Europe’s Most Needed Software Roles and Skills

Az Európa legkeresettebb szoftverszakmáiról és -készségeiről szóló jelentés kiindulópontja egy koherens európai szoftverkészség-stratégia kidolgozásának.

A European Software Skills Alliance (ESSA) weboldalán megjelent „Europe’s Most Needed Software Roles and Skills” 2021-es jelentése részletesen foglalkozik az IT-szakma változásaival, amelynek összefoglalását közöljük az alábbiakban.

A jelentés rávilágít az Európában leginkább szükséges szoftverszerepekre illetve készségekre. A következtetéseket az állásajánlatok, a szoftverkészségekről rendelkezésre álló kutatások, oktatási és képzési programok, munkaerő-piaci jelentések és adatbázisok tanulmányozása alapján vonták le. Emellett összegyűjtötték a szakértők véleményét a szoftveres szerepekkel, készségekkel és a szoftverellátással kapcsolatos jövőbeli elvárásaikról.

 

Főbb eredmények

1. Szerepek

Az összes szoftverrel kapcsolatos szerepkör közül a fejlesztők iránt a legnagyobb a kereslet. Nemcsak jelenleg, hanem a jövőben is. A fejlesztők számára egyre fontosabbak a soft skillek és az üzleti ismeretek, hogy működőképesek legyenek.

A digitális médiaszakember (digital media specialist) szerepe – a tanulmány szerint – nem releváns a szoftverfejlesztéssel, -beüzemeléssel és -karbantartással kapcsolatban. A munkára jelentkezőknek lehetőleg már a munkába álláskor rendelkezniük kell a munkakörhöz szükséges készségekkel, mivel a képzésre szánt idő hiánya a képzésben való elmaradás fő indoka.

5szerepkor
A szoftverrel kapcsolatos szerepkörök relatív fontossága (most és 5 év múlva)

2. Képességek

A programozás a legkeresettebb hard-skill, míg a Java, Javascript, SQL, HTML, PHP, C++, C# és Python a legkeresettebb programozási nyelvek. A szoftveres szakembereknek alaposan ismerniük kell a programozási alapismereteket, mivel nem egyértelmű, hogy hosszú távon mely új programozási nyelvek maradnak fenn és lesznek fontosabbak.

Szükség van továbbá bizonyos, a szakmához kapcsolódó kvalitásokra, például információbiztonság- és projektmenedzsmentre. Várhatóan a jövőben a fenntarthatósági menedzsment és a fenntartható szoftverfejlesztés is fontossá válik.

A személyes soft skillek egyre fontosabbá válnak a szoftveres munkakörökben dolgozók számára. Ezek közül a legfontosabbak: a kritikus gondolkodás és elemzőképesség, a problémamegoldó képesség és az önmenedzselés.

Ezen túlmenően a szoftveres szerepkörben dolgozóknak interperszonális skillekre – elsősorban csapatmunkára való képességre és kommunikációs készségekre – is szükségük van, mivel ezekben a szerepkörökben ma már szinte minden tevékenység megköveteli az együttműködésen alapuló munkavégzést.

 

3. Oktatás és képzés

Mivel a képzésre szánt idő korlátozott, az emberek továbbképzése kihívást jelent. Ehhez rövid és moduláris képzési programokra van szükség, amelyeket rendszeresen frissíteni kell, és követniük kell a legújabb technológiákat és trendeket. A mikrotanfolyamok és a mikrobizonyítványok egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert.

A szoftveres szakembereknek több soft skill-lel kell rendelkezniük, de szélesebb körű oktatásra is szükségük van. A T-shaped és a Π-shaped szakemberek jelentik a jövőt. Ez azt jelenti, hogy az alapképzésnek átfogó alapokat kell nyújtania a területen.

Egyre fontosabbá válik, hogy a szoftverszakemberek tudják, mit és kinek programoznak. Minden szoftverszakembernek rendelkeznie kell alapvető üzleti ismeretekkel és készségekkel, melyek a tantervek és képzési programok részét kell képezzék. Az ideális helyzet az lenne, ha minden szoftverszakember rendelkezne másoddiplomával vagy legalább egy másik területen szerzett oktatással és képzéssel. Az oktatás és a gyakorlat közötti szakadék áthidalása érdekében a szervezeteknek és az oktatási szolgáltatóknak szorosabban együtt kellene működniük.

A rugalmas, egész életen át tartó tanulással foglalkozó szoftverszakemberek képzése elengedhetetlen. Ideális esetben a szoftverszakemberek oktatása már az általános iskolában elkezdődik a programozás logikájának tanításával. Rugalmas szoftverszakemberek kiképzése céljából az alapképzés további részében az oktatást a hard skillek és a szakmával kapcsolatos alapismeretek, valamint a jó személyes és interperszonális soft skillek megszerzése irányába kell terelni. Ez képezi alapját az élethosszig tartó tanulásnak, hogy naprakész szoftverszakemberek maradhassanak, és képesek legyenek alkalmazkodni az új helyzetekhez és technológiákhoz.

 

Főbb tanulságok

  • A legkeresettebb szoftveres szerepkör a „fejlesztő”. E szerepkör tartalma a készségek tekintetében folyamatosan változik, és a szervezetek számára kihívást jelent, hogy fejlesztőiket naprakészen tartsák.
  • A tanúsítás (certification) ebben alapvető szerepet játszik. Különösen a kisebb tananyagegységekhez kapcsolódó mikrohitelesítések kifejlesztése fontos, mivel az elősegítheti az időkorlátok leküzdését.
  • A szoftveres szerepkörökben szükséges készségek természetesen nem korlátozódnak a szoftveres hard skillekre és a szakmához kapcsolódó egyéb készségekre. A szoftverszakemberként való sikeres munkavégzéshez egyre nagyobb jelentőséget kapnak a releváns soft skillek.
  • A kereslet és a kínálat közötti szakadék megszüntetése érdekében a (nagyméretű) szervezetek és az oktatási intézmények közötti együttműködést meg kell erősíteni.
  • A szoftverszakemberek és a megfelelő készségek iránti jelenlegi és jövőbeli kereslet miatt a megfelelő készségekkel rendelkező szakemberek megfelelő kínálatának biztosítása érdekében az oktatási és képzési kínálatban kiigazításokra van szükség. Például szélesebb körű oktatásra, rugalmasabb programokra és tanulási utakra, és nagyobb figyelmet kell fordítani a soft skillekre és a szélesebb értelemben vett szakmai készségekre, valamint az üzleti ismeretekre.

* * *

A tanulmány főbb megállapításai mellett mi arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a szakma milyen szembetűnően differenciálódott az utóbbi évtizedben. Az IT-szerepkörre, amire pár éve még azt mondtuk, hogy informatikus vagy számítástechnikus vagy programozó, mára sokkal árnyaltabb kifejezésekkel élünk, és még a laikusok is egyre többen érzékelik a szerepkört illető – egyáltalán nem nüansznyi – jelentésbeli különbségeket.

 

IT_szakma_diff

Íme, a 30 európai IKT-szakmai szerepprofil a szervezetekben betöltött tipikus szerepekről, melyek a teljes IKT-üzleti folyamatok lefedik. A bordók az ESSA-ban központi szerepet játszó IKT-szakmai profilok, amelyek a projekt elsődleges fókuszában állnak:

  • Fejlesztő (Developer)
  • Tesztelési szakember (Test Specialist)
  • Megoldástervező (Solution Designer)
  • DevOps szakértő (DevOps Expert)
  • Digitális média szakértő (Digital Media Specialist)

Ezek a szerepkörök a profiljuk alapvető részeként szoftveres ismereteket igényelnek. Munkájukat nem lehet szoftveres hard skillek nélkül végezni, mivel szoftvereket fejlesztenek, telepítenek és tartanak karban. A műszaki szakember szerepkört is tanulmányozzák az adott szerepkörben dolgozó szakemberek számára, akik ebben a szerepkörben a szoftverek karbantartására összpontosítanak, és ezért munkájuk elvégzéséhez elengedhetetlen elemként szoftveres készségekre van szükségük. A szakmaterületen belül valamennyi szerepkörnek vannak sajátos változatai – akárcsak a munkakörök megnevezéseinek és leírásainak.

 

Fordította: Dandoy Gabriella

A cikk megjelenéséhez köszönjük az LSI Alapítvány és a United Way Magyarország támogatását!

LSI logo               United Way logo