Tanuljuk a jövőt - az NJSZT közgyűléséről

Megőrizni a múlt értékeit, alkalmazkodni a jelenhez, befolyásolni a jövőt – ez a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) közismert jelmondata. A Társaság igyekszik is megfelelni ennek: az informatika, az infokommunikáció szakembereinek van mondanivalója múltról, jelenről és jövőről – és érdemes odafigyelni rájuk. Ezt bizonyította az NJSZT május 19-én, a Paulay teremben rendezett éves beszámoló közgyűlése is. A szabályoknak megfelelően lebonyolított ülésen számos, közérdeklődésre számot tartó gondolat is elhangzott. Rövid összefoglalónk következik.

A közgyűlés előtt Dr. Charaf Hassan, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi docense tartott előadást, A szoftver ereje címmel. Milyen lesz a világ száz év múlva? – ez a kérdés már a múlt századelőn is foglalkoztatta a mindennapi embert. Charaf Hassan egy 1900-ban, Franciaországban készült rajzot mutatott be: diákok ülnek egy különös tanteremben, egy tanár pedig egy óriási darálóba szór könyveket – és a könyvekből kinyert tudás vezetékeken-búrákon keresztül áramlik a fejekbe. (Így tanultunk volna 2000-ben – a múlt grafikusa szerint. A huszadik századi információrobbanás, ha nem is könyvek bedarálásával, de valóban megváltoztatta kultúrafogyasztási, tanulási szokásainkat – teszem hozzá gondolatban.)

Charaf Hassan előadása szerint a világ népessége jelenleg 7.38 milliárd fő – s erre a tömegre 8 milliárd telefon előfizető jut. A mobil adatforgalom 2016-ban 6.8 exabájt havonta. Ez a 2000. évi teljes adatforgalom négyszázötvenszerese. (Ebből is látszik: a könyveket nem „bedarálni” kell, hanem digitalizálni. És persze megtalálni az információszerzés új módjait, amelyeknek már közük sincs a könyvekhez.)

Charaf Hassan rendkívül szuggesztíven mutatta be a trendeket, a viselhető eszközök milliárdos számban való elterjedésétől a big datáig, az okos városig, okos otthonig, környezetig, autóig… Meggyőzően érvelt a „szoftver ereje” mellett: prezentációjából kiderült, miként válik a szoftver a különböző szakterületek versenyképességének meghatározójává – s ehhez milyen szoftver és milyen szoftveresek kellenek: egységes elveket követő, csapatban dolgozó fejlesztők.

NJSZT közgyűlés 2016

Friedler Ferenc

A tudományos előadás után Friedler Ferenc, az NJSZT elnöke tartott beszámolót. Elmondása szerint az NJSZT szakmailag erős, szervezetileg és pénzügyileg stabil, jól működő szervezet, amelynek tevékenységét az ügyvezető igazgató kemény kézzel és elkötelezett munkával menedzseli és tartja megfelelő irányban. Friedler Ferenc az elmúlt évek munkáját összefoglalva elmondta, hogy az NJSZT a kijelölt alaptevékenységeinek megfelelően működik, egyben ismertette az elmúlt évek legfontosabb eseményeit, konferenciáit, az NJSZT hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét. Külön köszöntötte Alföldi István ügyvezető igazgatót, aki huszadik éve irányítja az NJSZT ügyeit.

Alföldi István a Társaság elmúlt időszakbeli tevékenységének leglényegesebb területeit és konkrétumait ismertette. Az egyszerűsített beszámoló kapcsán külön felhívta a figyelmet arra, hogy a Társaság számára továbbra is nagyon fontos ECDL környezete alapvetően megváltozott: a KLIK-től a vizsgaközpontok jelentős része a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, 44 szakképzési centrumhoz került.

Kovács Kálmán, a Felügyelő Bizottság tagja a közgyűlés résztvevői előtt elmondta: a 2015-ös évről szóló pénzügyi beszámolót az FB egyhangú szavazással elfogadta, a pénzügyi beszámolót a könyvvizsgálói jelentés is alátámasztotta.

Alföldi István a 2016-os pénzügyi terv kapcsán elmondta többek között, hogy tovább változik az ECDL vizsgaközpontok környezete: a KLIK-ből 56-58 tankerületi centrum jön létre, az ezekkel való tárgyalás komoly feladat lesz a Társaság számára. A Társaság nyitott a bevételemelés minden, a Társaság tevékenységeihez illő formájára. Reményét fejezte ki, hogy a Társaság részt tud vállalni a GINOP 6.1.2 projektben (digitális szakadék csökkentése), amelynek célja, hogy 5 év alatt 200.000-rel több digitális írástudó legyen hazánkban. A Társaság tapasztalatai ebben nagy jelentőséget kellene hogy kapjanak. Jelezte továbbá, hogy az NJSZT a Győri Egyetemmel, a Grazi Egyetememmel, az Eisenstadti Pedagógiai Főiskolával és az Osztrák Számítógép-tudományi Társasággal közösen pályázatot adott be a HORIZON2020 keretében, 3 éves program megvalósítására. A támogatás elnyerése esetén robotika és mesterséges intelligencia képzési anyag fejlesztésében veszünk részt a határokon átnyúló Interreg kezdeményezés részeként. Ez szintén bevételi forrás lehet az NJSZT számára. Jó hír, hogy a Társaságnak a legrosszabb esetben is elegendő forrása van az elkövetkezendő 3 évre, azzal együtt, hogy ellátja valamennyi alapfeladatát és teljesíti az Informatika Történeti Kiállítás kapcsán vállalt kötelezettségeit is.

Az NJSZT 3 éves tervét (http://njszt.hu/neumann/hir/20160510/njszt-2016-2018-programja-tervezet ) Friedler Ferenc elnök és Alföldi István ügyvezető igazgató terjesztette elő. Friedler Ferenc véleménye szerint a társaság fiatalítása az egyik legfontosabb célkitűzés, ennek jegyében kezdeményezik, hogy a doktori iskolával rendelkező egyetemek legjobb diplomamunkát alkotó hallgatóit az NJSZT díjjal ismerje el. Kiemelte, hogy a legkiemelkedőbb egyetemi tanárok elismerésére Neumann professzori cím alapítását tervezik egyetemi együttműködés alapján. Alföldi István külön figyelmünkbe ajánlotta a tervezet Kiemelt feladatokat bemutató fejezetét, azon belül a Társaság EGÉSZség programját, továbbá a robotikával és mesterséges intelligenciával kapcsolatos, számos kezdeményezésünk összefogását, melynek révén a Robotika az NJSZT egy új brandjévé válhat. Alföldi István is hangsúlyozta, hogy az programtervezetben a megújulási elképzelések között a díjak kibővítése és a fiatalok bevonása kiemelten szerepel.

NJSZT Közgyűlés 2016

A közgyűlés a napirend szerinti beszámolókat és terveket elfogadta. A hozzászólók elsősorban a fiatalok bevonásával kapcsolatban fogalmazták meg javaslataikat. Surján György például az Orvosbiológiai Szakosztály tapasztalatait mutatta be ifjúsági szekció létrehozásában, Sályi Géza pedig a Bács-Kiskun megyei szervezet példáját említette a középiskolás korosztály bevonására. Bedő Árpád a szakmai továbbképzés formáit hiányolta a fiatal informatikusok életéből. Alföldi István jelezte, hogy tárgyalást folytatott a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) képviselőjével, dolgoznak azon, hogy a diákok mai igényeinek megfelelő formában (meet-upok) továbbképzési lehetőséget dolgozzanak ki az NJSZT és a DOSZ együttműködésével.

Végezetül hozzátehetjük: a tudás nem könyvdaráló révén fog a fiatalok fejébe „varázsolódni”. Hanem az által, ha követik az infokommunikációs trendeket, részt vesznek a szakma tudományos munkájában, az NJSZT által kínált tehetséggondozási programokban is. S nem csak ők tanulnak: egymástól tanulunk.

KG