Öt év elmúltával sem netezik több fiatal

A „Magyar Ifjúság 2012” eredményei szerint stagnál az internethez és számítógéphez való hozzáférés is a fiatalok körében.

Ötödüknek nincsen számítógépe, internethez nem férnek hozzá a mobiltelefonjukon sem, negyedük otthonába pedig nincs bekötve az internet – ezek a számok a 15–29 éves magyar fiatalokat jellemzik a Kutatópont által készített Magyar Ifjúság 2012 felmérés alapján. 

Az internet-hozzáférés körükben nem nő abban az ütemben, amit az előző évtizedben tapasztalhattunk, sőt: egyenesen megtorpant az elmúlt öt évben. A sokszor digitális bennszülöttként is emlegetett fiatalok egy része a valóságban egyáltalán nem használ számítógépet a 8000 fő bevonásával készített reprezentatív felmérés tanúsága szerint.

Kétféle magyarázat 

Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója szerint alapvetően kétféle nézőpontból lehet szemlélni az eredményeket.

– Az első az optimistább: eszerint minden újdonság elterjedésének van egy üteme. Eleinte kevesen kapcsolódnak csak be, aztán egy ponton nagyon felgyorsul a folyamat, sokan kezdik használni, az utolsó csatlakozók viszont nagyon lassan kapcsolódnak be. 

Eszerint az internethasználat a fiatalok körében elérte azt a szintet, ahonnan már lassabban növekszik tovább – mondja. 

A második magyarázati lehetőség ugyanakkor ennél pesszimistább. 2008 óta nem sikerült igazán előrelépni a fiatalok internethasználatának területén, emiatt tartósan leszakad egy réteg, amely nem jut hozzá számítógéphez és internethez.

– Ez azért drámai jelenség a fiatalok körében, mert ők a legfogékonyabbak az újdonságokra, viszont úgy tűnik, van egy jelentős méretű csoport a körükben, amelyik nem tud bekapcsolódni az információs társadalomba – mondja a Magyar Ifjúság 2012 kutatás vezetője.

Nehezen terjed

Székely Levente szerint az, hogy az internetpenetráció bővülésének üteme egy országban 60-80% környékén megtorpanni látszik, nehezen nő tovább, világjelenség. Azt hogy pontosan milyen értéknél következik be, az egyes országok fejlettségének megfelelően változik. A kutatásban felismert jelenség azonban attól érdekes, hogy míg ezek az adatok a teljes lakosságra vonatkoznak, addig nálunk a fiatalok körében is hasonlót tapasztalhatunk. 

– A teljes társadalomban természetes, hogy az idősebbek nehezebben ismerkednek meg az újdonságokkal, de a generációváltásnak köszönhetően egyre kevesebben vannak általában azok, akik nem férnek hozzá az internethez. A fontos igazán az, hogy Magyarországon az ifjúságon belül is megfigyelhető ez a megosztottság – mondja a kutató.

Státusuk akadályozza őket

Az is kirajzolódik, hogy kik alkotják a leszakadók tömegét: az észak-magyarországi és észak-alföldi fiatalok körében 30% fölötti az internethez közvetlenül hozzá nem férő 15–29 évesek aránya. 

– A kimaradók háromnegyede nem tanul, kétharmada nem dolgozik, negyven százalékuk komoly anyagi gondokkal küzd: státusuk is nehézzé teszi a helyzetüket – mondja Székely, aki szerint ezeknek a fiataloknak minden tekintetben rosszabb a helyzete, mint az átlagnak. Egyharmaduknak nincs állandó baráti társasága, szabadidejük java részét otthonukban töltik el, még a hétvégeken is, sport vagy aktív programok nem szerepelnek a napirendjükön. Informálódni is inkább a televízióból szoktak, internet vagy más információforrások helyett. A kutatásból kiderül az is, hogy a Skype és a különböző csetprogramok már nem olyan fontosak a fiataloknak, mint öt éve, mivel már többféle ingyenes üzenetváltási lehetőség várja őket az interneten, többek közt a közösségi oldalaknak köszönhetően. Közösségi oldalakat a fiatalok 69%-a használ, ami 6%-os növekedés 2008-hoz képest. 

Érdekesség az is, hogy a fiatalok 175-re becsülték az otthonukban található könyvek számát, ami jóval kevesebb, mint az előző, 2008-as kutatás során saccolt 265 példány. E-bookból ugyanakkor 4 darabbal gazdagodtak a háztartásaik.