Kattintson rá! Féktelen siker a fakenews fék konferencia

Ön a kattintásvadász cím alapján rákattintott cikkünkre? Akkor alighanem tudja, hogy a bombasztikus cím ellenére nem álhírrel van dolga, hiszen a hír forrása megbízható. Köszönjük – és kérjük olvassa is el a cikket, mielőtt továbbosztaná!

Október 25-én rendeztük – immár hagyományos – IT biztonsági konferenciánkat az Európai Kiberbiztonsági Hónap keretében. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) világhírű Informatika Történeti Kiállításának is helyet adó szegedi Szent-Györgyi Albert Agora nem először látja vendégül az IT biztonság top szakembereit – idén az egyik legizgalmasabb társadalmi probléma volt a névadó: behúztuk a fakenews féket.

A konferenciát megálmodó és moderáló Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a cél, hogy a félórás előadások nyomán egy olyan összkép alakuljon ki a résztvevőkben, amelyet aztán felhasználóként – és a sok fiatal érdeklődő esetén: a pályára készülő informatikusként – is használni tudnak.

A felhasználói tudatosságot a konferenciára belépők már a kezdetekkor próbára tehették egy érintőképernyőn: a Nemzeti Kibervédelmi Intézet kvízével.

Az első előadást tartó Kürti Sándor párbeszédes, interaktív formában beszélt az információbiztonságról, a rendszerszintű gondolkodás kialakításának igényével. Természetesen az adatvédelem is nagy hangsúlyt kapott a nemzetközi hírű szakember prezentációjában.

A GDPR nem egy büntető törvénykönyv – hangsúlyozta. Az Európai Unió információbiztonsággal foglalkozó csapata tette le az asztalra a GDPR-t, ennek a csapatnak Kürti Sándor is tagja. Ahogy a KRESZ vagy a légiközlekedés szabályrendszere is kialakult, az információbiztonság kihívásai is indokoltak egy hasonló rendszert. A Kürt Zrt. alapítója néhány izgalmas esettanulmánnyal – és sok humorral – is felhívta a figyelmet a kérdéskörre.

A következő előadó Rajnai Zoltán, Magyarország kiberkoordinátora, a kormány, az állam szereplőit koordinálja egy közös cél érdekében. A szabályzási oldalról mit tehet az állam? 2013-ban Magyarország felismerte, hogy az a kibertér, melyet táguló világunkban használunk mindannyian, veszélyforrást is jelent.

Az abban az évben elfogadott Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégia és az elmúlt öt év új feladatai, új stratégiája, a kiberbűnözéssel való küzdelem jelentették az előadás gerincét. A két éve elindult Digitális Jólét Program hogy járul hozzá az internethasználat terjesztéséhez – és milyen biztonságtudatos használat kell ehhez? Az állam is egyre inkább tudatában van annak, hogy a felhasználói biztonságtudatosságot növelni kell.

A biztonságtudatosság kialakításáért az NJSZT is mindent megtesz. Idén teljes mértékben aktualizáltuk ingyenesen hozzáférhető IT biztonság közérthetően könyvünket. A kötet egyik szerzője, Solymos Ákos, a Quadron Kibervédelmi Kft oktatási üzletág vezetője az önképzés szerepéről beszélt a „digitális életben maradáshoz”.

El vagyunk késve egy hangyányit” – mondta teljes őszinteséggel, mert a támadások folyamatosak, az internet egy „háborús övezet”, melyre az államnak, a társadalomnak is reagálnia kell. Ma már kijelenthető, hogy ha a felhasználók akár otthon, akár a vállalatnál nem ismerik fel a fenyegetettségeket és nem tudnak határozottan reagálni azokra, akkor hamarosan biztonsági incidensek áldozatai lesznek.

Solymos Ákos nemcsak a hatékony biztonságtudatossági kampányszervezés lépéseit mutatta be, hanem az IT biztonság közérthetően című könyvet is, amelyet minden felhasználó bátran használhat az internetes fenyegetettségek elleni harcban.

Vereckei Béla, az NJSZT-vel évek óta eredményesen együttműködő Nemzeti Kibervédelmi Intézet főosztályvezetője mutatta be az intézet feladatait, aktivitásait és a Kiberbiztonsági Hónappal kapcsolatos szervezési feladatait.

A páros előadást Kiss Tamás, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet munkatársa folytatta, ő kiemelte az Intézet állami, önkormányzati és a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervezetek részére biztosított ingyenes szolgáltatásait. Prezentációja a konferencia címadó témájával, a fake news-zal volt kapcsolatos.

Többek között az emberi hiszékenységet használják ki a támadók. A hiszékenység, figyelmetlenség támadási felületet adhat, melyet a social engineering, a pszichológiai manipulációs támadás kihasználhat. Kiss Tamás és az etikus hackerek is végrehajtanak social engineering vizsgálatokat, a biztonsági kockázatok felmérésére. A rosszindulatú hírek, kamuhírek szerzői viszont haszonszerzési vagy befolyásolási célúak, illetve a „lájkvadászok” profilt készíthetnek a felhasználókról. A Facebookon gyorsan terjedő fake news „műfajának” vannak ismérvei, ezeket Kiss Tamás érzékletes példákkal tárta elénk.

Gyarmati Péter professzor korunk, a negyedik ipari forradalom, a digitális kor legfőbb elemeit, kapcsolatait ismertette, mégpedig igen lehengerlő, lendületes formában. A természeti és emberi folyamatok, dolgok irányítására, vezérlésére, befolyásolására, egyszóval kormányzására irányul sokéves törekvésünk – ennek hatására ma már a Dolgok internete, az okos eszközök abszolút újdonságai behálózzák otthonunkat, városainkat. A mesterséges intelligencia, a robotok, az automatikus közlekedés és az összes többi újdonság azonban komoly biztonsági kockázatokat is rejt.

Keleti Arthur kibertitok jövőkutató, Alföldi István szavaival: a „téma egyik LEGje” már előadásának címével is felkeltette a figyelmet: „Gumitankok és a békeszerető Ramses fáraó - Hamis hírek 3300 évvel a kiber előtt és után”. Bizony, a manipuláció módszerei idősebbek az internetnél, a fáraó is gondoskodott a hírnevéről, s a 20. század háborúiban is olykor felfújható „tankokkal” és hangszóróból szóló ágyúlövésekkel ijesztgették az ellenséget. Az internetes tájékoztatás, a közösségi média vagy a chat szolgáltatások hatására a bolygó eddig kis közösségekre szabdalt társadalma egy nagy csoporttá alakult. De a technológia itt nem állt meg.

Csavart csavarra halmozva naponta állítja újabb kihívások elé az emberi csoportokat és az egyéneket.

Ember legyen a talpán, aki felismeri, hogy a pornófilmben nem az ismert celebritás szerepel – arcát csak rámontírozták a szereplőre. A meglepő Twitter-üzenet nem Trump elnöktől jön, gép generálta jellegzetes stílusjegyei alapján – és nem elődje, Obama elnök beszél furcsaságokat, hanem egy parodista és a szintén gép generálta arcmimika követi szavait. A bizalom szerkezete alapvetően megváltozik a jövőben, nem a szemünknek, a kontextusnak fogunk hinni.

Rengeteget tanultunk – összegezte Alföldi István a konferencián elhangzottakat. – A bizalom nélküli élet elképzelhetetlen, hogy időnként ráfázunk, az meg elkerülhetetlen.

Az NJSZT a jelen befolyásolása egyik fontos pillérének tartja az IT biztonság kérdéseire való figyelemfelhívást. E mellett a múlt értékeinek megőrzése és a jövő befolyásolása is küldetése része. Alföldi István most két értékes könyvre is felhívta a jelenlévők figyelmét: Wisinger István Neumann Jánosról szóló regényes életrajza a múlt máig ható géniuszáról szól, a Scolar kiadó gondozásában megjelent Kódolj című könyv pedig az algoritmikus gondolkodást serkenti a jövő tehetségei számára.

Nem fake news: olvasni, tanulni, művelődni a legkifizetődőbb dolog a digitális korban is.

KG
 

fakenews fék konferencia
Alföldi István a fakenews fék konferencián
Keleti Arthur előadása a fakenews fék konferencián
Solymos Ákos a fakenews fék konferencián
Miltényi Gábor és Gyarmati Péter a fakenews fék konferencián
Kürti Sándor a fakenws fék konferencián
Alföldi István a fakenews fék konferencián
Rajnai Zoltán a fakenews fék konferencián
Vereckei Béla a fakenews fék konferencián
Kiss Tamás a fakenews fék konferencián
Gyarmati Péter a fakenews fék konferencián
Keleti Arthur a fakenews fék konferencián