Neumann a tudomány fellegvárában

Méltó helyen, a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott jubileumi konferenciát az idén 50 éves Neumann János Számítógép-tudományi Társaság. MIt hoz a következő ötven év – ez volt a konferencia címe, s ez kijelentésnek tekinthető, mesterséges intelligenciát hoznak a következő évek – de az előadások rengeteg kérdést is felvetettek.

Ha az ívet nézzük, az már megelőlegezi novemberi Digitális Esélyegyenlőség konferenciánkat is (a Mester és MI), hiszen Neumann János gazdag életműve és eszmeisége áthatotta az előadásokat. Ahogy a Neumann Társaság is eljutott fél évszázad alatt a nevében szereplő számítógép-tudomány alapjaitól az egész életünket átalakító folyamatokra való hatásig, úgy tekintettünk az elméleti alapoktól a jövő kihívásai felé.

A konferenciát Friedler Ferenc, az NJSZT elnökének köszöntője nyitotta. Megköszönte Lovász Lászlónak, hogy elfogadta felkérésünket, hogy az NJSZT50 rendezvénysorozat fővédnöke legyen.

Lovász professzor most nemcsak házigazda volt az MTA épületében, de a nyitó előadást is ő tartotta meg Kell-e matematika a számítógép-tudományhoz? címmel.

MIt hoz a következő ötven év - jubileumi konferencia

Elmondása szerint ő maga, mint matematikus „sodródott” közel a számítógép-tudományhoz. A számítógép-tudománynak vannak olyan fejezetei, amelyeket nem lehet megkülönböztetni a matematikától. A két tudományterület kapcsolata visszamegy a számítástechnika atyjához, hiszen Neumann János nemcsak a számítástechnika megalapozója, hanem egy hatalmas matematikus egyéniség is volt a huszadik században, akinek a munkája nagyon sok más területen is úttörő és meghatározó volt.

MIt hoz a következő ötven év - jubileumi konferencia

Lovász professzor gráfelmélettel foglalkozik. A közlekedési, a távközlési hálózatok, a munkaszervezés tekintetében is vannak gyakorlati alkalmazásai a gráfelméleti problémának, ehhez Microsoft-szabadalom is kapcsolódik, melyben Lovász is fontos szerepet játszott. Az előadásban matematikai, bonyolultság-elméleti kérdésekre tért ki az általa felvázolt gráfelméleti kérdések kapcsán. Ezek egyik alapvető fogalma a polinomiális idő. Neumann János vetette fel 1951-ben egy előadásában egy játékelmélettel kapcsolatos algoritmusáról, hogy polinomiális idejű, ennek megnevezését és alapjait később dolgozták ki.

A számítástudomány a matematikának egy olyan problémát adott (P=NP probléma), amely a matematika hét alapvető problémája, azaz a Milleniumi Problémák közé tartozik, melyekre magas pénzjutalmat tűztek ki.

A mesterséges intelligenciáról is szólt pár szót Lovász professzor. Az utóbbi hónapokban hallott egy olyan kijelentést, hogy a mélytanulás ma már olyan gyors, hogy nem érdemes a matematikájával bajlódni.

Feltehetjük a kérdést, hogy mitől működik a mélytanulás? Egy gyakorlati áttörés idején nagy szerencse, hogy a matematikusok igenis foglalkoznak a mélytanulás módszerével, például Szegedy Balázs csoportja a Rényi Kutatóintézetben. És a legérdekesebb az, hogy úgy tűnik, a mélyén egy gráfokra vonatkozó tétel, a Szemerédi-féle regularitási lemma van – de ez még csak egy sejtés.

Lovász László előadása után Friedler Ferenc bejelentése következett. Az NJSZT elnöksége úgy határozott, hogy egy új, különleges díjat alapít. A díjat tízévente kaphatja meg egy olyan személy, aki a legtöbbet tette az NJSZT közösségéért. Az első Jubileumi díjat ügyvezető igazgatónk, Alföldi István kapta meg az oklevél szövege szerint: „a Társaság érdekében kifejtett több évtizedes munkásságáért, a Társaság megalakulásának 50. évfordulója alkalmából”.

MIt hoz a következő ötven év - jubileumi konferencia

Friedler Ferenc kiemelte, hogy a konferencia sem valósulhatott volna meg Alföldi István szervező munkája és a Társaság általa megalapozott anyagi háttere nélkül.

MIt hoz a következő ötven év - jubileumi konferencia

A díjátadást Szász Domokos Széchenyi-díjas akadémikus előadása követte. Szász professzor 2003-ban, a Neumann centerániumi kongresszuson már tartott Neumannról, a matematikusról előadást, ott áttekintette teljes munkásságát, ez a Mathematical Intelligencer folyóiratban meg is jelent. Most viszont csak egy, Neumann által kedvelt területre, az ergodelméletre tért ki.

Emlékeztetett rá, hogy amikor 1954-ben az Amerikai Matematikai Akadémia körkérdést intézett az amerikai matematikusokhoz, hogy mi a legkedvesebb eredményük, Neumann hármat említett: a kvantummechanika matematikai alapjait, az operátoralgebrákat, amelyeket ma már Neumann-algebrának nevezünk és a munkáit az ergodelméletről. Érdekes, hogy nem említette a játékelméletet és a Neumann-architektúrát sem. Az ergodelmélet a fizikából származik. Az ezzel kapcsolatos matematikai kérdéseket járta körül az előadás.

Szász professzor emlékeztetett rá, hogy Neumann már 1945-ben leírta: a numerikus számítások nagyon nagy szerepet fognak játszani az időjárás előrejelzésben. A káoszelmélet (a véletlenszerű viselkedés determinisztikus rendszerekben) is benne volt Neumann fejében. A gépi tanulás segít az előrejelzés rátáját nagyon jelentősen megemelni. Ez erősen alátámasztja Neumann optimizmusát az időjárás előrejelzések kapcsán.

Charaf Hassan tanszékvezető egyetemi tanár a „két precíz matematikus előadás után” a mérnöki megközelítést választotta. A neurális háló, a gépi tanulás, a mélytanulás, a big data és a többi, mesterséges intelligenciával kapcsolatos fogalmak és összefüggéseik tisztázása után a mesterséges intelligencia kihívásairól beszélt.

MIt hoz a következő ötven év - jubileumi konferencia

A mesterséges intelligencia evolúciója immár közel 70 éves megközelítésen alapul, manapság fénykorát éli.

Célunk, hogy okosabbá tegyük a gépeket, de akkor is az emberi intelligencia dominál.

Charaf Hassan professzor a legfrissebb trendeket is áttekintette. Az utolsó két évben a világon létező adatok kilencven százalékát termeltük, miközben csökken a tárolási költség és a számítási kapacitás költsége. Centralizált világból decentralizált világba, számítás intenzív világból kommunikáció intenzív világba megyünk át. Mérünk, gondolkodunk, beavatkozunk – ahogy régen is – és hatékonyabb eszközökkel, de ma is ezt csináljuk, s ehhez matematikai algoritmusok kellenek.

Hangsúlyozta, hogy nagyon fontos mérföldkő, hogy megalakult a Mesterséges Intelligencia Koalíció – összefogás nélkül egy ilyen kis ország nem fog tudni lépést tartani.

Utoljára, de nem utolsó sorban Kroó Norbert akadémikus előadását hallhattuk a nanotechnológiától a kvantum technológiákig a legfrissebb témákról. Kroó professzor szerint az igazán sikeres technológiák azok, amelyekben sikerül a természetet leutánoznunk.

MIt hoz a következő ötven év - jubileumi konferencia

Hogy haladt a világ előre? Úgy, hogy egyre jobb felbontóképességgel látjuk a természet jelenségeit. A bonyolult molekulák, kristályszerkezetek, később az atomi méretek megismerése a technológiák fejlődését indukálta.

A nanotechnológia és a kvantumtechnológiák bemutatása és hatásaik jelzése kapcsán kitért az információtechnológia evolúciójára is: a félvezetők korszaka is csak egy stádium. A kőkorszak nem azzal szűnt meg, hogy elfogyott a kő – mondta tréfásan. A szilíciumkorszak sem azért szűnik meg, mert elfogy a szilícium… A molekuláris elektronika, szénalapú elektronika, spintronika új távlatokat nyit.

Nem értem a kvantummechanikát, de használom” – mondta humorosan. S felidézte egy találkozását Teller Edével, aki a kvantummechanika matematikai alapjainak kidolgozásában úttörő Neumann kapcsán azt mondta neki: „Sokan azt gondoljátok, hogy mi (ti. a „marslakók”) zsenik vagyunk, ez nem igaz. Az egyetlen zseni köztünk a Jancsi volt.”

A konferencia végén Alföldi István vezette be a meglepetésként bemutatott archív felvételt. Dénes Gábor 1984-es Neumann-dokumentumfilmjéből láthattuk Neumann János emlékező kortársait – Alföldi István külön köszöntötte a film egykori riporterét, Wisinger Istvánt, aki a konferenciát is nagy érdeklődéssel hallgatta végig. Az ő idén megjelent Neumann-könyve az NJSZT intenzív szakmai támogatásával készült, megjelenése is jubileumi évünk fontos eseménye.

A MIt hoz a következő 50 év az emberi intelligencia legjavából válogatott – hiszen a zseniális matematikusok és informatikusok nélkül a gépi intelligencia sem válhatna az emberiség segítőjévé.

KG