A Mester és MI – a teltházas tizenkettedik

A Mester és tanítványai – akár ezt a címet is adhatnánk a november 27-én rendezett Digitális Esélyegyenlőség konferenciánkról szóló cikknek, hiszen Neumann János életműve, máig ható gondolatai behálózták az előadásokat és az egész világunkat. Az idén 50 éves jubileumát ünnepelő Neumann János Számítógép-tudományi Társaság tizenkettedik DE!-konferenciáját tartotta meg, az immár megszokottan teltházas, sikeres eseménynek ismét az idén százéves Danubius Hotel Gellért adott helyet.

A DE!-konferenciákat minden évben megálmodó és megszervező Alföldi István ügyvezető igazgató idén is olyan témákat válogatott, amelyek a jelen és jövő társadalmi szempontból is legfontosabb kérdéseire hívják fel a figyelmet. A kiindulópont: Neumann János, akiről idén írt könyvet Wisinger István Egy elme az örökkévalóságnak címmel.

A nyitóelőadást a szerző tartotta, Neumann János, a jövő mérnöke címmel. A mérnökök általában a jelen alkotói, a „Fejlődés ellen nincs gyógymód” gondolatának megfogalmazója azonban olyan alapvetéseket fogalmazott meg, amelyek a jövőt is befolyásolják, napjainkban is érvényesek. Neumann persze nemcsak mérnök volt, hanem a matematika géniusza, aki a játékelméletre, a számítástechnikára, az időjárásprognózisra, de nem tagadható az sem, hogy a hidegháborús politikára is hatott. Ma, a mesterséges intelligencia és a robotika világában Neumann számos gondolata beigazolódott. Ő sem volt tévedhetetlen, de felvetései máig inspirálóak. Wisinger István előadása végén köszönetet mondott az NJSZT-nek, mert a Társaság intenzív szakmai támogatása nélkül nem születhetett volna meg a könyv. A kötetet a konferencia alatt meg lehetett vásárolni, többen is éltek a dedikáltatás lehetőségével.

(Wisinger István)

A múlt - szellemében velünk élő, jövőt formáló - alakjának megidézése után Papp László (Gartner) a legfrissebb tendenciákat mutatta be. Mikorra várható a 4. információs forradalom? Digitalizáció, szingularitás, a gépek forradalma, ezek a hívószavak – és a felkészüléshez nem elég hangzatos újságcikkeket olvasni, olyan felelős szervezetek segíthetnek a társadalomnak az eligazodáshoz és a kockázatok felismeréséhez, mint az NJSZT.

Papp László egy „digitális designcentert” hozott Fábry Sándor után szabadon: már ma is kapható okos teáskanna (kérdés, mit kell okosítani a vízforraláson?) és okos kabát (amely tíz mosás után elveszti elektronikai képességeit). A példák talán megmosolyogtatóak, de 2020-ra a MI technológiák teljes mértékben beépülnek világunkba, a nagyvállalatok 80 százalékában lesz AI-projekt. Hogy ez honnan tudható? Már tettek rá félre pénzt

Forradalmat nem lehet csak úgy „csinálni” – egy információs evolúció zajlik a szemünk előtt.

(Papp László)

A következő előadó, Z. Karvalics László (SZTE BTK habilitált egyetemi docens) védelmébe vette a „designcenter” mulatságos tárgyait: az ő felfogása szerint az aprócska okoskanna és a napokban a Marsra leszálló szonda ugyanannak az ökoszisztémának a része. „Minél több az AI, annál több az OI” – fejtette ki ZKL. Az OI a szerves intelligenciát jelenti. Szükség van társadalommérnökségre, tervezői gondolkodásra, társadalmi innovációra. Szükség van az intézmények (például a kórházak és a felsőoktatás) jövőorientált átalakítására. Minden, a megismerésben elért eredmény mögött a meghódítandó tudások még átfogóbb tartományai sejlenek fel. Az előadás több olyan témakört is felvillantott, melyekben kizárólag a természetes intelligenciától (=ember) várható előrelépés.

(Z. Karvalics László)

Krasznay Csaba (adjunktus, NKE) a blokklánc technológiáról szóló előadások közül az elsőt tartotta, de az előző előadásokhoz hasonlóan erősen a társadalmi, emberi tényezőre koncentrált. Ki a leggyengébb blokkláncszem? Érdekes popkulturális utalás, hogy a Monty Python csoport Galaxisdalát idézte, Galla Miklós fordításában. „Gondoljon csak arra, hogy az milyen nagy csoda, hogy éppen ön megszülethetett / és reménykedjen abban, hogy valahol az űrben, találnak majd okos lényeket. / Mert sajnos itt a Földön nincsenek.” (Az angol eredeti azt mondja, hogy „a Földön csak gazemberek maradtak.”)

Krasznay Csaba az emberi gyengeségekre utalt ezzel. Hisz a technológiákban, de az emberi gyarlóságok bizony a legjobb technológiákból is kihozhatják a legrosszabbakat. A nagyon biztonságosnak tervezett blokklánc technológia a közhiteles nyilvántartások tárolásától a szerződésekig egy sor dolgot gyökeresen megváltoztathat, ezért nagyon érdemes odafigyelni a kockázatokra.

Ezért is fontos, hogy az ilyen konferenciákon is, mint ez, a jövőben mindig legyen IT biztonság témával foglalkozó előadás - és erre az NJSZT garancia.

(Krasznay Csaba)

Bojár Gábor (Graphisoft SE alapító, az igazgatótanács elnöke) fő kérdése az volt, hogy a Negyedik ipari- vagy a harmadik informatikai forradalomban élünk? Neumann Jánost Kolumbuszhoz hasonlította: aki még többet is fedezett fel, mint amit szándékozott. Az informatikai forradalom bizony nagyobb, mint az ipari forradalom – a számítógép megjelenése a beszéd és az írás megjelenéséhez hasonlítható. Az emberi munkát az információcsere tette lehetővé, az írás és a számítógép újabb ugrást hoz az emberi faj számára. Bojár Gábor találónak tartja, hogy franciául Ordinateurnek, rendező, szervező, feldolgozó gépnek nevezzük a számítógépet. A harmadik informatikai forradalom elején vagyunk – és ez alapvető változás az emberiség számára.

(Bojár Gábor)

A konferencia délelőtti ülésszakának végén került sor az NJSZT díjainak és a Kovács Attila-díjnak az átadására.

A díjátadó és az ebédszünet után Székely Iván, a Közép-európai Egyetem kutatóprofesszora, a BME docense a Tényeken Túli Társadalmat vizsgálta, lényegében a fake news kérdéskörét tárgyalva. „Az alternatív tény: a hazugság P.C. megnevezése” – tréfálkozott, de a jelenségkör nem tréfadolog. Az embereket a vélemények jobban érdeklik, mint a tények. Az internet korával azt hihettük, beköszönt a tények uralma, valójában a prediktív adatelemzés, a pszichológiai befolyásolás és a valósidejű üzenetküldés együttese - a mesterséges intelligencia egyre bővülő fegyvertárával párosulva - megkérdőjelezi hagyományos fogalmainkat. Mindezzel már külön tudományág foglalkozik. A végső alapérték a vitathatóság?

(Székely Iván)

Délután három, értékes és összefüggő előadás – Sík Zoltán, az NHIT alelnöke, Trinh Anh Tuan, a BCE docense és Vágujhelyi Ferenc, az NHIT elnöke – több perspektívából hozta közelebb számunkra a blockchain problémakörét.

A technológiai fejlődés eljutott odáig, hogy bárki által, olcsón olyan rendszerek dolgozhatók ki, amelyek megkérdőjelezhetik a jelenlegi társadalmi és gazdasági berendezkedések létjogosultságát – szédítő gondolat. Sík Zoltán Timothy C. May Kriptoanarchista Kiáltványától indult és részletes bevezetőt adott a bitcoin, a kriptoeszközök világáról. Felvillantotta azt is, hogy mi mindenre használhatók a blockchain megoldások.

(Sík Zoltán)

Trinh Anh Tuan a blokklánc technológia alap funkcionális elemeit és alkalmazásait tekintette át, egészen az elosztott mesterséges intelligenciáig. Valódi brainstormingot tartott a blockchainről, olyan filozófiai kiindulásból, hogy „mi az érték a digitális világban”, a jövő várható tendenciáit is kutatva.

(Trinh Anh Tuan)

Vágujhelyi Ferenc Hitelesség tanúsító nélkül címmel tette mérlegre a blockchain technológiát. Belátáson vagy tekintélyen alapul az e-bizalom? Az elektronikus hitelesség kérdésében nehéz célba érni – a rengeteg felvetett, érzékletes példákkal bemutatott kérdés megint csak az emberi tényezőre utalt.

(Vágujhelyi Ferenc)

Csepeli György professzor emeritus (ELTE, senior researcher, iASK) záróelőadása nagyszerűen „szálazta össze” az előadásokat, amelyek Mestertől a blokkláncig kalauzoltak minket végig múlton, jelenen és jövőn.

Csepeli professzor a technológiai szingularitás antropológiai kihívásaival foglalkozott. Az egységes technológiai univerzum gazdasági- és társadalmi hatásai radikálisan megváltoztatják az emberré válás óta ismert világot, melyben az antropológiai állandók (az élet, a halál, az öröm, a szenvedés, a meglevő és a lehető konfliktusa) nem változtak. Milyen minőséget hoz a létezők egyetemének összekapcsolása, milyen lesz az ember 2.0?

(Csepeli György)

A kétség, kérdezés és kíváncsiság beépíthető-e a MI-be? Mi lesz a „dologtalan többséggel”, akik problémája megoldhatatlan az alapjövedelem nélkül?

Megannyi kérdés – és még mennyi új. A kíváncsiság szabadságának élvezetével várjuk a 13. DE! konferenciát.

A 12.DE! moderátora előző alelnökünk, Bőgel György professzor volt. A Konferencia szakmai támogatója a Nemzeti Hírközlési és Informatika Tanács, valamint az Információs Társadalom folyóirat. Támogató: a Microsoft Magyarország.

KG

Fotók: Hajagos Szilárd, Képes Gábor, Trupka Zoltán

Cikkünkben a prezentációkat elérhetővé tettük, az előadások videói jövő hét közepén lesznek megtekinthetőek, figyeljék jövő heti Hírlevelünket!

 

A Mester és MI - 12. DE! konferenciánk
A Mester és MI - 12. DE! konferenciánk
A Mester és MI - 12. DE! konferenciánk
A Mester és MI - 12. DE! konferenciánk
A Mester és MI - 12. DE! konferenciánk
A Mester és MI - 12. DE! konferenciánk
A Mester és MI - 12. DE! konferenciánk
Kulcsszavak: