttünk lévő robotokról, a működésükről? A gyermekeink mennyire fogják tudni jól kezelni, ismerni a háztartási, munkahelyi robotjaikat? A robotok elterjedésétől való ódzkodás és félelem helyett meg kell ismernünk ezeket az eszközöket, technológiákat. Oktatás által megszerezhető, „felhasználói, kezelői és fejlesztői” robotikai tudásra van szükség. Mindez számos kérdést felvet, melyekre az előadás során legalább részben megpróbálunk választ adni: kinek, hogyan, mikor, miért kell robotikát oktatni? Mit kell robotikából oktatni? Hogyan kapcsolódik a robotika oktatása a többi tudományterület oktatásához?

Zsedrovits Tamás: Ahol a madár (se) jár...
egyetemi adjunktus, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar

A pilóta nélküli repülőgépekre épülő alkalmazások egyre nagyobb teret nyernek, de az igazi áttörés még várat magára. Vajon mi gátolja ennek a nagyszerű lehetőségeket tartogató technológiának a széles körű elterjedését? Egyáltalán milyen kiaknázatlan lehetőségek vannak még ezen a területen? Milyen piaci trendeket látunk a nem katonai alkalmazásokban, és milyen jövőbeli irányok bontakozhatnak ki közép- és hosszútávon? Miért életbevágóan fontos a fedélzeten lévő ütközés elkerülő berendezés, és milyen hazai és nemzetközi eredmények születtek eddig? Az előadás a fenti kérdések mellett példaként bemutatja a SZTAKI-BME-PPKE közös munkáját a pilóta nélküli repülők ütközés elkerülésének témájában, valamint a más tudományterületekkel való együttműködési lehetőségeket.

Charaf Hassan: A szoftver ereje
tanszékvezető, BME-AUT

Exponenciális világban élünk. Az IKT meghatározó, horizontális szerepet tölt be, az IKT felhordó ereje felelős a más szakterületek versenyképességének biztosításáért.
Az alkalmazások és szolgáltatások iránt folyamatosan növekvő mennyiségi és minőségi igényekkel, ipari és társadalmi elvárásokkal szembesülünk. A mobileszközök képessége nő; a felhőszolgáltatások terjednek és izmosodnak; a dolgok internete (IoT) átszövi az ipart (4.0) és mindennapjainkat; hatalmas mennyiségű adatot gyűjtünk és elemzünk; a viselhető digitális eszközök terjednek; városaink, otthonaink, környezetünk, autóink egyre „okosabbak” lesznek. Mindennek mozgató ereje a jó minőségű, integrált rendszerekben, a szoftver vezérelt megoldásokban rejlik. A hallgatók és szakemberek érdeke, hogy naprakész, stabil és a jövőjükhöz kapcsolódó alapos tudást kapjanak a képzésekben. A vállalatok pedig ilyen képességű szakemberekre vágynak, ezért a piaci szükségleteket behozzák a K+F központba. Tehát, mindenkinek érdeke a zökkenőmentes együttműködés. Az összekötő kapocs a központ (oktatók, kutatók, fejlesztők) akiknek óriási a felelősségük abban, hogy a tudásáramlás körforgását fenntartsák.

Paplógó Zoltán: YuMi, You&Me, a robottechnika új korszaka
ABB Kft. Robotika Üzletág Vezető

Az ABB áttörést jelentő funkciókkal rendelkező, innovatív, emberbarát, kétkarú robotja számos új lehetőséget nyit meg elsősorban az ipari automatizálás terén, és azon túl. YuMi együttműködő, kétkarú, összeszerelésre kialakított robot, amely tapintási és látási képességekkel is rendelkezik, ügyesen kezeli a mechanikus karórák törékeny, piciny alkatrészeit és a mobil telefonok, táblagépek, asztali számítógépek alkatrészeit egyaránt, olyan precizitással dolgozik, hogy még a cérnát is be tudja fűzni a tűbe. Neve is az emberek és gépek közötti együttműködés szellemiségét fejezi ki, annak a kooperációnak a szellemét, amely keretében az egymás mellett dolgozó emberek és robotok azonos feladatokat oldanak meg közösen olyan módon, ahogy az korábban elképzelhetetlen volt.

Kulcsszavak: