Gyurmából formázott világsiker
A Neumann Társaság szakmai közössége, az Informatikatörténeti Fórum (ITF) újabb hazai sikertörténet bemutatását szervezte meg. Az Óbudai Egyetemen 2019. november 8-án a 30 éves Recognita története került terítékre: ahogy az egy személyes ötletből, kutatásból virágzó cég, a hazai innovációk közül elsőként felvásárlási célpont lett.
Hogyan érték el mára, hogy többszöri multinacionális tulajdonos váltás után is a kivívták és megtartották a vitathatatlan K+F világközpont pozíciót a gyakran változó felállásban is? – erre kerestek választ az előadások.
Mindmáig az egyik, világméretekben is legsikeresebb magyar szoftvertermék, a 80-as évek második felében az Számítástechnikai Koordinációs Intézetben (SZKI) kifejlesztett, majd 1989-től a termékre alapított Recognita Rt. által továbbfejlesztett és forgalmazott Recognita optikai karakterfelismerő (OCR) program.
A cég és termék neve tudatosan kapcsolódott, s a siker záloga volt, hogy OCR technológiája, a nemzetközi összehasonlító tesztek szerint, mind a felismerési pontosság, mind a használat hatékonysága szempontjából egyike volt a világ legjobbjainak, ugyanakkor egyedülállónak bizonyult abban, hogy a legtöbb nyelv karakterkészletét fel tudta ismerni.
Az alapötlet a gyurmázásból jött, úgy formálhatunk egy gyurmadarabból betűt, ha a megfelelő helyeken megnyomva alakítjuk ki a betű görbületét, s ezen görbületek jól leírják a karaktereket, s ezen tulajdonságokat ismeri fel a szoftver.
Az ötletadó, Kovács Györgyné (Emőke) is ott volt az eseményen, s a szerény sikerkovácsot az évfordulón köszöntötte az ITF szakosztály és a Neumann Társaság vezetése.
Az ötlet kiteljesedéséről, a megvalósítás során felmerülő nehézségekről, s szakmai fejlődésről, fejlesztésről Kovács Emőke első munkatársa, az akkor az egyetemről frissen kikerült Marosi István számolt be.
A számítástechnika fejlődéstörténete iránt érdeklődők a Portable Document Format (PDF) finomságairól is hallhattak, és arról, hogy ez a téma miért állt jól, s miért tudták jól kezelni a karakterfelismeréssel foglalkozó cégben, ami bizonyítja azt, hogy a többfelé figyelés fontos eleme a hosszú távú eredményességnek.
A Recognita sztori, mint üzleti esettanulmány is rendkívül érdekes, hogy az élenjáró kelet-európai kis cég hogyan és milyen okokból vált felvásárlás célpontjává, s hogy aztán a különböző összeolvadások, profilátalakítások hogyan alakították folyamatosan a tulajdonosi szerkezetet, s hogy ezeknek az eltérő vállalati- és menedzser kultúráknak is meg kellett felelni a sikeres fennmaradáshoz.
A Recognita ma is élő, prosperáló entitás, ezért Reszler Ákos, a cég régi és mai vezetője által moderált ismertetőkben az előadók elmondták, hogyan sikerül a multinacionális mátrixkörnyezetben fenntartani a motiváltságra, hatékonyságra és felelősségre épülő meghatározó saját kultúrát.
Napjainkig eljutva abból is ízelítőt kaptunk, hogy a legújabb generáció hogyan találja meg a helyét ebben a szervezetben, amely ötvözni próbálja a nagyvállalatiságból származó előnyöket a fejlesztő munkához nélkülözhetetlen kis startup jellegű megközelítést.
A jó hangulatú, tartalmas esemény lehetőséget adott személyes találkozásokra, régóta elmaradt beszélgetésekre is, evvel betöltve hivatását az NJSZT-ITF.
Szalay Imre
