Beszámoló a 2013. évi Nemzetközi Informatikai Diákolimpiáról

Helyszín: Brisbane, Ausztrália, 2013. július 6-13.

Eredményeink

A versenyen 81 ország 299 versenyzője vett részt.

55. Weisz Gellért (ezüstérem) - Fazekas Mihály Gimnázium, Budapest
104. Nagy Vendel (bronzérem) - Fazekas Mihály Gimnázium, Debrecen
209. Simig Dániel - Fazekas Mihály Gimnázium, Budapest
213. Leitereg András - Veres Péter Gimnázium, Budapest

Szakmai értékelés

A verseny mind szakmailag, mind szervezésileg az eddigi leggyengébb olimpiának tekinthető. A Nemzetközi Informatikai Diákolimpián most próbálkoztak először a teljes visszajelzéses online értékelő rendszerrel (amely a tavalyi magyarországi Közép-Európai Informatikai Diákolimpián teljes sikerrel szerepelt), ami sajnos az első versenynapon kb. félidőben összeomlott, a versenyzők sajnos ettől kezdve semmilyen visszajelzést nem kaptak megoldásaikról. Ez csapatunk két tagját nem nagyon zavarta, a másik kettő eredményén azonban meglátszik ez a probléma. A második versenynapon a szervezők egy kiszavazott feladatot úgy mentettek meg, hogy a verseny kezdete előtt néhány órával módosították. Ennek következményeként több hiba is fellépett, emiatt a megoldások egy részét többször újraértékelték, még a verseny lezárta után is.

Eredményünk a sokévi átlagnak megfelelő, de határozottan gyengébb, mint ahogyan a 90-es években teljesítettünk.

Kiemelkedően szerepelt Kína, Oroszország, Egyesült Államok, Korea, Japán, Belarusz, Lengyelország, Bulgária, Románia. Mögöttük is határozottan jellemző a kelet-ázsiai országok előretörése (előttünk végzett Vietnam, Tajvan, Irán, Indonézia, Szingapúr, Hongkong, Thaiföld).

Az IOI-val párhuzamosan megrendezett konferencián egyértelműen kiderült, hogy a nálunk jobban szereplő országok (az USA kivételével) lényeges több időt fordítanak az informatika, s azon belül is a problémamegoldás tanítására, mint a magyar közoktatás. Minden korábbinál egyértelműbbé vált, hogy nem Nyugat-Európát kell példának tekintenünk, hanem a Távol-keleti országokat, illetve a szovjet utódállamokat. Emiatt nekünk a központi felkészítésen olyan témákkal kell foglalkoznunk, amelyek ezekben az országokban hivatalos tananyagok, s a központi felkészítést sokkal magasabb szintről kezdhetik. (De a megismert szakirodalmak alapján az USA és Nagy-Britannia is jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy az informatika oktatásában az Information Technology – Computer Science arányát az utóbbi javára tolja el, azaz előtérbe helyeznék a technológiával szemben a problémamegoldó gondolkodásra nevelést az informatika oktatás minden szintjén (az általános iskolától a nem informatikai felsőoktatásig).

Sok sikeresebben szereplő ország példája azt mutatja, hogy az eredményes szerepléshez korszerű tehetséggondozó rendszerre van szükség. Ennek alapja ma is létezik, a Nemes Tihamér OKSZTV és az Informatika OKTV. Erre épül a négy éve indított Neumann János Tehetséggondozó Program, amely regionális szinten terveink szerint idén is 400, országos szinten pedig 60 tehetséges diák felkészítéséről szól, havi 1-1 foglalkozással. Ehhez a programhoz az NJSZT előállította a tananyagot, amelyet ingyen ad segédkönyv formájában a résztvevő tanulóknak. Alapvető problémának tartjuk azonban, hogy a regionális és a helyi szinten sem megoldott az ilyen tehetséggondozó szakkörök indítása.

A 20-25 fős diákolimpiai válogatóversenyt is egy felkészítéshez kapcsoljuk, amelyen a tavalyihoz hasonlóan 6 versenyzőt választunk ki. A verseny után következik az olimpikonok felkészítése, minden felkészítés után újabb versennyel, ahol kiválasztjuk a végleges, 4 fős olimpiai csapatot. Ezután a csapat tagjainak intenzív felkészülést tartottunk az ELTE-n, amelyen részt vett a jövő évi olimpiai csapatok néhány lehetséges tagjelöltje is.

Sajnos ez a felkészítés elmarad a szomszédos országok olimpiai felkészítésre fordított idejétől is, mint azt a nálunk jobban szereplő országok néhány példája is mutatja:

Bulgária: évente 2 teljes hetes felkészítő tábor, rendszeres „hétvégi iskola” kb. 100 versenyző részvételével. A kiemelt iskolákban (kb. 30 iskola – innen jön a versenyzők jelentős része) minimum heti 2 óra külön foglalkozás.

Horvátország: 8 napos téli iskola, 10 napos nyári iskola (20-30 versenyzőnek), 7 napos olimpiai felkészítő. Online felkészítő honlap létezik, rendszeres online versenyeket szervez – kb. havonta (ezen a mi olimpiai csapattagjaink többsége is részt vett).

Lengyelország: 30-40 2 hetes felkészítő tábor, összesen kb. 600 versenyzőnek. 1 hetes cseh-lengyel-szlovák közös felkészítő tábor. Online felkészítő honlap létezik.

Románia: 2 teljes hetes felkészítő tábor sok versenyzőnek, majd olimpiai felkészítő. A versenyzők nagy része informatika tagozatos gimnáziumban tanul heti 2-6 óra informatikát. Online felkészítő honlap létezik.

Szlovákia: rendszeres feladatmegoldó szeminárium, valamint 3 1-hetes felkészítő. 1 hetes cseh-lengyel-szlovák közös felkészítő tábor.

Az alábbi országok további közös jellemzője: 10 éves kor környékén elkezdődő problémamegoldás, algoritmizálás, adatmodellezés tanítás, valamint erős matematika oktatás.

A következő olimpiák

•    20. Közép-Európai Informatikai Diákolimpia, Horvátország, 2013. október 13-19.
•    26. Nemzetközi Informatikai Diákolimpia, Tajpej, Tajvan, 2014. július 13-20.
•    21. Közép-Európai Informatikai Diákolimpia, Jéna, Németország, 2014. június
•    27. Nemzetközi Informatikai Diákolimpia, Almati, Kazahsztán, 2015
•    28. Nemzetközi Informatikai Diákolimpia, Kazany, Oroszország, 2016
•    29. Nemzetközi Informatikai Diákolimpia, Irán, 2017
 

2013. július 15.

Dr. Horváth Gyula
csapatvezető 

Dr. Zsakó László
csapatvezető helyettes