Digitális cselekedeteink

Az elmúlt húsz évben a kormányok többször is nekifutottak annak, hogy valamiféle informatikai, információs társadalmi stratégiát dolgozzanak ki. A Digitális megújulás cselekvési terv abban különbözik a korábbi stratégiáktól, hogy átfogó, a kormányzati szerkezetben végbement egységesítést leképezve minden szektorra megfogalmaz akciókat, és komplexen, rendszerben kezeli az egyes alkotóelemeket. Az elképzelésekről alább néhány társadalmi-szakmai szervezet mond véleményt.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős államtitkársága széles körű társadalmi konzultáció után, tavaly december végén hozta nyilvánosságra az ország digitális megújulásáról szóló cselekvési tervét. A 83 dedikált akciót tartalmazó koncepció három fő pillérre – polgárok, vállalkozás, állam – épül, ezek célja rendre: az állampolgár esélyegyenlőségének, életminőségének javítása, versenyképességének fokozása, a társadalmi jólét növelése; a vállalkozások alkalmazkodóképességének és versenyképességének fokozása; az állam egyszerűbb, átláthatóbb, biztonságosabb, olcsóbb és hatékonyabb működése.

Mindezeket pedig a korszerű és biztonságos, többfunkciójú infrastruktúra teszi lehetővé, amely a fenti célok megvalósításának nélkülözhetetlen alapja.

Széles sávon

A korszerű szélessávú alap-infrastruktúra megléte jelenti részben azt, hogy az Európai Unió digitális menetrendjében szereplő célkitűzéseknek megfelelően az ország teljes területe lefedett legyen szélessávval, részben pedig azt, hogy a fogyasztói igényeknek megfelelő sávszélesség a lehető legnagyobb mértékben elérhető legyen. E célok megvalósítása érdekében az NFM 2011-ben megindítja a körzethálózati fejlesztések helyi igényeknek és sajátosságoknak megfelelő fejlesztését célzó támogatási programját.

A technológiasemlegesség jegyében a hálózatfejlesztés lehet üvegszál, de más, költségtakarékos megoldás is létezik: vezeték nélküli technológiák, mikrohullám vagy új generációs eszközök. Az elmaradott térségek infrastruktúra-fejlesztésére 12 milliárd forint áll rendelkezésre, erre a második félévtől lehet majd pályázni a Gazdaságfejlesztési operatív program keretében. Az Európai Unió előírja, hogy 2013 végéig minden tagállamban 100 százalékosnak kell lennie a szélessávú lefedettségnek, és azoknak a körzethálózatoknak a fejlesztésére lehet pályázni, ahol jelenleg nem adottak a feltételek – fejtegeti Vasváriné Menyhárt Éva, az NFM hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkára.

Az infrastruktúra azonban nem minden: tartalom és felhasználó is kell hozzá. Ezért a kormányzat szeretné elérni, hogy 2015-re a lakosság 75 százaléka rendszeres internethasználó legyen. Ugyanakkor motiválni kell az embereket arra, hogy ne csak tájékozódás céljából kapcsolódjanak a világhálóra, hanem alkalmazásokat is tudjanak használni – például az elektronikus közigazgatás szolgáltatásait, ahol az EU elvárása szerint 2015-re 50 százalékosnak kell lennie a lakossági felhasználási aránynak. De ösztönözni kell az online vásárlásokat is. Mindezek a tevékenységek élénkítik a vállalkozásokat, és fokozzák a versenyképességet, mindemellett emelik a fogyasztói kényelmet.

Oktatás, közösség

A fentiekből következik, hogy jelentős mértékben, legalább 1 millióval csökkenteni kell a digitális írástudatlanok számát. Ez oktatással, képzési programokkal érhető el, de nem kizárólag az iskolai rendszerben. Szükséges az iskolarendszerű képzési programoknál a folyamatosan fejlődő és szélesedő skálájú infokommunikációs eszközök készségszintű használatára, illetve a használat kockázataira való felkészítés többek között azért, mert néhány éven belül a munkahelyek 90 százalékában már nem lehet állást betölteni e készségek nélkül. A célok eléréshez pedig nem elsősorban új eszközök beszerzésére van szükség, hanem arra, hogy a tanárok is készségszinten tudják oktatási tevékenységükbe beépíteni az infokommunikációs alkalmazásokat, illetve az infokommunikációs eszközökön keresztül elérhető tartalmakat. Ezért kiemelt figyelmet fordítunk a tanárok munkáját támogató tartalomfejlesztésekre is – teszi hozzá Vasváriné Menyhárt Éva.

A fogyasztók iskolarendszeren kívüli tájékoztatását, képzését intelligens közösségi terekben lehetne megoldani, például az átalakuló, elérhetőségében kiszélesedő eMagyarország pontokon, a beinduló integrált közösségi és szolgáltató terekben. Az intelligens terek élő hálózatba szervezése a következő év feladata, amelyet idén a kormány több pilotprogrammal is megalapoz. A pilotokban kiszélesítik az elérhető tartalmakat, versenyeket és új infokommunikációs alapú szolgáltatásokról szóló bemutatókat szerveznek. A vállalkozói szektor bevonásával pedig meg lehet teremteni az eredményérdekeltséget és a működési fenntarthatóságot. 

Nem gyerekjáték

Az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) szerint a Digitális megújulás program alapvetően jól elemzi a helyzetet, gyakorlatiasan közelít a kérdéshez, és nélkülözi a korábbi információstársadalom-stratégiák hibáit. Örvendetes az is, hogy nemcsak teljes körű, hanem tartalmaz prioritásokat és súlyponti elemeket. Az ütemezése meglehetősen feszített, több feladat időigényét alulbecsüli, például a közigazgatási rendszerek együttműködésének megteremtését – értékeli a cselekvési tervet Soltész Attila, az Infotér elnöke.

Források nincsenek hozzárendelve a programokhoz – ez csak abban az esetben megbocsájtható, ha a cselekvési terv további konkrét intézkedési tervekben fog folytatódni, amelyben a keretösszegek mellett az alkalmazni kívánt gyakorlatokat is meg lehet majd ismerni. Az Infotér bízik benne, hogy a program végrehajtása a legapróbb részletekig jól kitalált és pragmatikus lesz az eredményesség, a hatékonyság és az átláthatóság céljainak eléréséhez. Civilek bevonásával számos olyan mechanizmus kialakítható, amellyel a programok jobbakká és jobban ellenőrizhetőkké válnak.

Az egyik legfontosabb szempont az lehet, hogy az infokommunikáció az egyes ágazati koncepciókban is olyan fajsúlyosan jelenjen meg, mint a Digitális megújulás programban. A legtöbb szakterület informatika nélkül vagy már nem is értelmezhető (közigazgatás), vagy pont az infokommunikációs rendszerek biztosítják a jelenlegi stagnálásból a kiugrást, a kilábalást (közlekedés, egészségügy). 

Oktatás, készség, innováció

Az IVSZ a kezdetektől részt vett a cselekvési terv kidolgozásában, egyrészt az informatikai iparág szakmai kérdéseinek, másrészt az ágazat társadalmi és gazdasági hatásainak vonatkozásában, illetve a jövőképalkotásban. Mivel az IVSZ-en kívül számos más civil szervezet is részt vett a munkálatokban, nemigen érte bírálat a kész tervet – mutat rá Laufer Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke.

Örvendetes, hogy a képzésben előtérbe került az informatika. Ennek a szemléletnek a révén vélhetően a közép- és felsőoktatásban is erősödik majd a természettudományos és műszaki tárgyak súlya, s nőni fog a mérnökképzés szerepe is.

Bizonytalan pontok azért vannak: például a digitális adatvagyon védelmének a kérdése. Az ebben a tárgyban hozott törvény látszólag kizárja, hogy magánvállalkozások részt vehessenek bármilyen kormányzati rendszer fejlesztésében és működtetésében. Laufer Tamás szerint nem ez lehetett a kodifikáció célja, hiszen maga az adatvagyon nincs veszélyben.

Ellenben gátolja annak a know-how-nak az érvényesülését, amelynek révén a lehető legjobb rendszereket lehet kiépíteni. Az IVSZ ugyanakkor teljes mértékben egyetért a nemzeti adatvagyon állami ellenőrzés alá vonásával.

Az IVSZ kiemelendőnek tartja a digitális készségek fejlesztését – ugyanis a digitálisan képzett munkaerő nagyobb eséllyel jut munkához, és többet használja a digitális szolgáltatásokat. Az innovációt is fel kell gyorsítani az iparágban, s kiemelten kezelendő az elektronikus kereskedelem is. Ugyanakkor nem világos, hogy a kormányon belül kik és hol koordinálják a kormányzati informatikát, továbbá, a jó irányok ellenére, a közbeszerzési pályáztatás gépezetében is vannak még homokszemek.

Arccal az e-közigazgatás felé

A digitális cselekvési terv előrevetíti, hogy nagy előrelépések várhatók a kormányzat és az állampolgárok viszonyában. Ennek egyik első jele, hogy januártól működnek a 29 országos hatáskörű hatóság szolgáltatásait egy helyre terelő megyei kormányablakok – mondja Kertészné Gérecz Eszter, a Vezető Informatikusok Szövetségének (VISZ) elnökségi tagja.

Pozitív fejlemény, hogy az informatikai fejlesztések miatt felgyorsul az okmányok kiadása, így egy útlevelet akár három órán belül is megkaphat az állampolgár. Napirenden van továbbá az egységes nemzeti azonosító kártya(rendszer) kidolgozása, amelynek az informatikai hátterét 2012 végéig kellene megteremteni.

Látható az is, hogy a kormány központosításra törekszik az egyes minisztériumok informatikai fejlesztéseit illetően is, ugyanakkor kívánatos volna, ha a tárcáknál azért maradna a helyi sajátosságokat értő informatikai tudás. Az ország szélessávú internetellátásában az államnak csak ott kell szerepet vállalnia, ahol a hátrányos helyzet megszüntetéséről van szó.

Harmóniában

A cselekvési terv céljai teljes mértékben összhangban vannak az Információs Társadalmi Érdekegyeztető Fórum (Inforum) céljaival, elképzeléseivel is, ami nem véletlen, hiszen a szervezet intenzíven részt vett a dokumentum összeállításában – mutat rá Lerch Attila elnök, aki főként a terv állampolgári esélyegyenlőségre és társadalmi jólétének növelésére vonatkozó részét emeli ki.

Fontos, hogy a megvalósításban harmónia, egyensúly alakuljon ki az egyes kulcselemek között, főleg ami a tudáskialakítást-oktatást és a releváns tartalmak netre juttatását illeti. Ugyanis kutatások szerint az internet terjedésének egyik legnagyobb gátja, hogy a felhasználó nemigen tudja mire használni az internetet, a számítástechnikát.

Lényeges dolog az is, hogy az illetékesek nagyon erős kommunikációs és oktatási tevékenységet fejtsenek ki az internethasználatban lemaradók vagy bizonytalanok körében, az általános iskolától a nyugdíjasklubokig. Nem lenne haszontalan – a szociális háló mintájára – létrehozni egyfajta információs társadalmi hálót; az alapelemek már megvannak az eMagyarország-pontokkal.

A tartalom-előállításban is fontos szerepe van az államnak, mégpedig a magyar kulturális értékek digitalizálásában, továbbá az elektronikuskönyv-kiadás ösztönzésében.

S nem szabad megfeledkezni a mikro- és kisvállalkozásokról sem, hiszen az informatika használata az egyik legfőbb versenyképességi tényező lehet. 

Egymillió

Reménykeltő anyagnak tartja a cselekvési tervet Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezető igazgatója is. Az NJSZT számára különösen fontosak azok a pontok, amelyek a digitális írástudatlanság csökkentését célozzák. Dicséretes tehát az a célkitűzés, amely hazánkban 2014 végéig egymillióval akarja növelni a „d-írástudók” számát, ám a határidő tartásához fontos, hogy ez az akció a cselekvési tervben megjelölt időpontban, ez év közepén el is kezdődjön. Ez annyit jelentene, hogy a friss tudással felvértezettek megbízhatóan és megnyugtatóan tudják használni az internetet, a mobil lehetőségeket, illetve tisztában legyenek azzal, milyen szolgáltatások érhetők el ezeken a csatornákon. S ami talán még ennél is fontosabb: az embereknek legyen igényük a szolgáltatásokra, ugyanakkor ismerjék fel az új típusú kapcsolatokban rejlő kockázatokat, veszélyeket is. Mindez akkora lépés lenne, amivel egyrészt Magyarország számos más országot megelőzhetne, másrészt életminőség-változást eredményezne.

A komplex informatikai írástudás megszerzését az EU által is elsőrendű fontosságúnak tartott ecdl-tanfolyamok szolgálják. Ezekhez nagyon fontos a megfelelő központi ösztönzés.

Furcsa ugyanakkor, hogy tavaly december óta egyetlen konkrétum sem jelent meg a tervvel kapcsolatban. Nem világos az sem, hogy az egyes pontokhoz ki ad pénzt. Nincsenek egyértelműen megfogalmazva az e-egészségüggyel kapcsolatos teendők sem, pedig óriási szükség lenne a jogi szakértők, az orvosok és az informatikai vállalkozások összefogására annak érdekében, hogy a katasztrofális egészségügyi állapotban lévő és ráadásul rohamosan fogyó magyar népességet infokommunikációs eszközökkel is támogassuk a negatív folyamatok megfordításában.

Ez Magyarország számára kitörési pont lehetne, csak éppen szoros együttműködésre kellene biztatni az orvosokat. Szükség lenne a jelenleg elszigetelten folyó vagy hamarosan kifutó nagyobb egészségügyi programok összehangolására is.

A szélessávról szólva Alföldi István kifejtette: annak rugalmasnak kell lennie, nagyságának igazodnia kell az Európai Unió digitális menetrendjében lefektetett, 2020-ig elérendő értékekhez. Ezért a most kezdődő infrastruktúra-fejlesztésekhez és bővítésekhez csak akkor szabadna pénzt adni, ha a kivitelező garantálja a megfelelő sávszélességet, illetve a biztonságos továbbfejlesztés lehetőségét.

Összhangzattan

A cselekvési terv programjai összhangban állnak az Új Széchenyi terv fejlesztéseivel, illetve ezek ütemezésével. Az első kör 93 pályázata között már megtalálhatóak infokommunikációs tartalommal bíró programok, és lehet ilyenekre számítani a következő körökben is. Még az első félévben megjelennek a vállalati folyamatmenedzsment-rendszerek bevezetését és a vállalati asp-központok létrehozását ösztönző pályázatok. Ezek alapvetően a vállalkozásfejlesztést, az üzleti környezet javítását célozzák. A közösségi terek fejlesztése is hamarosan elindul, és a teljes lefedettség eléréséhez szükséges frekvenciák értékesítésére is sor kerül még az idén.