Isten Veled, Professzor Úr!

Mély fájdalommal értesültünk róla, hogy július 16-án, élete 95. évében elhunyt Heinz Zemanek, a Bécsi Műszaki Egyetem professzora, az informatika világtörténetének kiemelkedő alkotója, Társaságunk tiszteletbeli tagja. Szép kort élt meg – mondhatnánk, de ez nem jelent vigaszt: hiányozni fog kedves, szívélyes egyénisége, remek írásai, melyekkel innen, a „szomszédból” is nagy hatást gyakorolt a magyar informatika fejlődésére.

Zemanek professzor 1920. január elsején született. A kibernetika tudományának nemzetközi úttörője, ezzel kapcsolatos szakírói és kutatói munkássága Norbert Wiener és Claude Shannon szellemi teljesítményéhez mérhető. Az 1950-es évek elején műszaki doktori címet szerzett, s az évtized elején építette meg URR-1 típusú jelfogós számítógépét. Az ötvenes évek közepén az elektroncsöves technika helyett már tranzisztorokból kezd számítógépet építeni. A Mailüfterlnek, azaz Májusi Szellőnek elnevezett számítógép Európában az első tranzisztoros (második generációs) elektronikus számítógépként készült el. A névválasztással – egy kis rá jellemző szelíd iróniával - az olyan elektroncsöves számítógépmonstrumokra utalt, mint amilyen az amerikai Whirlwind (Forgószél) is volt. Ez a „májusi szellőcske” hozta el a félvezetők korát az európai informatikába. A gép jelenleg a bécsi Technisches Museum ékessége.

Zemanek a kibernetika klasszikus képviselői közé tartozott: megépített műteknősbékái a feltételes reflexek modellezésére alkalmas állatmodellek. Híradástechnikai és kibernetikai alapvetéseit a bécsi Radiotechnik című lapban publikálta. A cikksorozatot a magyar Műszaki Könyvkiadó lefordíttatta, és Információelmélet címmel kétkötetes könyvet jelentetett meg belőle 1956-57-ben. A számítógépek és a biológiai modellek mellet többek között az automatikus gépkocsivezérlés, a gépi fordítás és az ipari automatizálás kérdéseit is érintette ezen írásaiban. Hazánkban ez a kiadvány – melynek megjelenéséről a szerző egyébként utólag értesült – az egyik első forrása és inspirációja volt a magyar informatikusok első nemzedékének: azoknak a mérnököknek és matematikusoknak, akik Budapest és Szeged úttörő műhelyeiben a magyar kibernetika megalapozásán fáradoztak. 

A 70-es években hasonlóan izgalmas népszerűsítő olvasmánya volt a magyar érdeklődőknek Peter Goldscheiderrel közösen írt, A számítógép az információfeldolgozás eszköze (magyar kiadás: Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 1975) című munkája, melyben a számítógép művészetekre, így a zenére és a grafikára gyakorolt hatását, kultúraformáló erejét is érzékletesen mutatta be.

Zemanek professzor a 60-as évek elejétől az IBM bécsi kutatócsoportjának vezető munkatársa lett, laboratóriumukban a beszédszintézissel kapcsolatos kutatásokat és számos más értékes szoftverfejlesztést végeztek, melyek egyebek mellett a PL/1 programozási nyelvvel kapcsolatban is nagy jelentőségűnek bizonyultak. Kiterjedt társadalmi kapcsolatai közül pedig kiemeljük az IFIP-ben kifejtett munkáját. 

Heinz Zemanek, a szülőhazájában és Európa-szerte számos díjjal elismert informatikus nagy szimpátiával figyelte a Magyarországon folyó informatikai fejlesztéseket.

Nyugodjon békében, emlékét megőrizzük!

Képes Gábor