Tudjuk-e határainkat? Mit lehet, mit szabad és mit kellene tenni az orvosi információkezelésben?

Az NJSZT eHétköznapok Szakosztály 

2024. május 29-én 17 órára online workshopot hirdet 

Tudjuk-e határainkat? Mit lehet, mit szabad és mit kellene tenni az orvosi információkezelésben? 

címmel, az alábbi program szerint.

17:00-17:10 Talyigás Judit (NJSZT eHétköznapok szakosztály): Köszöntő

17:10-17:40 Siklósi István: Anatómia tankönyvek anatómiája

17:40-18:10 Balkányi László: Az orvoslás információ-kezelési határai – avagy mire (nem) jó dr. Google és dr. ChatGPT?

18:10-18:40 Dr. Alexin Zoltán: Az EESZT és az alapvető jogok

18:40-19:00: Vita – beszélgetés

Csatlakozás: https://meet.google.com/unh-rqgs-nme

Részletes program és előadóink

Siklósi István: Anatómia tankönyvek anatómiája

Tartalma: Egy medikus hallgatónak félévenként több mint ezeroldalnyi szövegből kell felkészülni a vizsgákra. A mélyen strukturált, sokdimenziós, sok összefüggést tartalmazó tananyag és a lineáris szöveg között hiányzik a tartalom és forma egysége, ami a mennyiségi problémák mellett a téma megértését is nehezíti. Egy innovatív elgondolás alapján, az Eurostars pályázat támogatásával, a Heidelbergi Orvosi Egyetemmel együttműködve kidolgoztuk egy új típusú anatómia tankönyv prototípusát és azt éles vizsgakörülmények között teszteltük az egyetem hallgatóival. Az elvi alapok és a prototípus bemutatása mellett beszámolok a kísérlet tapasztalatairól és a továbbfejlesztés egyik irányáról.

Magamról: Végzettségem alkalmazott matematikus, foglalkozásom információ architekt. 1990-ben két társsal alapítottam meg a vállalati SW alkalmazásokat fejlesztő 4D Soft Kft-t. Huszonkét évnyi vezetői és tervezői tevékenység után visszavonultam ebből a pozícióból, azóta foglalkozom az előadásom témájával. Egész pályafutásom alatt fő célkitűzésem volt, hogy a tárolt információ felhasználásának hatékonyságát növeljem. Az utóbbi évtizedben a tudásátadás optimalizálására fókuszáltam és társaimmal kifejlesztettünk egy új tankönyvformátumot, ahol a tartalom összefűzött lapok helyett a zoomolható térképekhez hasonló formában jelenik meg. Az új médiumot z-könyvnek (zoomolható e-könyv) nevezzük.

Balkányi László: Az orvoslás információ-kezelési határai – avagy mire (nem) jó dr. Google és dr. ChatGPT?

Az utóbbi évtizedekben az orvosi tudás, az orvosi információ mennyisége elképesztő méretben nőtt.  Az orvosképzésben mégis (pl. a budapesti orvoskaron) 1870-es évek óta még mindig „med. univ.” (általános orvos) diplomát adnak a végzős hallgatók kezébe, akik aztán kezdő orvosként további éveket töltenek azzal, hogy egy-egy szerv egy-egy funkciója betegségeinek, pl. szívritmuszavarok specialistájává válva, végül gyógyítani tudjanak. Ennek háttere az információ mennyiségének és bonyolultságának extrém növekedése. Kiüresedett viszont az a klasszikus orvos szerepe, ahol egy orvos a beteget végigkíséri betegségei leküzdésében, eligazítja a specialisták diagnózisai és terápiás ajánlatai között, akiben a beteg megbízhat, és akihez bármikor fordulhat. Mit tud tenni az orvosi információtudomány az alkalmazott informatika, és a mesterséges intelligencia ennek a problémának a leküzdésében az (e-)hétköznapokban?

Magamról: 1983-ban belgyógyász majd gasztroenterológus lettem, 14 éven át folytattam az orvosi munkát. Közben érdeklődésem az orvosi információtudomány területe felé fordult, először az orvosi tudás elméleti modellezése érdekelt, később a modell praktikus alkalmazása. 1996-tól a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem oktatójaként majd tanszékvezetőként dolgoztam. Emellett országos és nemzetközi egészségügyi információ rendszerek tervezésében és megvalósításában is részt vettem, a világ kb. 15 országában. 2006-tól az EU egyik szakmai háttérszervezetének, a Stockholmban működő Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központnak lettem a tudásmenedzsere.

Dr. Alexin Zoltán: Az EESZT és az alapvető jogok   

Előadásomban be szeretném mutatni a magyar adatvédelmi jog dogmatikai felépítését, amely a 1990-es évek óta nem változott. Szeretnék rámutatni annak hibáira, valamint arra, hogy ez milyen következményekkel jár az (egészségügyi) magánszféra tiszteletben tartására nézve. Az évente 6-8 alkalommal megváltozó egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény az állam korlátlan hatalmáról, az állampolgárok önrendelkezésének felszámolásáról szól. A GDPR előírásait a magyar állam tudatosan hackeli meg. Emlékeztetek arra, hogy az EESZT jogi szabályozásában a parlamenti általános vita után, a kormánypárt egy bizottsági módosító indítvánnyal vette el a polgárok tiltakozási jogát az adatfeltöltéssel szemben. Ezzel félrevezette az Adatvédelmi Hatóságot, az Országgyűlést és a közvéleményt is. Az EESZT látszólag lehetőséget nyújt arra, hogy különböző korlátozásokat állíthasson be magának az állampolgár. Erről sokan nem tudnak, ezért erre felhívnám a figyelmet. Ez a védelem azonban meglehetősen lyukas. A működtető bármikor kikapcsolhatja, például amikor 2021 végén három hónapig nem lehetett eProfil korlátozásokat beállítani.

Magamról: 1985-ben matematikusként végeztem a Szegedi József Attila Tudományegyetemen (ma SZTE). Kezdetben fordítóprogramok automatizált előállításával foglalkoztam. A PROF-LP attribútum nyelvtan alapú fordítóprogram generátor rendszerhez készítettem el a C, majd később a C++ elemző generátorokat. Foglalkoztam C/C++ forráskód elemzéssel, kollégáimmal C interpretert készítettem. 1995-től részt vettem a SZOTE-PACS képarchiváló rendszer fejlesztésében mint rendszertervező. PhD. doktori értekezésemet „Szabályalapú gépi tanulási módszerek és alkalmazásaik természetes nyelvi problémák megoldására” címmel védtem meg 2003-ban. Ezt követően számos természetes nyelvi projektben voltam ötletgazda és projektvezető, pl. magyar szófaji elemző, tanulási korpusz készítés, magyar fogalomháló, szemantikus kereső szoftver. 2004-ben kezdett el foglalkozni személyes adatok védelmével, elsősorban az egészségügyi adatok védelmével. Célként tűztem ki, hogy alkotmánybírósági indítványokat nyújtsak be, amelyek legalább felhívják a figyelmet a magyar jogi szabályozás anomáliáira. Hosszas tanulási folyamat után öt ügyben pozitívan bírálták el az indítványaimat. A sikertelen ügyekben polgári pereket is indítottam, amelyek közül kettő a Kúrián ért véget. Több magyar és európai uniós K+F projektben voltam etikai és adatvédelmi tanácsadó. Az SZTE Regionális Kutatásetikai Bizottság tagja vagyok és az SZTE egészségügyi adatvédelmi felelőse.