Robotok kopogtatnak

A CEU Business School és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság The Rise of the Intelligent Robots című kerekasztal rendezvényéről.

Mint a kibernetikát kutatók között az ötvenes években – vagy a házi számítógépek felhasználói között a nyolcvanas évek elején, olyan izgalmas pezsgés érzékelhető a robotika kapcsán. „Minden, elegendően fejlett technológia megkülönböztethetetlen a varázslattól” – mondta a távközlési műholdat megálmodó sci-fi géniusz, Arthur C. Clarke, s ez a mottó járt a fejemben, miközben április 6-án, este a CEU Business School épületében, a Frankel Leó úton az angol nyelvű kerekasztal előadóit hallgattam. Nincs szó semmilyen varázslatról: csúcstechnológiáról van szó, amelynek kutatóhelyei már Magyarországon is megtalálhatóak. És a robotika nemcsak lélegzetelállító újdonság, de már üzlet is, amely dinamikusan fejlődik, s az Egyesült Államokban például milliárd dollárokban kifejezhető bevételt produkál. Ezért nagyon is helyénvaló volt, hogy a beszélgetés résztvevői gyakorlatias, üzleti szempontokból is megvizsgálták az új iparágat és hatásait.

Bevezetésként Bőgel György, a CEU tanára, az NJSZT alelnöke a Boston Dynamics ismert videójával keltette fel a nagyszámú közönség érdeklődését. A videón egy emberszabású robot sétál és pakol, ha felborítják, újra megtalálja egyensúlyi helyzetét, s ha arrább lökik a dobozt, robottürelemmel teljesíti újra a feladatát.

 „Szegény robot, talán bosszút kellene állnia” – tréfálkozik Bőgel György. Természetesen a robot nem áll bosszút, s egy-két évtizeden belül még inkább nélkülözhetetlen segítőtársunk lesz, mint napjainkban. A kerekasztal résztvevői erről győztek meg minket, egyben – egy-egy rövid, bevezető prezentációval – saját kutatásaikba is betekintést engedtek.

A kerekasztal beszélgetésen négy kutató vett részt. Takács Árpád az Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottechnikai Központjától (http://irob.uni-obuda.hu/?q=hu ) érkezett. A központ névadója, a tavaly elhunyt Bejczy Antal fizikus, a robotika professzora, aki a NASA munkatársaként többek között a Marsjáró egyik kifejlesztője, a telerobotika, a robotok távirányításának szaktekintélye volt. Az egyetem fiatal kutatói az ő szellemében alkotnak a 2012-ben alapított, 2014-ben megnyitott központban, amelynek jelenleg 7 főállású dolgozója van. A csapat egy erős tanulói közösséget épített maga köré – a robotkutatásokhoz pedig az országban egyedülálló robot infrastruktúrával rendelkeznek. Gépparkjukba oktatási célra készült és ipari robotok egyaránt tartoznak, s az ország egyetlen Da Vinci orvosi robotja, mondhatni távsebésze is náluk működik (http://www.davincisurgery.com/da-vinci-surgery/da-vinci-surgical-system/ ).

Ennek megfelelően az orvosi robotika a kutatási témáik közé tartozik, hasonlóan a modern alkalmazott robotikához, a telerobotikához, az irányításelmélethez és az ember-robot interakcióhoz szükséges ontológiák és szabványok megalkotásához. Egyik témakörük a „cloud robotics”, amelyben a robot, mint szolgáltatás jelenik meg. A központ a CELLI, azaz a Közép-európai Robotikai Élő Labor tagja is, amelyhez 22 szervezet csatlakozott 6 országból. A központ víz alatti robot tervezésével is foglalkozik (http://news.uni-obuda.hu/articles/2015/09/28/4-helyen-erikkel-a-tengeralattjaro-robottal ), s az egyre népszerűbb NAO robotok (https://www.aldebaran.com/en/cool-robots/nao ) felhasználását is kutatja az emberi tevékenységeket segítő robotikában.

Zsedrovits Tamás a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről érkezett (http://users.itk.ppke.hu/~zseta/ ), s azokról az MTA SZTAKI-val közös kutatásokról számolt be, amelyek a pilótanélküli repülőgépekkel (UAV) és a közismerten drónoknak nevezett készülékekkel kapcsolatosak. A Boeing cég legendás egykori vezetőjét, James Albaugh-t idézte: A pilótanélküli repülőgép kora be fog köszönteni, csak az a kérdés, mikor. Zsedrovits Tamás számos érdekes alkalmazást említett, amelyben ez a technika már most is fontos szerepet játszik, ilyen a mezőgazdaság (multispektrális térképek készítése) és a régészet. De a drón akár egy épületen belüli 3D térképezésben is alkalmazható, s a kutatók olyan programozói diákversenyeket is ösztönöznek, amelyek célja kis drónokhoz mobil applikáció készítése. Ez a technológia vakok számára készített tájékozódó rendszerben is alkalmazható. A drónokkal kapcsolatos technológia éppúgy érdekes, mint a használatuk társadalmi szabályozása, jogi vonatkozásai.

Dömötör Ákos az OptoForce (http://optoforce.com/ ) nevű, 2012-ben alapított, ún. spin-off céget mutatta be, amely 2015-ben mintegy 600 százalékos növekedést produkált. Ügyfelei között neves egyetemeket és kutatóintézeteket (Harvard, MIT) éppúgy találunk, mint magáncégeket (Michelin, Boeing) és az Egyesült Államok hadseregének kutatóintézetét. Egy általuk fejlesztett szenzort el is hozott a résztvevőknek megmutatni (http://optoforce.com/sixaxis/ ). Az ipari robotok egyes tevékenységét humorosan ahhoz hasonlította, amikor a részeg ember próbál beletalálni a zárba, s ha azt tapogatózó kísérletekkel, nagy nehezen megtalálta, benyomja a kulcsot. Hasonló feladatokkal kerülnek szembe az ipari és orvosi robotok is, amelyek természetesen egyáltalán nem részegek, de a precíz munkavégzéshez számos szenzorra van szükségük.

Achilles Georgiu pedig az IBM céget képviselte a kerekasztal beszélgetésben. „Powered by Watson” – hallhattuk az ismert szlogent, s mint megtudtuk, a Watson egy kollektív elnevezés, e mesterséges intelligencia alkalmazásainak többféle kutatásai iránya van, újabban például orvosi is  (http://www.ibm.com/smarterplanet/us/en/ibmwatson/what-is-watson.html ). 2011-ben az IBM Watsonnal egy új, kognitív korszak kezdődött. Erről e sorok írójának akaratlanul is az IBM legutóbbi, remek reklámfilmje jutott eszébe, Carrie Fisher színésznővel:
 

A mintegy kétórás kerekasztal beszélgetés számtalan inspiráló témát érintett. Az autonóm robot számos definíciója felmerült a beszélgetés során. A Da Vinci például nem autonóm robot – ugyanúgy nem az, ahogy más okból egy szoftver sem tekinthető önmagában annak. A robotok számos lehetősége szóba került (arckifejezések leolvasása és értékelése robot által, információnyerés képekről, videókról) és számos, már-már a fantasztikum világába vezető, távlati terv is (testen belüli, apró diagnosztikai robotok). Abban egyetértettek az előadók, hogy mintegy 15 év múlva a service robotok – például az időseket, betegeket ellátó, társaságukként szolgáló robotok – megszokottak lesznek. A feladat igazán az, hogy az embereket kell megtanítani, hogyan éljenek együtt a robotokkal.

A robot számos területen gyorsabb, precízebb, esetleg olcsóbb is lehet, mint az emberi munkaerő. A gőzgép megjelenése, a tömeggyártás és a villamosság megjelenése, a számítógép forradalma után egy újabb forradalmi időszakban élünk. Egy ilyen technikai forradalom bizonyos munkaköröket mindig nélkülözhetővé tesz. (Ez a kérdés a közvéleményt is foglalkoztatja, a napokban például egy átfogó interjú jelent meg a témáról Erik Brynjolfssonnal: http://index.hu/gazdasag/2016/04/07/erik_brynjolfsson_interju_robot_automatizacio_munkaeropiac_munka/ )

Az „intelligens robotok” másféle munkákat fognak megszüntetni, mint a korábbi forradalmak gépei - de ne felejtsük el azt sem, hogy sok újfajta munkát is teremtenek, amelynek lehetőségével élni kell.

Képes Gábor
 

Achilles Georgiu, IBM
Dömötör Ákos, OptoForce
Takács Árpád, Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottechnikai Központ
előadók sora
Zsedrovits Tamás, Pázmány Péter Katolikus Egyetem