Dátum: 
2017. okt. 16. 17.00 - 19.00
Helyszín: 
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, I. épület (Magyar tudósok körútja 2.) B. 210-es terem

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság,
e-Hétköznapok Szakosztályának programja
2017. október 16. 17:00-19:00 óra

17:00-18:00 Guld Ádám Ph.D.: Sztárok, celebek, hétköznapi hírességek –
Ismertség és hírnév természete a mediatizált nyilvánosság korában


A médiában és a média által megszerezhető hírnév a múlt század eleje óta a kultúránk szerves részét képezi. Ez idő alatt azonban maga a média és az ismertség viszonyai is alapvető változásokon mentek keresztül. A 20. század elején még a filmcsillagok hódították meg a közönséget, majd a televízió megjelenésével párhuzamosan még több híresség bukkant fel a nyilvánosságban. Napjainkban már egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az új média sztárjai is, az úgynevezett „hétköznapi hírességek”, akik a közösségi média csatornáin válnak ismertté.
Mindebből az látható, hogy a sztárok, a celebek és az új média hírességei egyre meghatározóbb szerepet játszanak a kulturális környezetünk működésében. De valójában mi is ez a szerep? Miért válnak egyre fontosabbá az ismert emberek? Miért érezhetjük azt, hogy a sztárok a hétköznapjaink állandó szereplőivé
váltak, és egyáltalán milyen típusú sztárokat ismerünk? Mit tudunk a kortárs sztárkultúra működésének szabályszerűségeiről, illetve mindez hogyan befolyásolja a fiatal generációk médiahasználatát és
kommunikációját, egyéni identitáskonstrukcióit és csoportdinamizmusait? Ezekre a kérdésekre a kommunikáció- és médiatudomány, illetve a Cultural Studies kutatási hagyományához kapcsolódva keresem a válaszokat.


Glózer Rita Ph.D.: Műfajok és diskurzusok a YouTube-os vlogok világában


A kommunikációs médiumok és IKT-eszközök történetén végigtekintve jól látható, hogy egy-egy új eszköz vagy platform megjelenése idővel a felhasználók szélesebb értelemben vett kultúrájára (viselkedés, fogyasztás, társas viszonyok stb.) is hatással van. A közösségi oldalak és a digitális tartalommegosztásra alkalmas felületek létrejötte először a fiatal korosztályok körében indított el ilyen folyamatokat, hiszen mind az újdonságok iránti affinitás, mind a szociabilitás és konnektivitás tekintetében megelőzik az idősebb generációkat. Eszközhasználati és tartalomfogyasztási szokásaikat tekintve körükben kimagasló az online videók fogyasztása. Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy a legnépszerűbb
videómegosztón jelenlévő már nem amatőr, de még nem is professzionális videók népszerűsége az elmúlt tíz évben töretlenül nő. Az érdeklődő felhasználók ma már nem egyszerűen (fél)amatőr videók, hanem sajátos formai jegyeket viselő, egymástól jól megkülönböztethető műfajú videók között válogathatnak. Az online (fél)amatőr videók műfaji differenciálódása, a műfaji jegyek karakteressé válása arra utal, hogy a videómegosztó közösségi oldal egyre inkább egy nyilvános, diskurzív színtérré válik.
A YouTube-on működő videóblogok (vlogok) és a hozzájuk kapcsolódó kommentelő és közösségi médiafelületek (Facebook-, Instagram-, Twitter-fiókok stb.) egyre inkább a nyilvánosság hagyományosnak tekinthető színtereinek támasztanak alternatívát, különösen a fiatal generációk számára. Előadásomban a magyar nyelvű vlog-szférában megjelenő videóműfajokat tekintem át, egyúttal bemutatva azt is, miként működik a közeg egyfajta alternatív nyilvános szféraként a tizen- és huszonéves felhasználók számára. A jelenség vizsgálatát és értelmezését a kommunikáció- és médiatudomány, illetve a Cultural Studies kutatási hagyományához kapcsolódva végzem.


Bernschütz Mária Ph.D.: A Z generációs vloggerbirodalom kialakulása és hatásai


A kétszakaszos kommunikációáramlás jól ismert, még a huszadik század közepén konceptualizált elmélete alapján a mai Z generációs, aktív videobloggereket könnyen nevezhetnénk véleményvezetőknek, akik hatással vannak a felhasználók kommunikációs viselkedésére. Mindemellett a videobloggerek hitelessége eléggé kérdéses még akkor is, ha akár nagyon fiatalon, 12-16 évesen már több tízezer követőjük van. Az viszont világosan látszik, hogy üzeneteik hatékonyabban érik el a célcsoportjuk (a Z generáció) tagjait, mint a klasszikus tömegkommunikáció. Megváltozik tehát a hagyományos marketingkommunikációs stratégia is, sőt a kommunikáció útvonala, "ellátási lánca" is. A saját tartalmakat (user-generated content vagy UGC) előállító fiatalokat influencernek, vagy véleményvezetőnek, aktívnak nevezzük. Korábban a tömegkommunikációban megjelenő hírességek, színészek, sportolók voltak a trendformálók, manapság az utca embere, vagy a fiatal vloggerek tekintetében akár a szomszéd fiúcska. A digitális bennszülöttek igen erőteljesen támaszkodnak az interneten található információkra, sőt ebben a közegben szocializálódnak, találnak példaképet, kötnek barátságokat. Az Ipsos MediaCT jelentéséből (2016) azt olvashatjuk ki, nemcsak jobban hisznek abban, amit más kortársuk előállít, hanem jobban is emlékeznek ezekre a tartalmakra. Az előadásban médiagazdaságtani, illetve marketingkommunikációs szempontból tekintek az itt vázolt jelenségére.


18:00-19:00
Kerekasztal-beszélgetés az influencerek szerepéről és a fiatal generációk médiahasználatáról


Résztvevők:
Bernschütz Mária, Glózer Rita, Guld Ádám, Klausz Melinda, Rab Árpád, Székely Levente és a népes hozzászóló Hallgatóság