Járvány és digitalizáció: nem csak a home office miatt változik meg az életünk
Pár hónap alatt több évet ugrottunk előre a COVID-járvány alatt, már ami a digitalizációt illeti. Sok digitális megoldás a válság után is velünk maradhat, sőt, a cégek versenyképessége múlhat sikeres alkalmazásukon.
Természetesen én is örültem volna annak, ha a koronavírus elkerüli hazánkat, de az is kiderült, hogy a kényszer hatására teljes iparágak digitalizációja gyorsult fel, amit már konkrét számok is alátámasztanak. Az eMAG és Extreme Digital egyesülésével létrejött legnagyobb magyar e-kereskedelmi cég vezetője szerint három hónap alatt három évnyi fejlődést produkált az internetes vásárlás, a Deloitte tanácsadó cég szerint pedig másfél évet ugrott előre a banki digitalizáció a járvány előtti állapotához képest: a kizárólag digitálisan bankoló ügyfelek aránya a két évvel ezelőtti 25 százalékról 36 százalékra nőtt.
A legtöbb magyar cégnél, úgy tűnik, nem ideiglenes a digitális átalakulás, hanem divatos kifejezéssel élve „az új normális” része. A Telekom és az eNET kutatása szerint a cégek alig egynegyede kíván teljesen visszaállni a járvány előtti működésre, sőt, 40 százalék egyenesen úgy nyilatkozott, hogy teljesen a karantén helyzet alatt kialakított módon dolgoznak tovább a jövőben. Számos cégnél az állandó működés részévé váltak az online csoportmunkát támogató alkalmazások. Sok olyan vállalkozás indított webshopot, honlapot vagy közösségimédia-fiókot, állt át az online számlázásra, vagy készpénzmentes fizetésre, amelyek eddig nem alkalmaztak hasonló megoldásokat.
Pedig, ha csak a pénzügyeket nézzük, az időszak egyáltalán nem volt ideális a digitális befektetésekre. Az elmúlt időszakban a cégnek még a napi működés fenntartását is megnehezítette a bevétel kiesése. Ezt a Boston Consulting Group (BCG) nemrég publikált nemzetközi tanulmánya is alátámasztja, a vállalatok 44 százaléka forgalom csökkenésről, és/vagy az árrés csökkenéséről számolt be. Ami viszont nagyon érdekes, a cégek 14 százaléka az elmúlt időszakban is képes volt növekedésre, ami azt mutatja, hogy még a legválságosabb időszakból is ki lehet kerülni győztesen, ha képesek vagyunk felismerni a helyzetet és a piaci igényeket. Bár a felmérésből ez nem derül ki, biztosak lehetünk benne, hogy ez a 14 százalék nagyrészt a jól kialakított digiitális megoldásoknak köszönheti a növekedést.
A növekedésre képes cégek között megtalálhatók csaknem minden iparág képviselői. Érdekesség, hogy az egészségügyi szektorban sem minden cég nyert a járványon: a szektor vállalatainak 36 százaléka forgalom-, vagy árréscsökkenést könyvelt el, és csak 22 százalékuk produkált emelkedést. A BCG számai szerint az IT-cégek többsége sem tartozik a válság nyertesei közé, 55 százalékuk tapasztalt bevételkiesést, és csak 10 százalékuk könyvelhetett el növekedést. Kivételt jelentenek a kommunikációs ipar cégei, közülük 32 százalék csökkenést, 20 százalék javuló eredményeket tapasztalt – ez elsősorban a globális távmunka-robbanásnak köszönhető.
Ugyanakkor az eddigi eredményekből még korai lenne hosszútávú következtetéseket levonni. A gazdaság szempontjából a vészhelyzet végét a lezárások feloldása jelenti, miután a járvány elérte a csúcsot. Egyes országokban – beleértve a legnagyobb gazdaságok közé tartozó Egyesült Államokat és Indiát – még csak mostanában tetőzik a fertőzés, emellett az utazási korlátozásokat teljesen máig nem oldották fel az Európai Unióban sem. A helyzet tényleges rendeződését pedig csak egy védőoltás vagy egy hatékony gyógymód megjelenése hozza majd csak el – a BCG szerint csak ezután állhat növekedési pályára a gazdaság is. Jelenleg még egy köztes időszakban vagyunk, ahol a vállalatoknak a tűzoltást követően meg kell találniuk egy olyan működési modellt, ami a következő hónapokban, járványügyi korlátozások és szűkülő piacok mellett is fenntartható lehet.
Nem kétséges, hogy a digitális megoldások ebben kulcsszerepet játszanak. Itt nemcsak arra gondolok, mint a távmunka vagy az ügyfelekkel való on-line kapcsolattartás, hanem az AI-alapú kutatásra és üzleti tervezésre, a big data megoldások alkalmazására is. A COVID-járvány megmutatta, mennyire ki van téve a világgazdaság az olyan eseményeknek, mint például egy fertőzés elszabadulása – ráadásul az ilyen, természetből eredő fenyegetések a klímaváltozás és a növekvő globalizáció hatására egyre súlyosabbak lehetnek.
Annak érdekében, hogy a vállalatok hosszú távon tudjanak tervezni, fontos, hogy a piactól vagy a pénzügyektől független tényezőkkel is számolni tudjanak. Ehhez – tekintve, hogy mekkora adatmennyiségről van szó – elkerülhetetlen lesz a digitális eszközök használata. Már most rendelkezésre állnak azok az algoritmusok, amelyek mesterséges intelligencia segítségével, piaci és azon kívüli adatok (híradások, állami bejelentések, akár környezeti statisztikák) feldolgozásával segítik a tervezést. Ezek a programok egyre pontosabb modelleket képesebb készíteni, és ahogy a BCG tanulmányában is szerepel, a COVID-járvány újabb lökést adott a technológia fejlődésének. E megoldások segítségével a jövőben hatékonyabban készülhetnek fel egy újabb válságra azok a cégek, akik korán adaptálják őket.
A járvány tulajdonképpen nem jelentett fordulópontot, csak felgyorsította a már korábban is ismert folyamatokat. A veszélyhelyzet egyrészt felzárkózásra késztette azokat a cégeket, akik eddig lemaradtak például az internet használatában vagy a digitális pénzügyekben, másrészt rámutatott, hogy a már jól ismert megoldások (digitális pénzügyek, online megoldások stb.) után milyen irányba indulhat el a közeljövőben a digitalizáció.
Ami a magyar vállalatokat illeti, számukra különösen aktuális a téma, hiszen júliustól az összes társaságnak értékhatártól függetlenül elektronikus úton kell adatokat szolgáltatnia a Nemzeti Adó-, és Vámhivatal felé. Bár ez sokaknak bosszúságot jelent, a változás a cégeknek is érdekükben áll, hiszen arra készteti őket, hogy ismerkedjenek a digitális megoldásokkal, ami hosszú távon a versenyképességük kulcsát jelentheti.
Dr. Beck György
elnök, Neumann Társaság
Galéria
