Összefoglaló a 7. Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferenciáról
Az NJSZT november 28-án a Danubius Hotel Gellért patinás falai között tartotta meg a 7. Digitális Esélyegyenlőség (DE!) – Szép új világ (?) konferenciát, amely az információs társadalom esélyeinek és lehetőségeinek áttekintése mellett a legavatottabbat, az online közegbe beleszületett Z generációt is fenyegető veszélyekre is felhívta a figyelmet.
A korábbiakhoz hasonlóan, ezúttal is érdekes program várta a nagy létszámban megjelenteket. Az érdeklődésről jól szemléltette, hogy a terem tele volt, így többen állva tekintették meg a délelőtti előadásokat.
A rendezvényt Friedler Ferenc, az NJSZT elnöke nyitotta meg,
majd Bőgel György következett. Meghökkentő előrejelzéssel kezdte: 2015-ben 900 ezer profi informatikai szakember fog hiányozni az Európai Unióban, de az Egyesült Államokban sem jobb a helyzet, miközben Ázsiában egyre többen érdeklődnek a számítástudomány iránt, afrikai országokban (például Egyiptomban és Kenyában) pedig új kutatásfejlesztéseknek otthont adó „intelligens községek” épülnek. A nagy nemzetközi projektekben egyre több a dél-koreai, kínai és indiai résztvevő. Átalakul a globális kiszolgálás modellje. De merre tart a kreatív elit a széttartó világokban, lapos vagy tüskés a Föld? A válasz a technológia, tehetség, tolerancia hármasban, ezek egy-egy helyen történő koncentrációjában keresendő. Mesterséges vagy spontán élőhelyek segítik jobban az innovációt? A válasz távolról sem egyértelmű.
Sugár Mihály a digitális írástudás helyzetéről tartott előadást, Mátrix-referenciákkal. Bíztató adatokkal alátámasztott elemzése a 2013-as Magyar Infokommunikációs Jelentésen és a MobilTárca teszten alapult. A háztartási PC-penetráció 58,6 százalék a 2012-es 57,3-hoz, az internet-penetráció 56,9 az 55,1-hez képest. Az egyéni PC- és internet-használat hasonló növekedést mutat. Mindezek függvényében cseppet sem meglepő, hogy évről évre csökken a digitális írástudatlanok aránya – tízéves viszonylatban: 2003-ban a lakosság 65, idén pedig 42,1 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. A MobilTárca teszt eredményei még biztatóbbnak tűnnek, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a jelentkezők egészen különleges, azaz nem reprezentatív csoportot alkottak. Összességében megállapítható, hogy „a magas pénzügyi kultúra és a digitális írástudás valójában mégsem elsődlegesen a kor, hanem az anyagi és képzettségi színvonal kérdése.”
Csepeli György (társszerző: Prazsák Gergő) az on- és offline terek életének jellegzetes különbségeire hívta fel a figyelmet, majd az internetre költözött társadalmat és az online társasságot mutatta be. A szerteágazó, de végig izgalmas szociológiai elemzés hallgatósága olyan fogalmakkal ismerkedhetett meg, mint például a „netopátia” vagy a „Big Sister.” Utóbbi a Big Brother ellentéte: a hatalom ellenőrzését, hibák, visszaélések, csalások leleplezését, Wiki-demokráciát célként megfogalmazó törekvésekre, járványszerűen terjedő proteszt-mozgalmakra vonatkozik.
A kávészünetet követően Szabó István (Nemzeti Innovációs Hivatal, KFI Obszervatórium Főosztály) az innováció nemzetközi és hazai helyzetét vázolta fel. Előbb a fogalmat definiálta, majd a New York Times-t idézte: „kevesebb innováció, több egyenlőtlenség.” Ezt követően statisztikákkal hitelesített összehasonlításokat végzett: a kis-, közép- és nagyvállalatok helyzetéről, K+F költésekről, startupokról. Közben a NIH e témakörben publikált anyagait is: A 16 legfontosabb dolog, amit tudnod kell a startupokról, Runway Budapest 2.0.2.0 – A Startup Credo.
Az NJSZT 2013-as díjainak és Kovács Attila (az év informatikai újságírója) díj ünnepélyes átadása, valamint a bőséges és kiváló ebéd után Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója vezette a konferencia délutáni részét.
Sík Zoltán Nándor az információs társadalom árnyoldalaiból mutatott be szemelvényeket. Előadásában elsősorban információbiztonsági kérdésekkel foglalkozott. Irodalmi példákkal, a Szép új világgal, az 1984-el és a William Gibson Neurománcával kezdte. Az információtól való túlzott és visszafordíthatatlan függésre, a Toffler-féle harmadik hullám, az információs társadalmak új sebezhetőségi pontjaira, információbiztonsági problémákra, a kritikus infrastruktúrára, az információsűrűségre és a Big Data jelenségre, valamint az állam szerepére (kormányzati rendszerek és állami információs rendszerek védelmére) hívta fel a figyelmet.
Gacsal József, az IVSZ alelnöke az IVSZ oktatásstratégiai vitájába engedett betekintést: hogyan alakul az ipar és az oktatás kapcsolata egy folyamatosan változó világban? A versenyképesség, a működő tőke ki- és beáramlása, GDP-növekedés, munkanélküliség csökkenése, digitális írástudás, nyelvtudás, valódi írástudás az új minimumok, viszont, ha nem lesz róluk (köz)megállapodás, régiós és világszinten is fokozódik Magyarország lemaradása. Gacsal a közoktatás, szakképzés és felsőoktatás helyzetértékelését követően jövőképet és az IVSZ kapcsolódó célkitűzéseit vázolta fel.
Országh Örs, a Magyar Telekom innovációs szakértője a MobilTárca pilotot ismertette, egy olyan kezdeményezést, amelyet mindhárom mobilszolgáltató támogat. A MobilTárca olyan alkalmazás, amely képes egy helyre gyűjteni a jelenleg pénztárcánkban hordott vagy fiókban tárolt plasztikkártyákat és ezeket virtuális formában megjeleníteni a mobiltelefonunkon. A pilot különféle kérdéseket vet fel: felváltja-e a mobiltelefon a pénztárcát, mit tartogat számunkra a fizetési szokások evolúciója? A teszteredmények bíztatók, „a szolgáltatás már kezdeti funkcionalitásával is piacképes.”
Kürti Sándor a hátrányos helyzetűek online interaktív nyelvoktatásáról beszélt, és bemutatta a térítésmentes Tabello oktatási módszert, amelyet az eddigi tíz általános iskola mellett további százban szeretnének bevezetni. A 2010-ben indult Tabello bármely tantárgy, de elsősorban nyelvek oktatására, gyakorlására ajánlott diákoknak. Egyszerű nyelvtanuló és tudásellenőrző rendszer, táblázatos formában jeleníti meg a feladatot, idegen nyelvű szöveget mondatonként, írásban és hallhatóan is. Az interaktív program fejlesztője, a Kürt Zrt. abból indult ki, hogy más nyelv megértéséhez az anyanyelve nyújtja a legnagyobb segítséget.
A rendezvény Sós Éva és Miletics Pál okostelefonok és elektronikus egészségügy egyre szorosabb kapcsolatáról szóló előadásával zárult. A tények: az Egyesült Államokban az okostelefon a felnőttkorú lakosság harmadánál diagnosztikai eszköz is, amitől Magyarország egyelőre távol van. Ismertették a legelterjedtebb alkalmazásokat, egy hazai esettanulmányt (DermaArt Klinika, Nyíregyháza), a mobiltelefóniával támogatott orvos-beteg kommunikációt, felhasználói köröket. Az esettanulmányból három következtetést vontak le: az okostelefonnal is támogatott diagnózis 20 százalékkal pontosabb, mélyebb bepillantást nyújt (ez esetben) a bőrbe, eltárolható és további összehasonlításokra ad lehetőséget. Összegzésként megállapítható: ezen a területen is bővül az okostelefonok használata, nő a piacosítás szerepe.
A záróelőadást követően Alföldi István röviden összegezte a DE! konferenciák célját, tapasztalatait, jövőjét. Az idei szerteágazó tematikája, a felvázolt pozitív és negatív jelek egyaránt a „szép új világ” továbbgondolására adnak okot. Mindig jó érzés egy olyan magas színvonalú konferenciát megszervezni, ahol az előadók nemcsak kijelentenek, hanem kérdeznek is. Ezúttal is így történt.
