40 év Apple

Ma negyven évvel ezelőtt, 1976. április elsején jött létre az Apple cég, a személyi számítógép gyártók egyik legjelentősebb vállalata. Ha a személyi számítógép születését nem is, egyik első úttörő típusát mindenképpen e cégnek – és legendás alapítóinak, Steve Jobsnak és Steve Wozniaknak köszönhetjük.

Mint oly sokan korosztályukból, ők is az Ed Roberts cége, a MITS által tervezett és forgalmazott Altair személyi számítógép mellett ismerkedtek az otthoni informatika lehetőségeivel. E mindössze 256 bájt RAM memóriájú gép lehetőségeinek kihasználására és kibővítésére egész klubmozgalom bontakozott ki az Egyesült Államokban. Az Altairra készült a Microcomputer Software BASIC-nyelvjárása is – a későbbi Microsoft első sikeres terméke – és sok középosztálybeli, egyetemista fiatal csak azért vágott bele az informatikai fejlesztések világába, hogy az Altair kapcsolóinál és villódzó piros lámpácskáinál barátságosabb számítógépes környezetet hozzon létre. Theodore Roszak Az információ kultusza című emlékezetes könyvében leírt eszmefuttatások szerint az otthoni számítógépépítők mozgalma valóságos ellenkultúraként viselkedett. Egy generációnyi fiatal alakította ki az első otthoni számítógépeket, saját ergonómiai elvárásai, ötletei szerint. Ezzel az informatika kilépett a számítóközpontok „fehér köpenyes” világából. Az új generáció jeles képviselője volt Steve Jobs is, aki ihletet merített a hippik kultúrájából is, miközben szigorú és céltudatos üzletemberré vált.

Az első otthoni számítógépek számára nemcsak a kisebb számítóközpontokból ismert minikomputerek és azok képernyős termináljai jelentettek mintát. A már ekkor a piacon kapható asztali programozható számológépek – és a szintén előforduló videojáték konzolok (bizonyos szempontból: célszámítógépek) jelezték, a kételkedők fanyalgásai ellenére lesz igény személyi számítógépekre.

A hetvenes évek második felét az Apple II-es modellje, valamint a Commodore cég PET nevű, monitorral egybeépített, kompakt számítógépe – és a Tandy – Radio Shack kooperáció TRS-80 modellcsaládja határozta meg.

Az Apple II-es modell – melynek előzménye, az Apple I inkább csak szárnypróbálgatás volt, mely a maga korában kis kört ért el, ma pedig óriási összegekért cserél gazdát egy-egy példánya az aukciós oldalakon – számos előremutató tulajdonsággal bírt. Moduláris felépítésű volt (kártyákkal bővíthető), jellemző háttértárolóként a megbízhatatlan kazettás magnetofon helyett floppyt használt, a 8 bites számítógépek aranykorában olyan szolgáltatásokat kínált, amellyel az iskolákat, üzletembereket és a hobbi felhasználókat egyaránt meg lehetett célozni.

Az Apple II különböző modellváltozatai hihetetlenül sokáig, egészen az 1990-es évek első feléig az amerikai iskolák „tanszerei” voltak, egyes klónjai pedig például a Szovjetunióban, Bulgáriában és más kelet-európai országokban jelentették az első lépéseket a személyi számítástechnika elterjedése felé. Az Apple II-höz hatalmas szoftverpark állt rendelkezésre, köztük magyar alkotók programjai is, a Budapestről az Egyesült Államokba emigráló Dr. Laufer Gábor szülész-nőgyógyász orvos például Intellectual Decathlon címmel készített hozzá logikai játékok, fejtörők sorozatából álló programot (Muse Software, 1984), amely az amerikai iskolákban is sikert arató, képességfejlesztő játék volt.

Az IBM PC 1981-es megjelenése után a személyi számítógépek piaca kettévált: az olcsó házi számítógépekre (home computer) és a professzionális személyi számítógépekre (PC). Az IBM PC-hez hasonló, piacteremtő sikert az Apple nem tudott elérni 1980-ban bemutatott, szintén profi felhasználókat megcélzó modelljével, az Apple III-mal, az Apple II pedig túl drága volt ahhoz, hogy az új, olcsó Commodore és Sinclair-gépek konkurense legyen.

Steve Jobs teljesen formabontó, merész számítógéptervek támogatásában látta a kiutat. Először az 1983-ban megjelent Apple Lisa, majd az ettől lényegében független fejlesztésnek tekinthető, 1984-ben megjelent Apple Macintosh egy új, testre szabható, személyes, elegáns és szerethető irodai kultúrát sugárzott magából. Mindkét géptípus erőssége a grafikus felhasználói környezet, az ikonvezérlés, az egér használata volt. Egyik sem volt az Apple találmánya – az egeret Douglas Engelbart találta fel, az ikonvezérléses, grafikus környezettel már a Xerox kísérletezett Alto munkaállomásán a 70-es években -, de az Apple csinált belőle máig hatóan vonzó terméket.

Az extrém drága Lisát Kevin Costner színész reklámozta, a lezser és igényes üzletemberek mintáját adva – az Apple Macintosh pedig Ridley Scott rendező emlékezetes reklámfilmjével robbant be a köztudatba, mint az uniformizált diktatúrát – talán a konkurens IBM PC-k világát – letörő „szabadságjelkép”.

Egy felső kategóriás, tömeggyártású, piacképes termékből lett egy olyan jelkép – és egy máig létező számítógép család -, amellyel felhasználói az egyéniségüket is kifejezhetik. Steve Jobs marketingzsenije, különleges, látnoki vezetői stílusa is kellett ehhez. Életéről azóta több filmet is forgattak, legutóbb Danny Boyle 2015-ben: e filmben Steve Jobs lányához, Lisához fűződő viszonyát – és a Macintosh gépek különleges hangulatú bemutatóit is megismerhetjük.

Steve Jobs 1985 és 1996 között el kellett hagyja cégét, s új vállalkozásba fogott (NeXT), az így kifejlesztett számítógépeinek számos megoldása beépült a későbbi Apple modellekbe. Közben az Apple fejlesztőgárdája sem tétlenkedett, 1993-ban bemutatott Newton modelljük például a későbbi kézi számítógépek megelőlegezője.

Az igazi, második aranykor viszont akkor köszöntött be, amikor Jobs 1996-tól visszatért az Apple-höz. Az újszerű designhoz különösen vonzódó Jobs idején mutatkoztak be az iMac modellek, a történelem és kultúra nagy, olykor öntörvényű egyéniségeit az Apple-felhasználók példaképeiként bemutató Think Different-kampánnyal. Jobs mutatta be a walkmaneket és hordozható CD-lejátszókat a múzeumokba száműző iPod elektronikus médialejátszókat, majd az elképesztő divathullámot elindító iPhone okostelefonokat és iPad tableteket is.

Arról lehet vitatkozni, hogy egy-egy készülékkategóriából az Apple készítette-e az elsőt, az viszont vitathatatlan, hogy az Apple tette ezen termékek használatát „életstílussá”.

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság világszínvonalú informatikatörténeti muzeális gyűjteményében számos Apple-termék, például a Macintosh család tagjai megtalálhatóak, amelyek közül számos érdekeset az Informatika Történeti Kiállításon (Szeged, Agora, Kálvária sgt. 23.) a nagyközönség is megtekinthet – így formatervüket, kényelmi szolgáltatásaikat össze is vethetjük a kiállításban látható más PC-kel is.

40 éve az informatika egy új, világformáló ágának fontos szereplője született meg. A szervességet és természetességet sugárzó, kerekded Alma világa sokakat megihletett. Még a zseniális Umberto Ecót is, aki az Apple Macintosh és a Microsoft termékek „harcát” a katolikusok és protestánsok egykori vallásháborújához hasonlította.

A „háborúskodás” és a szemléletbeli különbség talán máig megvan a Microsoft és az Apple hívei között: azzal viszont, hogy a személyi számítógép elterjedt, az egész emberiség nyert a PC-k úttörőinek köszönhetően.
 

Képes Gábor

Apple gépek az ITK-ban
Apple gépek az ITK-ban
Apple gépek az ITK-ban
Apple gépek az ITK-ban
Apple gépek az ITK-ban
Kulcsszavak: