Kódtörők nyomában
Mint korábban beszámoltunk róla, a Neumann Társaság Oxfordban mutatta be a Szegedi Katicabogarat, a híres állatmodell robot az Oxfordi Egyetem Matematikai Intézete – és személyesen Ursula Martin professzor és Szabó Máté – meghívására tartózkodott Nagy-Britanniában. Ha már az Egyesült Királyságban jártunk, nem hagyhattuk ki a híres Bletchley Parkot, ahol rögtön két izgalmas múzeum is várja az informatikatörténet szerelmeseit. Mit tanulhatunk e múzeumoktól?
Miután a Katicabogár nagy sikerrel, több mint 700 látogató előtt szerepelt az Imagining AI kamaratárlathoz kapcsolódó workshopon a Bodleian Könyvtárban, Ursula Martin professzor felajánlotta, hogy átvisz minket – e sorok íróját és Németh Krisztiánt, a BME oktatóját – a Bletchley Parkba, a történelmi helyszínre, ahol Alan Turing és kollégái dolgoztak.
Boldogan éltünk a lehetőséggel, hiszen az informatika története iránt érdeklődő ember számára „bakancslistás” a helyszín. Mindjárt két múzeumot is láthattunk.
Az egyik, maga a Bletchley Park a történelmi emlékhelyek jellegzetességeinek felel meg: a helyreállított katonai barakkok azt az atmoszférát idézik meg, amelyet a legtöbb érdeklődő a Benedict Cumberbatch főszereplésével forgatott, 2014-ben bemutatott életrajzi drámából, a Kódjátszma mozifilmből ismer. Az Andrew Hodges 1983-as könyvéből készült film egyes fordulatai miatt bosszankodnak ugyan a történészek, a vitát gerjesztő alkotás mégis nagy szolgálatot tett, hiszen milliók ismerték meg általa Turing munkásságát.
A mai számítástudomány és a kapcsolódó technológiák elméleti alapjait még az 1930-as és 1940-es években elsősorban négy tudós – Neumann János, Claude Shannon, Norbert Wiener és Alan Turing – rakta le. A második világháború alatti német katonai kódokat feltörő legendás Bletchley Park csoport egyik tagja, Turing a (mai szóval) mesterségesintelligencia-kutatás, a Turing-gép, Turing-teszt miatt vált a 20. század egyik legjelentősebb tudósává. Hogy pontosan mi volt a feladata a Bletchley Parkban, az sokáig titkos volt. Ma már Turing elfoglalta a méltó helyét a brit informatika panteonjában (és sok évtized késéssel a politika is megkövette a homoszexualitása miatt öngyilkosságba hajszolt tudószsenit), a Bletchley Park kiállításán az ő munkásságát mutatják be a legalaposabban, sőt, személyes tárgyakkal és irodája rekonstrukciójával is találkozhatunk az épületegyüttesben. De hogy mi is ma a Bletchley Park?
A katonai létesítmény, ahol a második világháború idején mintegy 9000 (!) ember dolgozott hírszerzői és ahhoz kapcsolódó matematikai, rádiótechnikai, mérnöki, adattárosi feladatokon, ma igazi turistalátványosság, gyerekbarát, óriási, gondozott parkkal, étteremmel és helyreállított barakkokkal. Talán ezt is megtanulhatjuk a helyszíntől: komplex időtöltést kínál és ránk bízza, mennyire akarunk bevonódni az ismeretterjesztésbe. Ha valaki csak pihenni, kikapcsolódni vágyik, az is megtalálja a számítását itt. A legtöbb barakkban – melyeket külön-külön „fogadnak örökbe” szponzorok – rekonstruált irodai enteriőröket láthatunk, sokszor szellemes interaktív megoldásokkal.
Az íróasztal, az írógép, a távgépíró, a titoktartásra felhívó plakátok a második világháborút idézik, az irodisták kontúrjai projektorral vannak a falra, a bútorok mögé vetítve. A feladataikról és életkörülményeikről tablók, infografikák tájékoztatnak.
Turing „Bombája”, azaz kódfejtő gépe csak művészi installációként, grafikai elemként látható, míg a szintén a parkban, Tommy Flowers vezetésével készült Colossus ős-számítógép néhány, apró eredeti alkatrésze vitrinben csodálható meg.
Láthatunk Enigma kódkészítő gépeket és sok más relikviát, de a hangsúly az izgalmas térélményen és a piknikezésre csábító, hangulatos parkon van. Az időszaki tárlatoknak külön épület ad helyet, ottjártunkkor az adatvizualizációról láttunk látványos kiállítást.
A környék másik múzeuma a National Museum of Computing, amely szerényebb díszletek között bújik meg, egy igazi „geek szentély”, amely mögött már sok év szívós munkája van és ez érezhető minden négyzetcentijén. Tematikus termekben mutatja be az informatika fejlődését, a rengeteg eredeti konfiguráció mellett nagy hangsúlyt fektetve a működő modellekre is. Egyebek mellett Turing Bombájának és a Colossus-nak is ott látható a működő replikája – tehát a Bletchley Park közelében, de egy különálló intézményben, melyben az évek óta együtt dolgozó önkéntes szakemberek csináltak csodát. A már elhunyt Tony Sale volt „a brit Muszka Dániel”, azaz egy hasonló karakter, mint a mi múzeumalapítónk: egy humanoid, távirányítható robottal kezdte a karrierjét – George, a robot ma Instagram-keretes szelfi-kellék… -, s a múzeumi replikák építésében teljesedett ki.
Ezen replikák építését nehezítette, hogy katonai célokra készült és a háború után elbontott berendezéseket állítottak helyre korhűen. Élmény az idős önkénteseket hallgatni ezekről a varázslatos szerkezetekről.
A készülő EDSAC replika és a már elkészült replikák is lenyűgözőek, de az egyik legérdekesebb attrakció egy 70 éves, eredeti és működő számítógép, a WITCH. Az 1952-es, relés és elektroncsöves hibrid, decimális számítógép már az 50-es évek második felére elavulttá vált – és akkor pályázatot írtak ki az eredetileg Harwell Dekatron Computer nevű szerkezet oktatási felhasználására. Ekkor kapta a Wolverhampton Instrument for Teaching Computing from Harwell azaz WITCH (Boszorkány) nevet.
A számos viszontagság után ismét régi fényében ragyogó számítógép ma Guinness-rekordernek számít azzal, hogy 70 évesen is működik. Legalább annyi tekintetet vonz, mint az átellenes termekben lévő videojátékok, otthoni számítógépek, melyek a brit mikrogép-ipar legjavával csábítanak nosztalgiára: persze játszhatunk a Sinclair-, Acorn-számítógépekkel és a különböző videojáték konzolokkal és Arcade-automatákkal önállóan is, de egy külön BASIC-tanterem is be lett rendezve a 40 éve oly népszerű Acorn / BBC oktató számítógépekkel, a STEM oktatás jegyében.
A National Museum of Computing számomra Informatikatörténeti Kiállításunk régi, pilot verzióját idézte 10+ évvel ezelőttről: amikor még az öthalmi szovjet laktanyában fogadták idős, nagy tudású önkénteseink az érdeklődőket, hasonló – de sokkal rosszabb állapotú – tematikus termekben. Talán mi is tudtunk volna turistalátványosságot csinálni a hidegháborús szovjet helyszínből és a termekből, de a történetünk másfelé kanyarodott: most az Agorából és majd a virtuális és valós gyűjtemények nagyívű integrálásából kell megalkotnunk a sajátságosan hazait, amely ugyanakkor táplálkozik az inspiráló, külföldi példákból is. Kultuszteremtésben és színvonalas ismeretterjesztésben egyaránt élen járnak brit barátaink.
***
A Bletchley Park mellett természetesen Oxford is sok élményt kínált. A Bodleian Könyvtárban élmény volt megnézni Ada Lovelace kéziratait és a sok más érdekességet az Imagining AI tárlaton, átellenben pedig bejárhattuk az ingyenesen látogatható History of Science Museumot, ahol Einstein eredetiben megőrzött táblaképe (igen, táblára, krétával felrajzolt képletei!) mellett számos számolóeszköz és számológép is látható, no meg Charles Babbage kézirata is. Nagyon nagy nyomot hagytak a brit kiválóságok az informatika világtörténetén – és ezt az örökséget magas tudományos színvonalon ápolják az utódok.
Képes Gábor
Blechley Park látnivalók:
A Bletchley Park hivatalos oldala:
A National Museum of Computing hivatalos oldala:
The National Museum of Computing (tnmoc.org)
A National Museum of Computing Youtube-csatornája:
Oxfordi látnivalók:
Oxford, History of Science Museum:
Home | History of Science Museum (ox.ac.uk)
A szeptember 25-ig látogatható Imagining AI:
Imagining AI - Babbage & Lovelace | History of Science Museum (ox.ac.uk)
Most Londonban csak átutazóban jártunk, de a Science Museum azért továbbra is etalon:
És hol tartunk mi?
Állandó kiállítás Szegeden:
Informatikatörténeti Adattár azaz: virtuális múzeumunk:
Nyitóoldal - ITF, NJSZT Informatikatörténeti Fórum
Ilyen volt a raktárunk Öthalomban:
Üdvözöljük az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány honlapján! (infmuz.hu)
Egy rekonstrukciós projekt Budapesten:
MESZ I – MESZ I / MESZ-1 / MESZ 1, Magyarország első jelfogós számítógépe (mesz-i.org)
Talán egyszer ebből is lesz magyar Science Museum:
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tagintézményei (mmkm.hu)
Galéria
