Most légy okos, Kiskőrös! - egy smart konferencia tanulságai

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és Kiskőrös város Polgármesteri Hivatala közös konferenciát rendezett június 13-án, Kiskőrösön, Intelligens kisváros, intelligens régió címmel. A tanácskozás szervezésében az NJSZT Bács-Kiskun megyei Területi Szervezete és a Társaság Térinformatikai Szakosztálya is részt vett – elsősorban pedig Sályi Géza megyei elnöknek volt köszönhető, hogy Petőfi szülővárosa egy fontos, jövőbe mutató találkozásnak adhatott otthont. Hogy a város jelenleg mennyire „intelligens”, azt egy rövid látogatás alatt kevésbé tudjuk megítélni – hogy mennyire gyönyörű és rendezett település, az szembetűnő volt. Ahogy az is, hogy Kiskőrös vezetése elkötelezett az infokommunikációs fejlesztések iránt. (A konferencia résztvevőinek átadott tájékoztató szerint 2015-ben megújult a városközpont, a Polgármesteri Hivatal napkollektoros rendszereket telepít, Egészségügyi Iroda nyílt meg, bővült a kerékpárhálózat – idén pedig János vitéz Látogatóközpont nyílik, virtuális, megelevenedő mesevilággal várva a gyerekeket.)

A konferencián végig jelen lévő Domonyi László polgármester tartotta a bevezető előadást. Köszöntötte a megjelenteket – az informatikusokból, önkormányzati képviselőkből álló közönséget és az NJSZT, a BME, a Lechner Tudásközpont, CEU, a Microsoft, az E.ON képviseletében előadó vezető szakembereket -, és egyértelművé tette: együtt képviseljük a jövőt, melyben Kiskőrös városa akár Közép-Európa mintaprojektjeként is szerepet kaphat. Az Európai Unió elképzelései között kiemelkedőek a smart megoldások, egyebek mellett a megújuló energiák és a polgárok életminőségének javítása terén. Kiskőrös kistérség 15 településén 60.000 ember él, a környék egy átlagos közép-európai régiót képviselő pilot projekt színtere lehet. Kiskőrös határozott kezdeményező partner, ha élhető, intelligens városokkal kapcsolatos megoldásokról van szó.

Font Sándor országgyűlési képviselő parlamenti elfoglaltságai miatt nem lehetett személyesen jelen, de üdvözletét küldte a konferencia résztvevőinek.

Legyünk okosok időben!

Jó itt lenni Kiskőrösön! – kezdte köszöntőjét Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója. Egy évvel ezelőtt már tudta erről a városról, hogy Petőfi itt született, azt viszont még nem, hogy jó bor is készül a környéken. Annak pedig nagyon örül, hogy Kiskőrös és vidéke nemcsak természeti és kulturális értékeit ápolja, de mer okos lenni. Fontos, hogy egy település vezetése és lakossága is érzékelje azt, amit mindennapi életünkben tapasztalunk: hogy az infokommunikáció fejlődése rendkívül gyors, s tudva levő, hogy ennek üteme a jövőben exponenciális. Az ilyen változó világhoz való alkalmazkodás egyetlen lehetősége pedig – proaktívnak lenni. Amikor a „Dolgok internete” (IoT), a Machine to Machine (M2M) és az infokommunikáció egy sor másik ága is elképesztő mennyiségi és minőségi fejlődést produkál, nem tehetjük meg, hogy civil emberként is ne „okosodjunk”. Az ehhez szükséges lakossági igény és ismeretanyag az okos városok kialakításának is előfeltétele. Ehhez kínál az NJSZT képzési, kutatási együttműködéseket – jelezte köszöntőjében Alföldi István.

Az ügyvezető igazgató a konferencia folyamán egy részletesebb előadást is tartott Smart city doesn’t exist without smart citizens címmel. A digitális esélyegyenlőség szellemében megfogalmazott gondolatok középpontjában az okos polgár állt – aki nélkül okos városról értelmetlen lenne beszélni. Az okos polgár kezelni tudja a ma létező elektronikus és tartalmi erőforrásokat, meg tudja érteni az új informatikai tendenciák (IOT, M2M, Big Data) életére gyakorolt hatásait – és igényt tud támasztani valós szükségleteket kielégítő fejlesztésekre.

Az ilyen okos polgárnak van motivációja, előnyét látja az információs társadalom versenyképességet és életminőséget javító lehetőségeinek. Élhető elektronikus szolgáltatások veszik körül, amelyek segítik, és nem gátolják mindennapi munkáját. S talán a legfontosabb: az okos polgár előfeltétele az oktatás.

A kormányzat GINOP 6.1.2 címmel indít programot a digitális szakadék csökkentésére, mely 5 év alatt 200.000 digitális írástudót képez. Az NJSZT-nek „kedve van kedvet csinálni”, hogy az ebben a programban részt vevők továbbléphessenek az okos városok szempontjából hasznos képzések felé.

Alföldi István egy régi kuplét – „Teve van egy púpú, van két púpú…” – idézve jelezte: az okos városok szolgáltatásaira készülve tudnunk kell: nem azonos képzésre van szüksége mindenkinek. Differenciált képzést kell kidolgozni a lakosság, a közigazgatásban dolgozók, a kkv-k, a szolgáltatók számára.

A közigazgatásban dolgozóknak például az elektronikus aláírás, az adatbázis kezelés, a térinformatikai ismeretek lehetnek hasznosak, míg a szolgáltatóknak az M2M képzések és a térinformatika, a KKV-knek az elektronikus aláírás mellett az IT biztonság, az e-kereskedelem, a weblapkészítés is fontos lehet. Ezekre az NJSZT oktatási portfóliójában már találhatóak megoldások, és ez az okos városokhoz kapcsolódó képzési programokhoz is komoly tapasztalatot jelent.

Rövidtávon kudarcélmény, hosszabb távon tragédia a polgár számára, ha nem követi az infokommunikáció fejlődését. Legyünk okosok időben! – tanácsolta Alföldi István, majd hozzátette: „Aki kimarad, az lemarad.”

 
A Műegyetem és a Smart City

A BME képviseletében Dr. Kovács Kálmán, Dr. Bakonyi Péter, Dr. Rohács Dániel és Dr. Hanák Péter adott elő. Kovács Kálmán előadásában először a Budapesti Műszaki Egyetemet és annak Tudásközpontját mutatta be. A 2009-ben alakult központ az egyetem összes karára befolyást gyakorol – s az egyetem mind a 8 kara részt vesz a Smart City programban. Több előadásban is felvetődött: miért épp a városokat célozta meg programjával az Európai Unió? Kovács Kálmán válasza: Európa 75 százaléka városokban él, az energiafelhasználás 70 százaléka a városokban összpontosul, a szennyezőanyag kibocsátás 70 százaléka szintén a városokhoz kötődik. Ott kell tehát a problémát megoldani, ahol az koncentrálódik: a városokban. Egy sor társadalmi kihívás van – az egészségmegőrzéstől az élelmezésbiztonságon át, a közlekedéstől az éghajlatváltozásig és a tiszta energiáig – amelyekre integráltan, egyszerre kell radikális és intelligens megoldásokat találni. A Smart City kezdeményezés egy paradigmaváltás a városvezetések gondolkodásában is.

Rohács Dániel arról beszélt: a kiskőrösi fejlesztési célok érdekében végezték el a technológiák analízisét, majd elkészült a város technológiai „roadmapje”. 2016-tól 2023-ig vizsgálták meg, hogy egyes technológiák mikor vezethetőek be a városban. (A 2023-as év egyébként is fontos a város életében: Petőfi bicentenáriuma.) Az egyes városok eltérő jellegzetességei eltérő, dedikált smart megoldásokat kívánnak – ennek jegyében készült a több szempontú hasznossági modell és roadmap Kiskőrösre – és az ennek során kidolgozott metodika és pontozási rendszer más településnél is alkalmazható lesz.

Bakonyi Péter előadásában a SmartPolis projektben való részvételi lehetőségről, Horizon2020 pályázati kilátásokról, nyugat- és kelet-európai egyetemek közötti tudástranszfer lehetőségekről beszélt. Megtudhattuk tőle, hogy a BME-n már smart city alapképzés is elérhető – és több kar együttműködésével mesterképzés elindítását is tervezik. Előadásában részletesebben ismertetett egy EU-projektet, az SCC-02 Nature-Based Solution kétfázisú pályázatot. A hőhullámok, viharkárok, a városi környezetromlás megakadályozására másolható pilot/referencia rendszereket kell létrehozni. A projektekbe egy kínai követő város bevonása is célszerű.

Hanák Péter nagy ívű összegzést adott egészségügy és informatika kapcsolatáról. A bemutatott demográfiai adatok és tendenciák alapján az ország lakossága az elkövetkező évtizedekben jelentősen csökken majd, ugyanakkor a születéskor várható élettartam nő. A magas életkorral járó krónikus betegségek ápolási szükségletei megnőnek, a GDP egyre nagyobb hányadát költjük majd egészségügyi kiadásokra. A jelenlegi ellátó rendszer nem lesz fenntartható, de IKT-megoldások segíthetnek majd az ellátási különbségek mérséklésében. Előadását már létező példákkal színesítette: megismerhettünk idősek mentális képességeit szinten tartó játékokat (https://kognito.eu/hu), valamint felhőszolgáltatásként elérhető egészségügyi szolgáltatásokat (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Tér) és applikációkat (Zsebnővér, Laborom).

Kiskőrös polgármestere a nap folyamán szándéknyilatkozatot adott át a Smart Polis kiválósági kezdeményezéshez Dr. Kovács Kálmánnak.

 

Polgármesteri műszerfal

Bőgel György, a CEU – Business School professzora a Big Data ökoszisztémát mutatta be érdekes, mindennapi példákkal. Legelső példája egy kollégiumban gondozott növény volt, melynél a cserépbe épített nedvességmérő Twitter-üzenetet küldött az egyetemistáknak, ha a virág „szomjas”. Ennél lényegesen nagyobb léptékben valósít meg hasonló alkalmazást a digitális hozamtérkép, amely a gazdának megmutatja, hogy hol mennyi búza termett, s mutatja, hogy egy területet nem lehet homogén földnek kezelni. Ennek megfelelően állíthatjuk be, hogy hol, mennyi permetre, öntözésre van szükség. „Képzeljünk a gazda helyébe egy polgármestert” – szólított fel Bőgel György. A rendelkezésre álló szenzorok, adatok alapján láthatná, hogy az egészség, a közbiztonság, a közlekedés területén hol van szükség beavatkozásra. Ez a „polgármesteri műszerfal” – és műszerfallal sokkal jobb vezetni, mint műszerfal nélkül… E példával mutatta be az okos rendszerek jövőjét, melyek jelzik, ha beavatkozásra van szükség, akár tanácsot is adnak. Elemzés, modellezés teszi okossá ezeket a rendszereket.

Kulcsár Sándor, a Lechner Tudásközpont képviselője az okos, élhető városokkal kapcsolatos kormányzati tervekről számolt be. Intézménye, mint tudásplatform, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt-vel, mint technológiai platformmal együtt kívánja katalizálni a kormányzati kezdeményezéseket – ebben egy 2015-ös kormányhatározat is megerősítette. A Lechner Tudásközpont többek között monitoring rendszerrel és koordinációs tevékenységgel járulhat hozzá a Smart City-k sikeréhez, de honlapjáról metodikai javaslatok gyűjteménye és Smart City Példatár is elérhető. Állami, EU-s és piaci források beterelésével segíthet a Lechner Tudásközpont, s támogató környezetet biztosít (a jogszabályok korszerűsítésével is), de az okos város akkor lesz okos, ha piaci entitásként gondolkodó vezetője, a témával foglalkozó, dedikált csapata van – és a lakosságot is bevonják a folyamatba.

Herpai Balázs László, az E.ON City Programiroda vezetője az E.ON Smart City koncepcióját mutatta be. Véleménye szerint a kor kihívásaira kell válaszokat adni, amelyhez tudatos felhasználókra van szükség. Elengedhetetlen a klímahatások tekintetbe vétele. Az E.ON nemcsak termeli az energiát, hanem az innovatív kezdeményezések motorjává kíván válni. A Smart City lényege, hogy a város fenntartható legyen, ezt például olyan közvilágítási megoldások segítik, amelyekben szoftver jelzi a lámpatestek állapotát, segíti a lámpatestek vezérlését és cseréjét.

Kalmár Béla a Microsoft képviseletében cége főbb infokommunikációs megatrendekhez illeszkedő megoldásait mutatta be, valamint érdekes referenciákat sorolt fel kis, városi projektekről – az intelligens gyalogátkelőtől az intelligens közétkeztetési rendszerekig – amelyekre önkormányzati team-ek építhetőek fel, s egy okos város építőkövei lehetnek.

KG

Csatolmány(ok)Méret
Kiskőrös városának rövid bemutatása (PDF)151.87 kB