IT Biztonság letölthető tankönyv

Elhunyt Láng András, az NJSZT Heves megyei elnöke!

„Az ember nem az, akinek kinéz, az ember nem az, akinek gondolja vagy mondja magát. Az ember az, amit és ahogyan csinál” – vallotta Láng András.

Különleges és elismerésre méltó életpálya volt az övé.

1937-ben született Egerben. 1955-től az ORION Gyárban rádió-műszerészként dolgozott, majd 1961-ben a KLTE matematika-ábrázoló geometria szakán végzett középiskolai tanárként. Kezdő tanárként már akkor érdekelte a számítástechnika.

1970-től a gyakorlatban is alkalmazta a programozás adta lehetőségeket, mint a megyei KSH számítástechnikai osztályvezetője, majd igazgatóhelyettese. Eközben sem szűnt meg legalább óraadó tanárként tevékenykedni az egri Közgazdasági Szakközépiskolában. Itt dolgozta ki kollégáival, mintegy laboratóriumban, a főbb tananyagokat, és próbáltak lépést tartani a gyorsan fejlődő programozási technikákkal az 1987-ben alakult egri Neumann János Közgazdasági Szakközépiskolában. 1993-tól a Pásztorvölgyi Általános Iskola igazgatójaként egy olyan szakmai műhelyt hozott létre, amely az informatikai alapképzés egyik fontos országos bázisa lett. Kiemelkedő munkáját 1997-ben a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével ismerték el.

Ahogy sokszor jelezte a barátainak, egyfajta belső késztetés vezette mindig, egy vágy, hogy tegyen az övéiért és Egerért. Igazi lokálpatrióta volt, aki a városért, és a szűkebb környezet fejlődéséért mindent megtett. Híres mondása volt, hogy Egerbe soha nem lejönnek a fővárosból, hanem felmennek. Városának önkormányzati képviselőjeként mindig nyitottsággal, érdeklődéssel fordult Eger, az ország és a nagyvilág dolgai felé, ám azok közé az emberek közé tartozott, akik nem csupán szemlélni, hanem egyszersmind formálni, jobbítani próbálták a világot, környezetüket, ami az ő életében elsősorban közösségszervező munkásságában volt tetten érhető.

Nem pihent nyugdíjazása után sem, utolsó napjaiig tevékenyen élt, dolgozott.  A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság megyei elnökeként részt vett a szakmai szervezetek közötti kapcsolattartásában, fontosnak tartotta az informatikai képzést az oktatás szinte minden területén. Munkája elismeréseként 2008-ban megkapta a Neumann Díjat.

Hűséges ember volt. Egész életében ragaszkodott barátaihoz, iskolai kollégáihoz, ismerőseihez. Rajongva szerette hűséges társát, feleségét, gyermekeit és azok családját, valamint nagyon büszke volt unokáira.

Talán minden élő életének a célját jelentheti az, hogy úgy hajthassa le a fejét egyszer, utoljára, hogy elvégezte a dolgát itt, a földön, és nyomot hagyott a világban. Nyomot hagyni persze ugyancsak sokféleképpen lehet: élére állni ügyeknek, pozíciót vállalni és abban tevékenyen részt venni; hivatást találni, és hatni, alkotni abban; részévé válni mások életének; gyermekeket nevelni, szeretni őket, majd tovább élni bennük. Bandi bácsi úgy ment el, hogy mély nyomot, nyomokat hagyott maga után.

Búcsúzunk a Tanártól, mindannyiunk Bandi bácsijától, aki a pedagógus hivatás minden tudományával felvértezve nevelte és oktatta diákjait, aki a szakma minden fortélyát ismerve nyerte meg tanítványait a matematika és az informatika tudományának, akinek következetessége, szigora rendkívüli humánummal párosulva valódi tekintélyt és tiszteletet vívott ki a gyermekek és szülők körében.
Búcsúzunk a Kollégától, aki példaértékű szakértelemmel, felelősségtudattal vezette az NJSZT megyei szervezetét. Ha kellett korrekt bírálatokkal segítette mindannyiunk munkáját, támogatta az újításokat, egyengette a pályakezdő kollegák kezdeti lépéseit. Vezetői munkáját mindvégig a szakmai igényesség, az átlagon felüli teljesítmény, a kollektivitás és segítőkészség jellemezte. Felkészültsége, tudatossága, emberséges magatartása alapján vált eredményes, elismert vezetővé.

Búcsúzunk az Embertől, aki életével mutatta a példát, akit érzékeny és visszafogott embernek ismertünk, de szívesen anekdotázott, szerette a társaságot, a jókedvet. Idejét szívesen töltötte baráti körében, híresen jó házigazda volt és nagy barát.

Nyugodj Békében!
Addig élsz, amíg emlékeznek rád!