Etikai Kódex

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Etikai Kódexe

Bevezetés

Szakmánk hírnevének védelme, sőt javítása megköveteli, hogy a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) - a továbbiakban Társaság - tagjai magasrendű erkölcsi elvek szerint dolgozzanak és éljenek.

Az Etikai Kódex (EK) azokat az erkölcsi szabályokat tartalmazza, amelyeknek betartását a Társaság a tagoktól elvárja, illetve a számítástechnikai szakembereknek és a számítástechnikai eszközök rendszeres használóinak ajánlja. Az etikai normák akkor is érvényesek, ha betartásukat a társadalom nem méltányolja eléggé.

Az EK fő célkitűzései:

  • hozzájárulni ahhoz, hogy a társadalomban helyreálljanak, illetve kialakuljanak a kölcsönös bizalmon alapuló emberi kapcsolatok;
  • emelni az érintettek társadalmi és szakmai megbecsülését, fokozni az irántuk tanúsított bizalmat;
  • kapcsolatot találni más szakterületek (pl. mérnökök, orvosok, ügyvédek, köztisztviselők stb.), valamint külföldi tudományos és szakmai szervezetek etikai normáival.

Az EK normáit kötelező minimumnak kell tekinteni, amelyeket a későbbiekben szükség és igény szerint ki lehet egészíteni.

1. Általános emberi kapcsolatok normái

A tagok elismerik, hogy az erkölcsös magatartást nem lehet csak a szakmai kapcsolatokra korlátozni. Ezért:

  • Úgy viselkednek másokkal szemben, ahogyan ezt másoktól elvárják önmagukkal szemben.
  • Saját szabadságjogaik érvényesítésével nem korlátozzák mások szabadságát.
  • Nem sértik meg mások jogait, beleértve a szerzői jogokat is.
  • Nem élnek vissza (sem testi, sem szellemi) erőfölényükkel, sőt védik a hátrányos helyzetűeket mások ilyen magatartásával szemben.
  • Azonosan kezelik embertársaikat tekintet nélkül fajukra, vallásukra, nemükre, korukra, nemzetiségükre és politikai nézeteikre.
  • Külső kényszer nélkül is betartják a társadalmi együttélés elfogadott normáit.

2. Egyéni munkavégzési normák

  • A tagok törekszenek arra, hogy önmagukat megismerjék, és képességeiket tárgyilagosan felmérjék. Ezek alapján:
  • Szakmai tevékenységüket mindig - képességeik szerint, és következményeket mérlegelve - a lehető legjobban, és teljes felelőséggel végzik.
  • Csak olyan feladatokat vállalnak, amelyek megoldásához rendelkeznek a megfelelő képzettséggel és tapasztalattal, illetve becsületesen tájékoztatják a megbízót ezek hiányáról.
  • Elvállalt kötelezettségeiket - még a szóbeli ígéreteket is - becsületesen teljesítik.
  • Nem vállalnak olyan kötelezettségeket, és nem végeznek olyan tevékenységeket, amelyek ellentmondásban vannak az EK normáival.
  • Törekszenek szakmai színvonaluk folyamatos megtartására, sőt, lehetőleg emelésére.
  • Szakmai véleményüket, becsléseiket a rendelkezésre álló adatokra támaszkodva, tárgyilagos szakmai meggyőződésük szerint alakítják ki.
  • Törekszenek arra, hogy szaktudásukat és eredményeiket mások számára is elérhetővé és hasznossá tegyék.
  • Nem nyújtanak, és nem fogadnak el olyan juttatásokat vagy szolgáltatásokat, amelyek nincsenek arányban a teljesítménnyel, és/vagy másokkal szemben jogtalan előnyöket biztosítanak.
  • Nem vesztegethetők meg, és nem kísérelnek meg másokat megvesztegetni.

3. Szakmai közösségi normák

  • A tagok tudatában vannak, hogy korrekt szakmai kapcsolatokban sajátos normákat is be kell tartani. Ezért:
  • Nem végeznek tudatosan olyan tevékenységet, amely sérti a megbízójuk (munkaadójuk), vagy üzleti partnereik érdekeit.
  • Szakmai tudásukat és információikat az őket befogadó közösség érdekében is kamatoztatják.
  • Elvtelenül nem gátolják munkatársaik karrierjét, szakmai, anyagi, vagy üzleti tevékenységét.
  • Egyenlő esélyeket és elbírálást biztosítanak beosztottaik szakmai munkájához, fejlődéséhez.
  • Kellő alap és indok nélkül nem közölnek másokra nézve hátrányos és/vagy személyes jogaikat sértő információkat.
  • Semmilyen körülmények között tudatosan nem terjesztenek valótlan információkat, illetve ilyen tévedéseiket a terjesztéssel azonos körű nyilvánossággal kijavítják.
  • Képességeik szerint hozzájárulnak az alkotó munkát segítő, és mások eredményeit tiszteletben tartó szellemi légkör kialakulásához mindazon közösségekben, amelyekhez tartoznak.

4. Társadalmi normák

A Társaság a társadalmi együttélés terén az alábbi normák betartását várja el tagjaitól:

  • Tevékenységükkel a közjót igyekeznek szolgálni.
  • Egyéni érdekeiket nem helyezik fölébe azon közösségek érdekeinek, amelyekben élnek és dolgoznak.
  • Nem fogadnak el olyan értékrendeket, amelyek nem az igazságosságon, és az erkölcsi értékek tiszteletén alapulnak.
  • Óvják a társadalom biztonságát, egészségét és jólétét, szót emelnek a közérdeket sértő visszásságok ellen.
  • Képességeik és lehetőségeik szerint segítik a jótékonysági és az egyéb nem nyereségérdekelt szervezeteket.
  • Hozzájárulnak, hogy a szakma eredményeit a társadalom meg- és elismerje.

 

Melléklet a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Etikai Kódexéhez

A mellékletben példákat sorolunk fel a számítástechnikával kapcsolatos, és az EK szerint elítélendő cselekedetekre, illetve kiemelünk néhány idevágó jogszabályt.

A magyar jog által egyelőre még nem büntetendő, Európában viszont már büntetett, de mindenképpen etikátlan cselekmények (számítógépes bűnözés):

  • csalás pénzkiadó, illetve pénztári automatákkal;
  • bizonyíték jellegű adatok meghamisítása, vagy megtévesztő (félrevezető) alkalmazása jogi eljárásokban;
  • adatok megváltoztatása vagy kikémlelése; üzemi vagy üzleti titkok elárulása;
  • szoftver-kalózkodás, számítógépes szabotázs;
  • számítógépek működésének befolyásolása; pl.: számítógépes vírusok fejlesztése, terjesztése;
  • illegális technológia-átadás;
  • egyéb számítógépes csalás vagy visszaélés (pl.: gépidő eltulajdonítás).

A magyar jog által nem szabályozott, etikátlan cselekedetek:

  • visszaélés az ügyfelek esetleges tájékozatlanságával;
  • ügyfél szorult helyzetének kihasználása;
  • kifejlesztett számítógépes rendszerek nem kellő dokumentálása;
  • eladott számítógépes rendszerek nyomkövetésének megtagadása;
  • más szellemi alkotásának felhasználása, publikálása saját néven;
  • más szerző programrészleteinek beépítése saját programba;
  • programok továbbadása illetéktelen felhasználó(k)-nak;
  • szakmai rivalizálás tisztességtelen eszközökkel;
  • más által alkotott rendszerek becsmérlése;
  • rosszhiszemű, elfogult szakmai vélemény adása;
  • kollégák lejáratása, kifúrása; szakmai pletykák terjesztése; részvétel munkahelyi klikkekben.

Szoftver fejlesztését folytató munkahelyeken a szerzői jogdíj kifizetésének szabályozására "szoftver szerzői szabályzat" kiadása javasolt. Ebben figyelembe kell venni a szoftver szerzői jogok védelmével kapcsolatos, Magyarországon érvényes szabályokat:

  • külön-külön a program és a dokumentáció is védelem alatt áll;
  • az elektronikus adattárra vonatkozó szerzői jogot az adattár egészének engedély nélküli felhasználása is sértheti;
  • a munkáltató akkor szerez felhasználói jogokat, ha a vele munkaviszonyban lévő szerző a programokat munkaköri kötelezettségként készítette;
  • a nem munkaköri kötelességként alkotott szoftverével a szerző a kívülállókkal szemben is szabadon rendelkezhet, a munkáltató ezt nem akadályozhatja;
  • díjalapító szerződés a saját szoftverrel külső megbízó részére történő adatfeldolgozás vállalása is;
  • a programok magáncélú, nem jövedelemszerzést szolgáló másolása is sérti a szoftver jogok jogosultjainak érdekeit;
  • a jogosulatlan felhasználás esetén a szerzői díjnak megfelelő összegű bírság megítélése kötelező;
  • a program elfogadásáról a felhasználó két hónapon belül köteles nyilatkozni;
  • ha a felhasználó részére átadott szoftvert a felhasználó saját maga, vagy harmadik személy módosítja, a kellékszavatossági, jótállási kötelezettség megszűnik az eredeti változatra nézve is;
  • a szoftvernek időben korlátlanul alkalmasnak kell lennie rendeltetésszerű használatra, a szavatossági jogok azonban a hiba felfedezését követő 5 év alatt elévülnek.

A személyhez és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok (Polgári Törvénykönyv és a számítástechnikai szakmát érintő értelmező jogszabályok):

  • A névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ. A tudományos tevékenységet folytató - ha neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató másik személy nevével - az érintett személy kérelmére saját nevét is csak megkülönböztető toldással vagy elhagyással használhatja e tevékenység gyakorlása során.
  • A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is. A jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozóan sértő, vagy valótlan tényt állít vagy híresztel, illetve valós tényt hamis színben tüntet fel.
  • A számítógépes adatfeldolgozás nem sértheti a személyhez fűződő jogokat. A nyilvántartott adatokról tájékoztatást - az érintett személyen kívül - csak az arra jogosult szervnek vagy személynek lehet adni. Az érintett személy tájékoztatását csak abban az esetben lehet megtagadni, ha teljesítése állami vagy közbiztonsági érdeket sértene. Ha a nyilvántartásban szereplő valamely tény vagy adat nem felel meg a valóságnak, az érintett személy a valótlan tény vagy adat helyesbítését külön jogszabályban meghatározott módon követelheti. Jogszabály elrendelheti, hogy a számítógéppel vezetett nyilvántartás helyesbítésére irányuló bírósági eljárást államigazgatási eljárásnak kell megelőznie; ilyen rendelkezés hiányában az ügyfél közvetlenül a bírósághoz fordulhat.