„…Állni óriások vállán”

Áttörés a hazai távközlésfejlesztésben – a MATÁV első évtizede

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) a jelen és a jövő kihívásai mellett a múlt megőrzésével is foglalkozik: hiszen aki nem ismeri a múltját, aligha tudná befolyásolni a jövőt. Ennek jegyében hozta létre a Társaság egyik szakmai közösségét, az Informatikatörténeti Fórumot is, amelynek egyik feladata, hogy találkozási lehetőséget biztosítson a magyar infokommunikáció fejlődésében meghatározó szerepet játszó intézmények egykori vezetőinek és munkatársainak. Több száz órányi videofelvétel készült már az NJSZT támogatásával, a felgyűlt történeti dokumentumokat pedig digitális adattárba gyűjtik. Ez jól kiegészíti az NJSZT örökségvédő tevékenységét – a múlt „kézzel fogható” emlékeit Szegeden láthatjuk, az NJSZT világszínvonalú Informatika Történeti Kiállításán, amely beszédes címet kapott: A jövő múltja.

Az NJSZT ITF most – május 25-én - a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesülettel (HTE) közösen tartott Áttörés a hazai távközlésfejlesztésben – a MATÁV első évtizede címmel konferenciát a Magyar Telekom Krisztina körúti székházának Tölösi termében, teltház mellett. A megjelenteket Kutor László, az NJSZT ITF elnöke és Sallai Gyula levezető elnök köszöntötte. Kutor László hangsúlyozta, hogy a Nagy Hazai Műhelyek sorozat elsősorban az 1990 előtti korszakra koncentrál. Most viszont a rendszerváltás utáni első évtized került fókuszba. Az az időszak, amikor távközlés és informatika véglegesen összefonódott, és új gazdasági és politikai korszak köszöntött be.

A konferencia első fele nem is technikatörténetről szólt, hanem színtiszta gazdaságtörténetről. Az előadók – így Horváth Pál, Straub Elek, Jambrik Mihály, Kis Péter és Csák László – a Matáv egykori vezetőinek szemszögéből mutatták be a 90-es évtizedet, majd Hermány Csaba a jogász szemével beszélt a privatizáció időszakáról. Hallhattuk Szekeres Szabolcs előadását és Paul B. Grosse videóüzenetét is: így az egykori eladó és az egykori vevő oldaláról is megismerhettük az átalakulás eredményeit: a MATÁV-ot és az abból megszülető Magyar Telekomot. Senki nem beszélt keserű szájízzel: a MATÁV privatizációjára nem vetült a korrupció árnyéka, a cég megszületését és átalakulását win-win szituációként élték meg, s a kivetített grafikonok is azt mutatják, kisebb visszaesésektől eltekintve a magyar távközlés prosperáló időszaka volt a 90-es évek és az ezredforduló.

A MATÁV előtti időszak hangulatát Jambrik Mihály egy korabeli mondással jellemezte: „Az ország fele telefonhangra vár, a másik fele meg tárcsahangra.” Az előadó szójátékával élve „postabontás” történt a rendszerváltás környékén: a Magyar Postából, a Posta mellett alakult ki a MATÁV, valamint a műsorszórást és más tevékenységet folytató cégek. 1990. január elsejével jött létre a Magyar Távközlési Vállalat (MATÁV), és számos mérföldkő köthető a vállalathoz. Példának említhető a magyar-amerikai rádiótelefon társaság alapítása, magyar-ír befektetési társaság létrehozása. Az előadások alapján betekintést nyerhettünk a pénzügyi menedzsment eredményeibe, a hitel- és kötvénypiaci tranzakciók világába, általában arra, hogy a MATÁV tíz évében a privatizáció célja a cég feljavítása, a magasabb tőkebevonás volt.

A konferencia második felében Sipos Mihály a magyar ipar és a távközlésfejlesztés kapcsolatáról beszélt, Dévényi István és Frischmann Gábor pedig Tudatosan építkezünk – Hálózatok az ügyfél szolgálatában címmel tartottak előadást. Szóba került, hogy 1990-ben a magyar távközlés bővítését még a magyar iparra alapozva képzelte el az állam. Az 1988-as állapot (száz százalékos állami tulajdon) 2000-re egy teljesen új struktúrának adta át a helyét (73 százalék külföldi tulajdon, 0.5 százalék állami tulajdon a szektorban). Előadásaikból és Dr. Magyar Gábor, a HTE elnöke zárszavából is az derült ki, hogy a MATÁV a korszak fontos szereplője volt, amelyhez számos korszakjelölő esemény kapcsolódik, elég csak a Westel rádiótelefon (1990) és a Westel 900 (1993) születését, az utolsó manuális telefonközpont kiváltását (1996), a máig is alapvető digitális hálózat kialakulását (1996), az ADSL indulását (2000) említeni.

A cikkünk címéül választott idézet Chris Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója szájából hangzott el. Az amerikai származású üzletember 1990-ben jött Magyarországra, 1993-ban a Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt alapító marketing és értékesítési igazgatója lett, 2002-től a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese, 2006-tól vezérigazgatója. Komoly pályát futott be, a magyar távközlés rendszerváltás utáni időszakára impozáns rálátással rendelkezik. Magyarul beszélt – és az „óriások”, akikre gondolt, a MATÁV alapítói és vezetői, azok, akik az Áttörés a hazai távközlésfejlesztésben – a MATÁV első évtizede című konferencia előadói voltak. „Sosem fogom elfelejteni, milyen fontos egy szmsz egy vállalat életében” – emlékezett vissza tréfásan első találkozására a magyar vállalati kultúrára. A múlt iránti szeretetteljes hozzáállása mellett példamutatóan átgondolt elképzeléseket vázolt föl a vezérigazgató a jövőről is. Cége Magyarország egyik legnagyobb munkáltatója és egyik legnagyobb adományozója. Az IKT-szektorban Európán kívül hatalmas növekedés tapasztalható, az ázsiai és amerikai „blokk” nagyon erős, míg az európai távközlési piac nagyon fragmentált.

A jövő kihívásaihoz – egyebek mellett a mindent átszövő hálózat, a viselhető eszközök megjelenése, a közösségi alkalmazások térhódítása, a felhőalapú alkalmazások általánossá válása – való alkalmazkodás nemcsak egy nagyvállalat, de mindannyiunk számára fontos: Európa versenyképessége a tét. Kormányzati szinten erre reagál többek között a Digitális Jólét Program, a Digitális Magyarország. A Magyar Telekom pedig a digitális kor kihívásait és az ügyfél elégedettséget tekinti az egyik legfontosabb feladatának, hiszen ma már a régi, nagy cégek szolgáltatásait az Amazonhoz, a Facebookhoz hasonlítják.

(A konferenciához várhatóan kiadvány is kapcsolódik majd a MATÁV jeles évtizedéről.)

KG

Kulcsszavak: