Pörgős bevezető a számítógépes művészetbe
Mennyire hatja át a képzőművészetet a digitalizáció? És milyenek az időtávlatok – beszélhetünk-e a művészettörténetben computer art-ról és a jövőben mennyire beszélhetünk virtuálisan élvezhető, digitális művészetről? Ezekre a kérdésekre látszólag könnyű válaszolni („nagyon” és „igen” szavakkal), a február 23-án tartott művészeti meetupunk mégis egy kicsit mélyebbre tudott fúrni, szakmailag hiteles szereplők megszólaltatásával. Jó visszajelzés számunkra, hogy a közel 60 résztvevő végig kitartott a programunk mellett – és az utólagos kérdőív is 77%-ban átlag fölöttinek értékelte az eseményt. A Hírlevél megjelenésével egy időben a teljes videófelvételt publikussá tesszük a YT-on bárki számára – tagjaink pedig egy exkluzív tartalomhoz is hozzáférhetnek az Egyesület Online-on: Gajzágó György lexikongazdagságú prezentációjához!
Mik láthatóak a videóban?
Rieder Gábor kurátor a {SCRIPT:ABSTRACT} – FREY ÚR kiállítást mutatja be. Érdemes meghallgatni, már csak azért is, mert utána el lehet szaladni megnézni: még március 20-ig megtekinthető a tárlat a Ludwig Múzeumban.
A kiállítást rendező Rieder Gábor a neves művész, Frey Krisztián művészeti közéletben kevésbé ismert oldalát, a computer művészetet méltó mód domborítja ki – ez volt az elhatározása a kiállításrész rendezésekor – és most, a kedvcsinálóban is. Egy további kutatásra váró anyagba enged betekintést, annak tudatában, hogy manapság vizuálisan felfrissült, divatos vintage patinát kapott Frey számítógépes művészete, azok az alkotásai, melyeket részben egy PDP11/45 számítógépen alkotott (melyből egy példányt mi bocsátottunk a múzeum rendelkezésére). De mi ebben az esetben a műtárgy? Csak a végeredmény? Vagy a program is? Mi a szerepe a véletlenszerűségnek ezekben a művekben? Mettől képzőművészet, meddig irodalom? – kiderül az előadásból!
Gajzágó György (Kortárs Műgyűjtő Akadémia) egy hatalmas, aprólékos mozaikkal indít, amely a művészet egy új kategóriáját jeleníti meg. Computer artról már beszéltünk Frey Krisztián kapcsán, de mi a 3d print art, mi a cad art?
Hogy viselkednek a számítógépes műalkotások a térben? Kik a magyar számítógépes művészet kiemelkedő képviselői? Művész-e Barabási-Albert László? Hogyan csinál tudósból művészt a számítógép – és hogy szabadítja fel a szobrászt a szakmunka alól? Van-e művészetrombolás és graffiti a virtuális térben? – a válaszok ott vannak az előadásban és gazdag képanyaggal a prezentációban!
Kacsuk Péter, a SZTAKI kutatólabor vezetője a skót Collins szótár által 2021-ben az „Év szavává” nyilvánított NFT-be nyújt tartalmi betekintést. Mivel Kacsuk nemcsak informatikus kutató, de műgyűjtő is – és az első hazai NFT-alkotás megvásárlója -, igen hiteles képet ad az NFT-ről: hogy működnek az NFT-aukciók?
Milyen műveket vehetünk meg így? Hogy függ össze az NFT a blokklánc technológiával és a kriptovalutákkal? Ennek a technológiának a mechanizmusa hogyan hathat a műtárgyak piacára és a műtárgyak nyomon követhetőségére? És egyáltalán: végül is mit vesz meg a vevő? És főleg miért? – ezekre válaszol Kacsuk Péter, sok újabb kérdést is felvetve. Annyira, hogy a videó végén egy kisebb vitát is hallhatunk, amelyben a hagyományos műtárgyak kezelésére is specializálódott kurátor és az új technológia távlatait kutató informatikus közötti szemléletbeli különbségek is megmutatkoznak. Nem teszünk igazságot, hiszen mindegyik nézőpont releváns. A művészet pedig kialakítja a saját csatornáit a 21. században is.
A meglepetések borítékolhatóak – de a felkészüléshez és egy jó digitális művészeti „alapműveltséghez” remek kezdőcsomagot adhat a meetupunk: Művészet, Informatika és az a titokzatos NFT (meetup) - YouTube
