Lányoknak is való az informatika (?/!)

Április 24. az úgynevezett Girls in ICT nap, vagyis a „Lányok az informatikában” napja. Miért van ilyen nap egyáltalán, kérdezhetnénk. Nos, nézzük a számokat! Természettudományos (azaz STEM) szakokon mindössze 23% lány, az informatikai szektornak pedig mindössze 16,5%-a nő. Eléggé alulreprezentáltak tehát a lányok az informatika területén.

Miért baj, hogy kevés a lány az informatikában?

Az a tény, hogy kevés lány választja az informatikát, odavezet, hogy nagyon homogén a munkaerő az informatikai szektorban. Ez egy csomó technológiai hibához, mondhatni „bug”-hoz vezet, többek között a mesterséges intelligencia fejlesztése során. Így születhetnek például olyan képek, mint az alábbi, amit a ChatGPT arra a kérdésre generált, hogy ábrázoljon 4 (!) szoftverfejlesztőt. Egy darab nőt nem találunk a képen. És persze elég lehangoló, vagy nézőpontunktól függően komikus, hogy az alakok szinte copy-paste-jei egymásnak - haj, arcszőrzet, szemüveg és ruházat tekintetében. (Arról nem is beszélve, hogy a szám sem stimmel.)

De ennél persze még problematikusabb az olyan technológiai hiba, amit az arcfelismerő szoftvereknél tapasztalhatunk: működésük fehérbőrű férfiakra szinte tökéletes, de nőkre, pláne barnább bőrű nőkre 34,4%-kal rosszabb hatékonyságúak. Plasztikusan ábrázolja ezt a tökéletlenséget a TED előadásáról ismert MIT-s Joy Buolamwini alábbi videójában.

Mi tartja vissza a lányokat az informatikától?

A EUGAIN elnevezésű európai projektünk egyik fontos célkitűzése az volt, hogy feltérképezzük, mégis mi akadályozza meg a lányokat abban, hogy az informatika területét válasszák. 155 tanulmányt összegezve 8 különböző akadályt azonosítottunk, s mindegyik kategórián belül még 8-10 alkategóriát. Túl hosszú volna mindegyiket részletesen kielemezni itt, ezért most csak 1-1 példát említünk.

• Közéleti: A média a természettudományokat, így az informatikát fiúsnak ábrázolja.
• Családi: Meghatározó az a hiedelem, hogy a nő, vagyis a lányok elsődleges feladata a család, így a(z informatikai) karrier nem összeegyeztethető a női identitással.
• Fizikai környezethez kötődő: Ha a családban egy gép van, az tipikusan nem a lányé, hanem elsődlegesen a fiútestvér(ek)é. Ebből következően kevesebb informatikai gyakorlattal és/vagy érdeklődéssel érkeznek a lányok az iskolába.
• Oktatási: Sok lánynak kellemetlen élményei vannak informatikaórákon, mert a tanárok egy része is internalizálja, hogy nem lányoknak valók a természettudományos tárgyak, ami befolyásolja viselkedésüket velük szemben.
• Politikai: A hivatalos pályaválasztási irányelvek alapján a lányokat gyakran más karrierirányba orientálják.
• Társadalmi: Nagyon kevés a (látható) női példakép az informatika területén, ezért nehéz a lányoknak elképzelni, hogy boldogulhatnak, így maguktól nem ezt az irányt preferálják.
• Hiedelmekhez kötődő: A külső hatásokat internalizálva, a lányok nagy része nem gondolja magát elég jónak a területen, ezért nem is vág bele.
• Gazdasági: Végül, de nem utolsó sorban az is egy negatív tényező, hogy a lányok kevésbé motiváltak az informatikai karrier irányába, mert a nők fizetése még mindig jóval alacsonyabb, mint a férfiaké azonos munkakörön belül is.

Részletesebben ezekben az angol nyelvű kiadványokban lehet olvasni a fentebbi akadályokról.

Mivel segíthetjük a lányokat az informatikában?

Szerencsére sok eszköz létezik, amivel vonzóbbá tehetjük az informatikai területet. Például nagyon fontos példaképekkel megismertetni a lányokat – és a tanáraikat. Kifejezetten a tanárokat segíti a STREAM IT projekt Inspirációs Hub-ja (erre a linkre kattintva lehet olvasni róla és csatlakozni). Ami pedig a diákokat illeti, az NJSZT pályaorientációs programja április 28-án, vagy a sok éve működő Lányok Napja (idén április 10-én) hívatott példaképekkel összehozni a középiskolás lányokat. Meghatározó élmény középiskolás korban személyesen találkozni egy-egy olyan felnőttel, akivel azonosulni lehet (mert például ő is nő) és akire fel lehet nézni (mert lelkes és/vagy sikeres). Mély benyomást tud tenni a fiatalokra, ha valaki hitelesen és inspirálóan mesél nekik arról, hogy mit szeret az informatikai karrierben.

Ugyanakkor az is lényeges, hogy ne csak az év egy-egy napján biztosítsuk, hogy a lányok megismerkedhessenek inspiráló példaképekkel. Erre próbált megoldást nyújtani a Women STEM Up európai kollaborációs projektünk. 20-30 nemzetközi példakép profilját gyűjtöttük össze és tettük videóbemutatkozásukat honlapunkra, amit bármikor – akár az informatikaóra keretein belül – megnézhetnek a pályaválasztás előtt álló lányok. A lentebbi képen egyik nagykövetünk, Rumbus Anikó, az ELTE Informatikai Kar doktorandusza beszél szakmai tapasztalatairól.

A példaképek mellett a mentorálás is egy nagyon hasznos megoldás arra, hogy több lányt csábítsunk a pályára, vagy abban segítsük őket, hogy ne hagyják ott az informatikát. A tavaly november óta tartó Women STEM Up mentorprogram, amely informatikaszakos egyetemi hallgatónőket célzott meg, sikeresen zárult. A felmérésünk azt mutatta ki, hogy még egy rövidebb mentorprogram is képes pozitívan befolyásolni a lány hallgatók önértékelését és lelkesedését az informatika iránt. A kutatás eredményeit részletesen az ELTE IK InfoDidact konferenciáján mutatjuk be 2025. június 13-án. Regisztráció után minden érdeklődőt szeretettel várunk az online konferenciára.

Szlávi Anna, kutató
(16) Anna Szlavi, PhD (she/her) | LinkedIn
Norwegian University of Science and Technology
Department of Computer Science