Rengeteget számít a képzés és a bizonyítvány

Néhány évvel ezelőtt a milánói Bocconi Egyetemen végzett kutatás eredményét erősíti meg egy legújabb, a napokban megjelent görög felmérés. A görögországi ALBA Graduate Business School Alkalmazott Kutatás és Innováció tanszéke által 2011. januárjában közzé tett tanulmány minden kétséget kizáróan igazolja vissza azt, hogy a munkavállalók számítógép-használói képzésébe és a tudásukat igazoló bizonyítvány megszerzésébe történő beruházás azonnali és igen nagy mértékű megtérülést jelent bármely munkáltató számára.

A képzett emberek hatékonyabban, gyorsabban és kevesebb hibával dolgoznak; és fele annyi időben "tartják fel" segítségkéréssel kollégáikat. További előny, hogy így a munkáltatók jobban tisztában vannak dolgozóik készségszintjével, így a munkák leosztása is hatékonyabbá válik.

Az ALBA tanulmány azt mérte, hogy mennyibe kerül a "digitális írástudatlanság", és mennyi pénz takarítható meg, ha élnek a dolgozók képzésének lehetőségével. A felmérés során 44 különböző profilú cég mintegy 140 "tanulóval", azok főnökeinek, valamint 43 HR menedzser és 41 IT Manager bevonásával.

Minden vizsgálati alanynak meg kellett oldania egy ECDL vizsgapéldát. Ezt követően egy hónapos képzésen vettek részt, majd élesben is levizsgáztak. Az eredményeket az ALBA kutatói több szempont alapján értékelték, amelyek alapján számszerűsíteni lehetett a ráfordított idő- és pénzbeni különbségeket a tanulás előtti és utáni időszakokra vonatkozóan.

Az ECDL vizsgákat megelőzően mind a vizsgálati alanyokat, mind feletteseiket és a HR, valamint IT menedzsereket arra kérték, hogy tippeljék meg a vizsga-eredményeket. Kiderült, hogy a jelöltek - 3 kivételével - mindannyian túlbecsülték képességeiket, és a főnökök elvárása is különbözött a végül elért eredményektől. Világossá vált, hogy a legtöbb számítógép-használónak megalapozatlan volt az önértékelése, feletteseiknek pedig szintén nem volt reális képük beosztottjaik számítógép-használati készségeiről. Mindez azt eredményezi, hogy a munkavégzés során egyrészt fennáll a veszélye annak, hogy valaki olyan feladatot kap, amelynek magas színvonalon történő elvégzésére nem képes; másrészt a meglévő készségek esetleg nincsenek kellően kihasználva.

Az ECDL képzést követően a résztvevők több mint 90 százaléka ért el jelentős előrelépést és sokkal jobban tudták saját tudásukat is értékelni. Mind a vizsgálati alanyok, mind feletteseik egyértelműen arról számoltak be, hogy a képzés óta ugyanahhoz a munkához sokkal kevesebb idő kell és sokkal kevesebb a nehézség, mint azt megelőzően. Mindezen felül a képzés jótékony hatással volt egy sor más területre is:

• javította a hatékonyságot és a munkák delegálását
• a dolgozók jobban meg voltak elégedve magukkal, ezáltal javultak munkahelyi kapcsolataik is;
• lojálisabbá váltak munkaadójukkal szemben;
• növelte a résztvevők önbizalmát.

Mivel Európában továbbra is hatalmas gondot okoz a recesszió, ezért a munkáltatók minden lehetőséget megragadnak, amivel pénzt takaríthatnak meg, növelhetik presztízsüket és munkavállalóikat hatékonyabb munkavégzésre ösztönözhetik. A számítógép-használói készségek fejlesztése minderre az egyik leginkább magától értetődő megoldás, amely hozzájárul az innovativitás és a tudás-alapú gazdaság fejlődéséhez.

Milyen megoldásokat választ ma egy átlag számítógép-használó "számítógépes problémái megoldásához?

Mennyi időbe és pénzbe kerül mindez?

Fenti adatok a görögországi paraméterek alapján végzett számításokat mutatják, ez országonként eltérő lehet az átlag órabérek különbségei alapján. Az elvesztegetett idő azonban Európa-szerte átlagosnak tekinthető.

Mire jó a képzés?

A képzés után szövegszerkesztésből és táblázatkezelésből a résztvevők 100%-a ért el jelentősen jobb eredményt; míg adatbázis-kezelésben 91,6% fejlődött nagyot. Az alábbi táblázat az egyes alkalmazásokban előforduló nehézségek megoldásával töltött időt mutatja az egy hónapos képzés előtt, illetve után: