„Türelem, rugalmasság, értelem” – Neumann Jánosra emlékeztünk

Halála hatvanegyedik évfordulóján, 2018. február 8-án, a hagyományoknak megfelelően együtt koszorúzott Neumann János emléktáblájánál a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és a BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnázium. A szakgimnázium képviseletében Menyhárt Erika igazgató helyezte el az iskola koszorúját, őt Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója követte, aki rövid beszéddel emlékeztette a jelenlévőket – köztük a gimnázium diákjait – Neumann János örökségére.

Beszédében utalt rá, hogy idén ötven évvel ezelőtt, 1968-ban a hazánkban mindössze tíz éve létező számítógépek technikájának és tudományának professzionális művelői úgy döntöttek, közös szervezetet hoznak létre: ez lett a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság. Mára egyértelmű, hogy Neumann életműve a magyar értékek része: első elnökünk, Tarján Rezső és  későbbi főtitkárunk, Kovács Győző úttörő munkát végeztek, hogy Neumann munkássága Magyarországon is ismert és elismert legyen.

A szülőházánál aligha kell magyaráznunk: attól még, hogy az USA-ban alkotott, ő magyar tudós volt, büszkesége szülőhazájának. Mindaz pedig, amit létrehozott, az egész világ számára hasznosult: így a modern számítógép is – emlékeztetett Alföldi István. Neumann polihisztor volt, kutatásai a játékelmélettől a numerikus meteorológiáig egy sor területet forradalmasítottak. Ő írta le a modern számítógép működési elveit, a Neumann-elveket, amelyeket nem védetett le, így szabadon elterjedhettek és alapvetően meghatározzák az elmúlt 70 év informatikáját. Csodálatos alkotásai közé sorolhatjuk a közreműködésével készült IAS számítógépet, amely a modern számítógépek „nagypapája”. Kutor László, az NJSZT ITF egyik alapítója és korábbi elnöke érdekes videót küldött Amerikából, melyben az IAS gépet mutatja be.

Neumann látnok volt, – hangsúlyozta Alföldi István – aki már az ötvenes években azt írta: „A fejlődés ellen nincsen gyógymód”. Ennek jelentőségét igazán most, a robotika és mesterséges intelligencia korában értjük meg. Azt is ő írta, hogy:
„Az egyetlen biztos pont, hogy a nehézségeket okozó fejlődés hasznos és konstruktív, ugyanakkor veszélyes is. Kérdés, hogy elég gyorsan tudunk-e alkalmazkodni a változásokhoz. A legoptimistább válasz szerint az ember már korábban is keresztülment hasonló megpróbáltatásokon, és kiállta a próbát, ha nem is minden probléma nélkül. Nem lenne ésszerű már előre megpróbálni valamilyen receptet adni a követendő magatartáshoz. Csak annyit tehetünk, hogy felsoroljuk a szükséges emberi kvalitásokat: türelem, rugalmasság, értelem.”

Mi ugyanezt hangsúlyozzuk, amikor az exponenciális gyorsulással fejlődő technológiák korában a kockázatokra és mellékhatásokra, a felelősség kérdésére hívjuk fel a figyelmet.

Az NJSZT50 évben külön izgalommal várjuk – mondta az ügyvezető igazgató, – hogy Wisinger István elkészüljön regényes életrajzával, amelyből sok adalék kiderül arról a remek humorú, sziporkázóan okos, nemcsak a fejszámolásban, de minden szellemességben, bölcsességben elsőrangú emberről, akinek a szülőházánál most állunk.

Halála 61. évfordulóján kegyelettel és büszkeséggel emlékeztünk Neumann Jánosra. Az iskola tanulói nevében Pászti Laura tizenkettedikes tanuló szavalta el Áprily Lajos Valaki jön című versét, ezzel ért véget az ünnepélyes program.