Hogyan tovább a felsőoktatásban? Egy alternatív oktatási modell

Íme, egy oktatási modell-alternatíva a jövőre nézvést, melynek fordítását örömmel adjuk közre. A szerző Sanjay E. Sarma, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) Gépészmérnöki Karának professzora.

Erről szól a cikk:

• A felsőoktatás és a foglalkoztathatóság közötti szakadék egyre nő, a tandíjak és a hallgatói adósságok emelkedő költségeivel együtt.
• A munkáltatók kevésbé támaszkodnak a felsőoktatásban szerzett végzettségre, és sokan alternatív oktatási utakat keresnek a munkavállaláshoz.
• Az új oktatási intézményi (NEI) modell alternatív megközelítést alkalmaz, mely ötvözi az egyetemi és a gyakorlati tapasztalatokat.

A felsőoktatás szorongató kényszerhelyzetben van. Egyrészt a munkaadók egyre nagyobb aggodalmuknak adnak hangot az oktatás és a foglalkoztathatóság közötti szakadék miatt. Másrészt a felsőoktatás költségei rohamosan nőnek. Az Egyesült Államokban például a tandíjak jelentősen meghaladták az inflációt, és a teljes adósságállomány meghaladta az 1,75 billió dollárt.

Nem meglepő, hogy a felsőoktatásról alkotott közvélemény az Egyesült Államokban az elmúlt években mélyrepülésbe kezdett, és az akadémiai intézmények egyre polarizáltabb vitába keverednek. Mindezek mellett az Egyesült Államokban számos akadémiai intézmény állapota bizonytalan, ami azt jelzi, hogy a strukturális problémák mélyen gyökereznek.

A problémák globálisak is: számos nemzet jelentősen támogatja a felsőoktatást, és az állami kiadások a GDP 2,5%-át is elérik, miközben a foglalkoztathatósági szakadék gyakran még az USA-énál is nagyobb.

A munkaadók kétféleképpen kezdenek reagálni. Először is, kevésbé támaszkodnak a felsőoktatási végzettségre: a világjárvány első évében az USA-ban 45%-kal csökkent az egyetemi végzettséget igénylő állások száma. Másodszor pedig: a nagyvállalatok a foglalkoztatáshoz alternatív oktatási lehetőségeket próbálnak ki.

A legtöbb iparág ilyen körülmények között vészhelyzetet hirdetett volna – és az akadémiai köröknek is ezt kellene tenniük. A klasszikus felsőoktatásnak számos olyan tulajdonsága van, amelyet meg kellene őrizni: a sokoldalú oktatás, az életre való felkészítés, valamint a szociális és emocionális nevelés.

Az akadémiai vezetésnek azonban meg kell találnia a válaszokat az egzisztenciális kérdésekre, mielőtt kevésbé tetszetős megoldásokat erőltetnének rájuk.

Új oktatási intézmény mint a jövő modellje

2022 szeptemberében kollégáimmal közöltünk egy white papert (tanulmányt), mely az érettségit adó képzések alternatív modelljét írja le olyan területeken, mint az informatika és az üzleti élet. Számos strukturális, pedagógiai és tantervi változtatást javaslunk egy koncepcionális új oktatási intézmény (NEI) számára.

A NEI-t elsősorban bentlakásosnak szánjuk, de az oktatás szinte kizárólag az úgynevezett „flipped classroom” (tükrözött osztályterem) modellre épül majd. Az előadások anyagát digitálisan mutatják be, a tényleges tanítási időt pedig eszmecserére, gyakorlati problémamegoldásra, laboratóriumokra és coachingra fordítják.

Az online tartalom számos meglévő forrásból meríthető, és a NEI más hasonló intézményekkel és egy „anyaintézménnyel” együttműködve alakíthatja ki ezt a tartalmat. A NEI-ben az oktatás minősége lesz az elsődleges szempont, és az oktatókat elsősorban e tekintetben fogják megítélni.

Az új oktatási intézményben központi helyet foglalnak el a kooperációs gyakorlatok, azaz az ipari tapasztalatok, amelyekben a hallgatói fejlődés a fő cél. A NEI-modell a kooperációk befogadására trimeszteres tanrendet javasol, mely azonos hosszúságú őszi, tavaszi és nyári „szemeszterekből” áll, kiegyensúlyozott távolságra egymástól, hogy a hallgatók számára megfelelő szüneteket is beiktathassanak.

A négyéves tanterv 11 trimeszterből fog állni, melyből négy trimeszter lesz a kooperatív képzés. A szervezeteket – melyek alatt, tágan értelmezve, vállalatokat, laboratóriumokat, múzeumokat, más egyetemeket és nemzetközi szervezeteket, például a Nemzetközi Valutaalapot és az Egyesült Nemzetek Szervezetét értjük – arra ösztönözzük, hogy szorosan működjenek együtt a NEI-vel e kooperációk kialakításában.

A partnerségeknek több dimenziójuk is lesz: a vállalatok képzett alkalmazottait meghívjuk, hogy töltsék kutatói alkotószabadságukat (sabbatical) a NEI-ben, és a NEI oktatóit pedig arra ösztönözzük, hogy töltsenek sabbaticalt ezekben az intézményekben.

Ez a szilárd partnerség várhatóan számos előnnyel jár, különösen a NEI valamennyi aspektusának összefüggése, relevanciája és előkészítettsége biztosítása terén. Különösen fontos, hogy a hallgatók fizetést kapnak a kooperáció alatt, ami megváltoztatja a cashflow egyenletüket, a vállalatok pedig a kooperáció segítségével biztosíthatják a szakmailag felkészült jelölteket.

A hagyományos tanfolyami struktúra alternatívája

A NEI a „szabadon választott” kurzusválaszték alternatíváját is javasolja; a kurzusokat több, kreditpontot adó sorozatba szervezik, melyek a szakok és mellékszakok általánosításának tekinthetők.

Egy diploma öt-hat kreditpontos sorozatból áll, és minden egyes kreditpont önálló értéket képvisel a diplomán belül. Úgy véljük, hogy a humán tárgyak elengedhetetlenek a modern világban, ezért integráljuk őket ezekbe a szekvenciákba.

Például egy mesterséges intelligenciával foglalkozó sorozatba „beépíthetők” a lineáris algebra, a számítás, a gépi tanulás, az etika és a társadalomtudományok tantárgyai. A kurzusokat multidiszciplináris oktatói csoportok fogják közösen tanítani, előadások helyett online anyagokat használnak, és a személyes órákat valódi tanulásra: kontextusba helyezésre, valamint a tanultak valós világban való elhelyezésére és jelentőségére összpontosítják.

A mikro-tanúsítványoknak két további előnyük is van. Először is, a lemorzsolódási arány komoly problémát jelent napjainkban a felsőoktatásban, és a diplomán belüli teljesítmények részletesebb nyilvántartása olyan piacképes teljesítményekkel látja el azokat a hallgatókat, akik nem szereznek diplomát, melyek még mindig értékesek.

Másodszor, nem hisszük, hogy a 20. században az oktatás a diploma megszerzésével véget ér; úgy véljük, a hallgatók egész életükben folytatni fogják a tudás és a készségek felhalmozását azáltal, hogy munka mellett online bizonyítványt szereznek.

Elmozdulás az egyméretű – mindenkinek megfelelő – oktatási modellről

Javaslatunk új eszközöket mutat be annak érdekében, hogy a felsőoktatás kiszabadulhasson néhány olyan megingathatatlan kényszerből, melynek csapdájába esni látszik.

Sok minden, beleértve az üzleti modellt is, az olyan „hétköznapi” részletekkel kapcsolatos végrehajtási döntésektől függ, mint az ingatlanstratégia, az orvosi ellátás, a fizetések, a személyi állomány és a helyszín.

Úgy véljük azonban, hogy a jelenlegi „one-size-fits-all” oktatási modell korlátozó, és reméljük, hogy egy olyan vita veszi kezdetét, mely rendhagyó, a hagyományostól eltérő alternatívákat tár fel.

Fordította: Dandoy Gabriella

A cikk megjelenéséhez köszönjük az LSI Alapítvány és a United Way Magyarország támogatását!