A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Alapszabálya 2014

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Társaság neve: Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT)

a.) angolul: John von Neumann Computer Society

b.) németül: John von Neumann Computergesellschaft

c.) oroszul: Obsesztvo po Informatyika im. Jánosa Neumann

d.) franciául: Association John von Neumann pour l’Informatique

2. A Társaság székhelye: 1054 Budapest, Báthori u. 16.

3. A Társaság működési területe: Magyarország

4. A Társaság alapítási éve: 1968

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (a továbbiakban: Társaság) társadalmi egyesület, önálló jogi személy, szakmai érdekvédelmi szervezet. A Társaság, mint független, tudományos szakmai szervezet, közvetlen politika tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, pártoktól támogatást nem kap.

5. A társaság a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról, valamint az ezt kiegészítő, kapcsolódó jogszabályok előírásai szerint tudományos tevékenységet végző közhasznú szervezetként működik.

6. A Társaság pecsétje (köriratban): Neumann János Számítógép-tudományi Társaság 

7. A Társaság emblémája:

NJSZT logó 160x155

Az embléma színe: fehér alapon kék

8. A Társaság honlapjának címe: www.njszt.hu

 

II. A TÁRSASÁG CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE

1. A Társaság célja, hogy intézményektől független szakmai fórumként segítse hazánkban, illetve a magyar nyelvterületeken az informatika alkalmazását és fejlesztését, az eredmények elterjesztését

a.) a szakma presztizsének, minőségi színvonalának és etikájának megőrzését illetve emelését,

b.) az informatikával hivatásszerűen foglalkozók, illetve az informatikai eszközöket és módszereket más szakterületen alkalmazók véleményének és a szakma érdekeinek érvényre jutását,

c.) a széleskörű részvételt a hazai és a nemzetközi szakmai közéletben,

d.) az informatikai szakemberek tájékoztatását és tapasztalatcseréjét,

e.) az informatikai kultúra terjesztését, az informatikai oktatást.

2. A Társaság céljai megvalósítására szolgáló, alapcél szerinti tevékenységek:

             a)    Közhasznú tevékenységek:

  • A Társaság a II. 1. pontban felsorolt céljai megvalósítása érdekében működésével az alábbi közfeladatokat szolgálja, és ezek megvalósításának szolgálatában a következő közhasznú tevékenységeket végzi:
  • tudományos tevékenység, kutatás, fejlesztés – mely a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 5. § (1) bekezdés d); e) f) és g) pontja és a 6. § (2) bekezdés e) pontja alapján minősül közfeladatnak;
  • nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés – mely a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2. § (1) bekezdése alapján minősül közfeladatnak;
  • szakmai kulturális tevékenység – mely a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 4. és 5. §-ai alapján minősül közfeladatnak;
  • szakmai kulturális örökség megóvása – mely a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 4. és 5. §-ai alapján minősül közfeladatnak;
  • a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzése, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások – mely a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 3. § (1) bekezdése, valamint a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés e) és s) pontja, 9. § (1) bekezdés c) g) és k) pontja alapján minősül közfeladatnak; 

Célkitűzései megvalósítása érdekében szolgáltatásokat nyújt, illetve vállalkozásoknak ad keretet, ezeken belül:

  • szakmai közéleti munkára ad lehetőséget,
  • kutatási, fejlesztési oktatási és továbbképzési programokat véleményez és részt vállal azok kidolgozásában,
  • állami szervek, gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek felkérésére, megbízására vagy tagjainak kezdeményezésére állást foglal fontos szakmai és az informatikával kapcsolatos társadalmi kérdésekben, koncepciókat, tanulmányokat, szakvéleményeket dolgoz ki, nyilvántartott egyesületi szakértők közreműködésével,
  • előadásokat, ankétokat, konferenciákat, kongresszusokat, szemináriumokat, szakmai bemutatókat, kiállításokat, tanfolyamokat rendez, szakmai tanácsadást, bel- és külföldi szakmai tanulmányutakat szervez,
  • szakfolyóirato(ka)t és alkalmi kiadványokat szerkeszt és ad ki,
  • pályázatot hirdet, díjakat alapít és adományoz, célfeladatok elvégzését jutalmakkal ismeri el, törekszik arra, hogy a diákokat és a fiatal szakembereket bevonja a szakmai közéletbe,
  • tevékenységi területén kapcsolatokat tart fenn különféle bel- és külföldi szervezetekkel, tagként képviseli Magyarországot hazai, ill. nemzetközi tudományos szervezetekben.

A Társaság biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain, munkavállalóin és önkéntesein kívül más is részesülhessen.

A Társaság a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

A társaság közhasznú és egyéb szolgáltatásai nyilvánosak, azok a rendszeresen (nyomatott vagy elektronikus formában) megjelenő hírlevélben és az Interneten ismerhetők meg. A nyilvánosság, tájékoztatás kiterjed a Társaság működésének, a szolgáltatások igénybevételének módjára, illetőleg a beszámolók tartalmára is. A Társaság szolgáltatásainak igénybevételére tehát a fent leírt módon közöltek szerint, (rendezvényi meghívókon, nyilvánosan kiírt pályázatok és hirdetmények feltételei szerint) van lehetőség.

 

III. A TÁRSASÁG TAGJAI

1. A Társaság rendes, érdemes, tiszteletbeli illetve pártoló tagokból áll.

2. A Társaság rendes tagja lehet az a természetes és jogi személy, aki illetve amely a Társaság célkitűzéseit magáénak vallja, Alapszabályát elfogadja, etikai normáit betartja és a tagdíjat fizeti. Társadalmi szervezet akkor csatlakozhat tagként a Társasághoz, ha felvételét Elnökségi döntés fogadta el, és ha alapszabálya nem mond ellent a Társaság Alapszabályának. Jogi személy tagot megbízottja képviseli a Társaságban.

3. A Társaság érdemes tagja a Társaság Neumann-, Kalmár- és Tarján díjjal kitüntetett természetes személy.

4. Társaság tiszteletbeli tagja lehet az a természetes személy, aki a Társaság érdekében tevékenykedik, és ennek elismeréseként az Elnökség javaslatára - a Társaság tagjai sorába választja. A Társaság tiszteletbeli elnöke(i) lehet(nek) az(ok) a természetes személy(ek), aki(k) a Társaság érdekében tevékenykedik(nek), és aki(ke)t a Közgyűlés - az Elnökség javaslatára - e tisztség(ek) betöltésére megválaszt. A Társaság arra érdemes tagjainak tiszteletbeli főtitkár címet adományozhat a Társaság érdekében végzett tevékenységéért.

5. A Társaság pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki illetve amely a Társaság célkitűzéseit magáénak vallja, és a Társaság tevékenységét anyagilag támogatja, de rendes tagként a Társaságba nem kíván belépni. A pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé lehetséges.

 

IV. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

1. A rendes tagok jogai:

a.) a területi és szakmai közösségekben, állandó és ad hoc bizottságokban tevékenykedhetnek,

b.) részt vehetnek a Társaság rendezvényein,

c.) javaslatokat, indítványokat tehetnek,

d.) a Társaság kiküldetésében részt vehetnek bel- és külföldi rendezvényeken, ezekre kedvezményeket kaphatnak,

e.) meghatározott feltételek mellett igénybe vehetik a Társaság helyiségeit, a Társaság nyújtotta szolgáltatásokat és kedvezményeket, megkaphatják az alkalmi kiadványokat, kiválthatnak szakértői jogosítványokat,

f.) megkaphatják a Társaság rendszeres hírlevelét,

g.) értesítést kapnak egyes rendezvényekről,

h.) a Társaság bármely vezető testületébe, illetve bármely területi és szakmai közösségben tisztségre megválaszthatók,

i.) szavazati joguk van a Társaság Közgyűlésén

j.) a Társaság bármely testületének - amelynek nem tagjai - ülésén szavazati jog nélkül részt vehetnek.

2. A Társaság rendes tagjainak kötelességei:

a.) az Alapszabály, az ügyrend és az egyéb társasági szabályzatok előírásait, valamint a társaság vezető szerveinek a határozatait betartani,

b.) a Társaság tevékenységi körében önként vállalt feladatokat teljesíteni,

c.) a Közgyűlés által meghatározott tagdíjat minden év március 31-ig megfizetni.

3. A Társaság különleges jogállású tagjai az

  • érdemes tagok;
  • tiszteletbeli tagok és a
  • pártoló tagok.

4. Azon érdemes tagok, akik nem rendes tagjai a Társaságnak a Társaság rendezvényeire meghívhatók, a Közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehetnek részt, tisztségre – a tiszteletbeli tisztségek kivételével – nem választhatók, szavazati joguk, tagdíjfizetési kötelezettségük nincs. Kötelesek betartani az alapszabály rájuk vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztethetik a célok megvalósulását.

5. A tiszteletbeli tagok a Társaság rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag a Közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehet részt, tisztségre – a tiszteletbeli tisztségek kivételével – nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. Köteles betartani az alapszabály rá vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztetheti a célok megvalósulását.

6. A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője részt vehet a Társaság testületi ülésein, nincs szavazati joga, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie, de az általa vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatására köteles. Kötelesek továbbá betartani az alapszabály rájuk vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztethetik a célok megvalósulását.

7. A tagsági viszony megszűnik:

           a) a tag kilépésével, amelyet a Társaság képviselőjéhez kell írásban bejelenteni. A tag kilépettnek tekintendő a kilépő            nyilatkozata képviselő általi kézhezvételének napjával.
           b) a tag kizárásával,
           c) a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével.

Az Elnökség dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon a Társaság Közgyűlése jár el. Az Elnökségi tagok, illetve a tiszteletbeli tagok kizárási ügyében első fokon is a Közgyűlés dönt.
Kizárandó a Társaság tagjai közül

– az a tag, aki tevékenységével, magatartásával vagy mulasztásával a Társaság céljainak megvalósulását veszélyezteti,
– az a tag, aki hat hónapon keresztül az elnökség írásbeli – póthatáridőt kitűző, és az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire kifejezetten felhívó – felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével.
– az a tag, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

Az alapszabály e magatartásokra más lehetséges jogkövetkezményt nem állapít meg.

A kizárási eljárást első fokon – az Elnökség tagjainak és a tiszteletbeli tagok ügye kivételével – az elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti, a tudomására jutott tények és körülmények részletezésével, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével, csatolásával. Az eljárás megindításáról az elnök dönt. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A tag az eljárás során jogi képviselőt is igénybe vehet. A tagot az Elnökség kizárást tárgyaló ülésére meg kell hívni, és itt is lehetőséget kell adni számára, hogy védekezését megfelelően előadhassa.

A taggal az elnökség kizáró határozatát írásban közölni kell. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás indoklása körében az annak alapjául szolgáló okokat, tényeket, illetve azok bizonyítékait. A határozatnak tovább tartalmaznia kell az igénybe vehető – Társaságon belüli és kívüli – jogorvoslatról szóló pontos és kifejezett tájékoztatást.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a Társaság Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a kizáró határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [jogszerűtlenség, ideértve az alapszabály sérelmét is, illetve megalapozatlanság], és köteles az erre vonatkozó bizonyítékait megjelölni.  Fellebbezés esetén az összehívó köteles az egyesület közgyűlését a fellebbezés megtárgyalására legkésőbb 90 napon belül összehívni. A tag védekezésének és részvételének lehetőségét a közgyűlésen is biztosítani kell, azzal, hogy a határozat meghozatala során az érintett tag a kérdésben nem szavazhat.

8. A tag tagsági jogviszonya kizárás esetén a következő időpontokban szűnik meg:
 

a) az Elnökség döntése esetén a kézhezvételtől számított 15 napos fellebbezési határidő leteltét követő napon,
b) fellebbezés esetén, illetve az Elnökség tagjai vonatkozásában a közgyűlés kizárást helybenhagyó (elnökségi tagok esetében kizáró) határozatának meghozatalával.
 

 

V. A TÁRSASÁG SZERVEZETE

1. A Társaság vezető és felügyelő szervei:

1.1. Közgyűlés

1.2. Elnökség

1.3. Felügyelő Bizottság

2. A Társaság szervezetei

2.1. Állandó bizottságok

2.2. Szakosztályok, szakcsoportok, szakmai fórumok, klubok

2.3. Területi szervezetek

3. Titkárság

 

VI. A KÖZGYŰLÉS

A Közgyűlés a tagok összessége, a Társaság döntéshozó szerve. A Társaság elnöke hívja össze.

1. A Közgyűlés ülése nyilvános.

2. Közgyűlést évente, Tisztújító Közgyűlést 3 évente kell tartani.

3. A Közgyűlést és a Tisztújító Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlés meghívóját, amely tartalmazza a Közgyűlés helyét, időpontját és napirendjét legalább 15 nappal a kitűzött időpont előtt közzé kell tenni a Társaság hírlevelében és a Társaság Internet-honlapján.

4. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni 30 napon belül, ha

  • az ügyészség írásban indítványozza,
  • az Elnökség szükségesnek tartja,
  • a Felügyelő Bizottság kezdeményezi,
  • ha azt a bíróság elrendeli, vagy a tagok 1/3-a - az ok és a cél megjelölésével - írásban kéri,
  • a Társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  • a Társaság előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  • a Társaság céljainak elérése veszélybe került.
     

5. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:
 

a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell     feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben     álláspontjukat kialakíthassák. A meghívóhoz csatolni kell továbbá az írásbeli     előterjesztéseket is.

Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban (elektronikus levében és a honlapon), igazolható módon – a megküldött meghívó útján – értesülnek. A Közgyűlés ülésének meghívóját az előzetes értesítési időközben a Társaság hírlevelében és honlapján is közzé kell tenni.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított öt napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. Erről az összehívó személy az indítvány beérkeztét követően haladéktalanul dönt, és az indítványokat követően kialakult végleges napirendről a tagokat haladéktalanul írásban, igazolhatóan értesíti.

Ha az összehívó a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Ehhez azonban az szükséges, hogy valamennyi szavazásra  jogosult jelen legyen, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájáruljon.

6. A Közgyűlés lebonyolítása

Az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a közgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető, és a jegyzőkönyv hitelesítők (ők egyúttal szükség szerint szavazatszámlálók is).

A közgyűlést az egyesület elnöke vezeti le, akadályoztatása esetén a ügyvezető igazgató látja el a levezető elnöki teendőket.

A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel. Jegyzőkönyv vezető nem tag is lehet.

A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két jelen lévő egyesületi tagot kér fel, akik vállalják, hogy a közgyűlés teljes egészén végig jelen lesznek, és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát.

Ezt követően meg kell állapítani a közgyűlés határozatképességét. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Határozatképesség esetén a közgyűlés szavaz a napirend esetleges kiegészítéséről, ezt követően a napirend elfogadásáról.

A közgyűlés egészéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlés megválasztott tisztségviselőit, az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a meghozott döntéseket. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell – sorszámozva – a meghozott döntések teljes tartalmát, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, akkor a személyét is). A lefűzött és sorszámozott jegyzőkönyvek a Határozatok Nyilvántartásaként is szolgálnak.

A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható, illetve kizárható (pl. személyiségi jogok védelme, vagy titokvédelem esetén), de csak a védeni kívánt igénnyel arányosan, az ülés adott napirenddel érintett részében.

7. A közgyűlés határozatképessége

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több, mint fele jelen van.

Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés nem határozatképes, a 15 napon belülre ugyanazon napirenddel összehívott ismételt Közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A megismételt Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha a közgyűlés megismételt jellegére és a távollét jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják. A megismételt közgyűlés időpontját az eredeti meghívó is tartalmazhatja.

8. A szavazás módja, a határozatok közlése:

A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a szavazásra jogosult tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben, illetve meghozandó döntésben egyébként érdekelt.
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Társaságnak nem tagja;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll.

Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést. A meghozott határozatról az érintetteket a meghozatalt követő két héten belül igazolható módon értesíteni kell, valamint azt a Társaság honlapján nyilvánosságra kell hoznia.
 

9. A Közgyűlés hatásköre:

a.) Az Alapszabály elfogadása, illetve módosítása.

b.) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény által kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe utalt jogok gyakorlása.

c.) Az Elnökség beszámolója alapján megvitatja és jóváhagyja az elmúlt időszakban végzett egyesületi munkát, dönt az egyszerűsített éves beszámolóról, a következő évi munka-, pénzügyi terv és az egyéni tagdíj elfogadásáról.

d.) A Társaság elnökének, alelnökeinek, a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, felmentése és visszahívása.

e.) Társasági kitüntetések és emlékérmék alapítása, átadása, az odaítélés rendjének meghatározása.

f.) Az NJSZT Tiszteletbeli tagjának megválasztása.

g.) Az elnökség évi beszámolójának elfogadása.

10.) A Társaság vezető szerveinek és tisztségviselőinek választási módja:

10.1. Az Elnököt és az alelnököket, valamint a Felügyelő Bizottság tagjait a Tisztújító Közgyűlés választja meg titkos szavazással a megválasztható tagok számánál több jelöltet tartalmazó jelölőlisták alapján. A jelölőlistákra az Elnökség által felkért jelölőbizottság tesz javaslatot a Közgyűlésnek. A jelölőlistákat a Közgyűlés kiegészítheti. Új személy felvételéhez a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok 50 %- nak támogató szavazata szükséges.

10.2 Ugyanaz a személy egymás után két alkalommal választható meg ugyanarra a vezető tisztségre.

11. A Társaság működésével összefüggésben keletkezett iratokba - előzetes egyeztetés után - bármely érdeklődő betekinthet.

 

VII. AZ ELNÖKSÉG

1. Az Elnökség a Társaság döntéshozó és képviseleti vezető szerve, amely a Tisztújító Közgyűlés által titkosan legfeljebb három évre megválasztott tisztségviselőkből, (elnök, 5 alelnök) valamint az előző elnökből áll. Az Elnökségnek hivatalból tagja az ügyvezető igazgató, akit az Elnökség jóváhagyásával az elnök nevez ki.

2. Az Elnökség feladata a Közgyűlések között a Társaság működésének elvi irányítása. Az Elnökség többek között

  • a.) javaslatot tesz a Közgyűlésnek a Társaság éves tervére,,
  • b.) kidolgozza a Társaság gazdálkodásának alapelveit, elbírálja és előterjeszti a társaság költségvetését,
  • c.) kezdeményezheti, ill. jóváhagyólag tudomásul veszi a területi és szakmai közösségek létrejöttét és megszűnését,
  • d.) döntési joga van minden olyan kérdésben, amit az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos feladatainak körébe.

3. Az Elnökség általában havonta egyszer ülésezik, üléseit az Elnök hívja össze, ülései nyilvánosak. Az ülések helyét, időpontját, napirendjét az Elnök állapítja meg, amelyről az ülés előtt legalább 8 nappal valamennyi elnökségi tagot a vonatkozó írásos anyagokat mellékelve írásban értesíti. Bármely Elnökségi tag javaslatára rendkívüli Elnökségi ülést kell tartani. 

4. Az Elnökség határozatképes, ha az Elnökségi tagok több mint fele jelen van. Döntéseit a jelenlévő elnökségi tagok egyszerű szótöbbséggel hozzák. Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és következő alkalommal ismét szavazásra kell bocsátani.

5. Az Elnökség beszámolási kötelezettséggel tartozik a Közgyűlésnek.

6. Az Elnökség üléseiről emlékeztetőt kell készíteni, amelyet az elnök hitelesít. Az Elnökség határozatait az Elnökségi Határozatok Gyűjteményében kell nyilvántartani, melynek tartalmaznia kell a meghozott döntéseket, azok végrehajtásának felelőseit, a határozatok hatályát, és név szerint a döntést támogatók, ellenzők és tartózkodók személyét. A határozatokról készült összefoglalást nyilvánosságra kell hozni a Társaság hírlevelében és az Internet-honlapján, illetőleg az abban érintetteket igazolható módon - célszerűen írásban - annak tartalmáról külön értesíteni kell.

A Társaság vezető tisztségviselői az elnök, az alelnökök a Felügyelő Bizottság elnöke, az ügyvezető igazgató, a Felügyelő Bizottság tagjai és a korábbi elnök.

7. Az elnök

a.) megbízatása legfeljebb két egymás utáni periódusra szólhat,

b.) összehívja és vezeti a Közgyűlést és a Tisztújító Közgyűlést, valamint az Elnökség üléseit,

c.) a Társaság hivatalos képviselője bel- és külföldön, amely jogát alkalmanként a Társaság bármely tagjának átadhatja,

d.) tevékenységéért a Közgyűlésnek felel,

e.) az Elnökség jóváhagyásával kinevezi az ügyvezető igazgatót és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

8. Az alelnökök

a.) megbízatásuk legfeljebb két egymás utáni periódusra szólhat,

b.) feladataikat, tevékenységi körüket az elnök határozza meg,

c.) közülük az erre felhatalmazott helyettesíti az elnököt akadályoztatása esetén,

d.) az Elnökség az alelnökök közül Ügyvezető alelnököt választhat, aki átruházott hatáskörben az elnök meghatározott teendőit látja el.

9. Az Elnökség munkájában részt vesz a Társaság előző elnöke.

 

VIII. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

1. A Felügyelő Bizottság 3 tagját a Tisztújító Közgyűlés választja meg,mandátumuk 3 évre szól. A bizottság elnökét a tagok alakuló ülésükön maguk választják meg tagjaik sorából. A Felügyelő Bizottság két tag megléte esetén is megőrzi működőképességét a következő Tisztújító Közgyűlésig. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma 1 főre csökken, 1 tagot a  Közgyűlés választ.

A Felügyelő Bizottság Elnöke, tagjai nem lehetnek a Társaság más saját szervezeteinek, testületeinek tagjai, alkalmazottai, továbbá azok akik az előző ciklusban az Elnökség választott tagjai voltak. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga fogadja el, működéséért közvetlenül és kizárólag a  Közgyűlésnek felelős és rendszeresen beszámol tevékenységéről.

2. A Felügyelő Bizottság Elnöke és tagjai jogosultak a Társaság elnökségi ülésein, valamint a Közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni.

A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Társaság működését, és gazdálkodását az ügyek teljes körére nézve, így különösen:

  • a Társaság vezető tisztségviselőitől jelentést kérhet,
  • a Társaság munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet,
  • betekinthet a könyvekbe, iratokba, azokat, valamint a pénzkezelés, utalványozás rendjét megvizsgálhatja.

3. Az éves gazdálkodási terv és beszámoló, közhasznúsági jelentés elfogadása tárgyában a Közgyűlés csak a Felügyelő Bizottság véleményének ismeretében dönthet.

4. A Felügyelő Bizottság köteles a vezető, illetőleg az intézkedésre jogosult szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

  • a szervezet működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,
  • a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

5. A Felügyelő Bizottság indítványára a vezető vagy intézkedésre jogosult szervet 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

6. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

7. A Felügyelő Bizottság működése a saját szabályzata szerinti; üléseit az elnök hívja össze, amely akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az üléseiről a határozatokat is tartalmazó, rövidített, a Felügyelő Bizottság Elnöke által aláírt írásbeli emlékeztető készül.

 

IX. AZ ELNÖKSÉGRE ÉS A FELÜGYELŐBIZOTTSÁGRA VONATKOZÓ KIZÁRÁSI ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

1. Az Elnökség és a Felügyelőbizottság tagja (a továbbiakban: vezető tisztségviselő) az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

2. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

3. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

5. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

6. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

7. A Felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

8. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
 

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
 

9. Az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a civil szervezet tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

10. Nem lehet a Felügyelőbizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

  • az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja, illetőleg annak hozzátartozója,
  • a Társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetőleg annak hozzátartozója,
  • a Társaság cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Társaság által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő juttatást -, illetőleg az ilyen cél szerinti juttatásban részesülő személy hozzátartozója.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles a Társaságot előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

X. SZAKMAI KÖZÖSSÉGEK

A szakmai közösségek (szakosztályok, munkacsoportok, szakmai közösségek és fórumok) önszerveződő egységek. Megalakulásukhoz az szükséges, hogy a Társaság legalább 10 tagja erre vonatkozó szándékát kinyilvánítsa, ezt az Elnökség határozatban jóváhagyja.

1. Szakosztályok, munkacsoportok, szakmai közösségek és fórumok, klubok..

1. 1 A Társaság célszerinti és közhasznú tevékenységének elősegítése, koordinálására az azonos vagy rokon szakterületen dolgozó egyesületi tagok szakosztályokat alakíthatnak, melyeket az Elnökség hagy jóvá. A szakosztályok más elnevezéssel is (pl. fórum) működhetnek, elsősorban a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggésben. A szakmai közösségek ugyancsak önszerveződő egységek, amelyek a Társaság által rendelkezésükre bocsátott összeg erejéig önállóan gazdálkodhatnak. Saját működési területükön végzik a II. fejezet 2.l. pontjában felsorolt valamennyi tevékenységet.

1. 2 A szakosztályok tevékenységét választott vezetés irányítja. A Társaság hírlevelében vagy a tagjainak megküldött értesítésben meghirdetett időpontban, évente legalább egy alkalommal szakosztályi taggyűlést kell összehívni, amelyen a tisztújítási időszakban a szakosztály taggyűlése elnököt, vezetőséget választ. A szavazás - lehetőleg a megválasztandók számánál több jelöltet tartalmazó lista alapján - titkosan történik. A szakosztály vezetőségének létszámát a taggyűlés maga határozza meg.

1. 3 A taggyűlés által választott szakosztályi vezetőség működteti a szakosztályt, tagjai köréből titkárt és szükség szerint más tisztségviselőket választhat.

1. 4 A szakmai szervezetek évente a taggyűlésük által elfogadott, a működésükről szóló beszámolót készítenek.

XI. TERÜLETI SZERVEZETEK

1. A területi közösségek (megyei, városi szervezetek) önszerveződő egységek. Megalakulásukhoz az szükséges, hogy a Társaság legalább 10 tagja erre vonatkozó szándékát kinyilvánítsa, ezt az Elnökség határozatban jóváhagyja.

2. A területi közösségek tevékenységét választott vezetés irányítja. A Társaság hírlevelében vagy a tagjainak megküldött értesítésben meghirdetett időpontban, évente legalább egy alkalommal taggyűlést kell összehívni, amelyen a tisztújítási időszakban a szervezet elnököt, vezetőséget választ. A szavazás - lehetőleg a megválasztandók számánál több jelöltet tartalmazó lista alapján - titkosan történik. A szervezet vezetőségének létszámát a taggyűlés maga határozza meg.

3. A taggyűlés által választott vezetőség a tagjai közéből titkárt és szükség szerint más tisztségviselőket választhat.

4. A területi közösségek tevékenységüket és a Titkársággal való együttműködésüket a Társaság működési szabályzata szerint végzi.

5. A területi közösségek évente a taggyűlésük által elfogadott, a működésükről szóló beszámolót készítenek.

 

XII. A TITKÁRSÁG

A Titkárság látja el a Társaság vezető testületeinek elvi útmutatása szerinti összes gyakorlati feladatot, illetve közhasznú céljainak megvalósítása érdekében végzett, alaptevékenységéhez tartozó szervezési, ügyviteli és gazdálkodási feladatokat. A Titkárság felett a felügyeletet az elnök gyakorolja. A Titkárság munkáját az ügyvezető igazgató irányítja.

1. Az ügyvezető igazgató

Figyelemmel kíséri az Elnökségi határozatok megvalósítását és szükség esetén megfelelő intézkedéseket tesz. A közhasznú célkitűzések megvalósításáért és az azt támogató vállalkozási tevékenységek megvalósításáért szakmai és gazdasági felelősséggel tevékenykedik. Irányítja a Titkárság munkáját. Munkáltatói jogokat gyakorol a Titkárság dolgozói felett. Előkészíti a Társaság költségvetését és biztosítja az előirányzott összegek rendeltetésszerű és a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználását. Jogosult a levelek cégszerű aláírására. Tevékenységéről beszámolni tartozik az Elnökségnek.

2. A Titkárság főbb feladatai:

a.) összeállítja a Társaság költségvetését,

b.) intézi a Társaság ügyeit,

c.) vezeti a szükséges nyilvántartásokat,

d.) előkészíti a testületi üléseket ( Közgyűlések, az Elnökség, a Felügyelő Bizottság üléseit),

e.) támogatást nyújt a szakmai közösségek, területi szervezetek munkájához, és koordinálja a szervezetek tevékenységét,

f.) a célok szerinti tevékenységekhez kapcsolódó pályázatokat kiírja,szakemberek bevonásával elbírálja és az érdekelteket értesíti az eredményről,

g.) pályázatokat készít a Társaság nevében,

h.) biztosítja a Közgyűlés által jóváhagyott és a Társaság költségvetésében előirányzott összegek rendeltetésszerű és a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő költség felhasználást, ehhez ellenőrizhető kimutatásokat vezet,

i.) kapcsolatot tart a tagokkal, a testületek képviselőivel és a vezetőkkel,

j.) szerkeszti a Társaság Internet-honlapját.

3. A Titkárság munkatársai a Társaság alkalmazottai.

4. A Titkárság Működési Szabályzat alapján működik, amelyet az ügyvezető igazgató készít el, és az Elnökség hagy jóvá. A szabályzatban rögzíteni kell azt is, hogy mely feladatok fakadnak a Társaság közhasznú társadalmi egyesület jellegéből és melyek a Társaság vállalkozói tevékenységéből.

5. A Társaság és annak szervezetei, a társasági célok elérése, valamint fontosabb társasági eseményekről való tájékoztatás érdekében kiadja a társaság hírlevelét, amelynek alapításában és megszüntetésében az NJSZT elnöksége dönt. A felelős kiadói, szerkesztői tevékenységet a Társaság ügyvezető igazgatója gyakorolja. A lap szerkesztőbizottságát az ügyvezető igazgató bízza meg. A lap szerkesztőségének működési rendjét a szerkesztőbizottság maga határozza meg.

 

XIII. A TÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSA

1. A Társaság a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szerint, továbbá a mindenkori hatályos rendeletek, jogszabályok alapján gazdálkodik. A gazdálkodás alapja a közgyűlés által jóváhagyott éves pénzügyi terv.

2. A Társaság önfenntartó, nem nyereségérdekelt gazdálkodást folytat.

3. A Társaság befektetési tevékenységet a Társaság működését nem veszélyeztetve folytathat.

4. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

5.  Vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

6. A Társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

7. A Társaság bevételi forrásai:

a.) adományok, illetve közhasznú célra, vagy működési költségek fedezésére kapott támogatás,

b.) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó árbevétel,

c.) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

d.) egyéni és jogi személy tagok által fizetett tagdíjak,

e.) egyéb bevételek,

f.) a vállalkozói tevékenység bevétele.

8. A Társaság kiadásai:

a.) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, ráfordítások,

b.) egyéb célszerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, ráfordítások,

c.) vállalkozói tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek és ráfordítások,

d.) közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket ráfordítás arányosan kell megosztani.

9. A Társaságnak a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

10. A Társaság szervezetei a Társaság által a rendelkezésükre bocsátott összeg erejéig önállóan gazdálkodnak. A Működési Szabályzat szerint a velük kötött megállapodás alapján részesülnek a társaság bevételeiből, amelyeket a célok szerinti tevékenységükre fordíthatnak, és elszámolási kötelezettséggel tartoznak a Társaság felé.

 

XIV. A TÁRSASÁG MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

1. A Társaság működésének alapelveit az Alapszabály, működésének módját a Társaság Működési Szabályzata tartalmazza. Ebben kell meghatározni többek között a választási eljárásokat, a szakmai szövetségekhez való csatlakozás módját, az állandó bizottságok működésének rendjét, a Társaság helyiségei és szolgáltatásai igénybevételének szabályait, a tagdíjakat.

2. A Társaság Működési Szabályzatát a Közgyűlés hagyja jóvá.

 

XV. A TÁRSASÁG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

1. A Társaság működésének alapelveit az Alapszabály, működésének módját a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Ebben kell meghatározni többek között a választási eljárásokat, a szakmai szövetségekhez való csatlakozás módját, az állandó bizottságok működésének rendjét, a Társaság helyiségei és szolgáltatásai igénybevételének szabályait, a tagdíjakat.

2. A Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatát a Közgyűlés hagyja jóvá.

 

XVI. A SZAKMAI ÉS TÁRSASÁGI MUNKA ELISMERÉSE

1. A Társasági munka elismerését szolgálják a Közgyűlés által alapított és a Díjbizottság javaslata alapján az Elnökség által odaítélhető társasági emlékérmek, kitüntetések, díjak.

 

XVII. A TÁRSASÁG KÉPVISELETE

1. A Társaság képviseletére az elnök, valamint az ügyvezető igazgató jogosult oly módon, hogy a Társaság kézzel, vagy géppel írott, előrenyomott, illetve előnyomtatott elnevezését bármelyikük egyedül, önállóan eljárva aláírásával láthatja el.

 

XVIII. EGYÉB KÖZHASZNÚSÁGI RENDELKEZÉSEK

1. A Társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

2. A Társaság a gazdálkodása során az elért eredményét nem oszthatja fel, azt csak jelen okiratban meghatározott tevékenységre fordíthatja.

3. A Társaság köteles az egyszerűsített éves beszámolót a hatályos jogszabályok szerint összeállítani, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá. A beszámolót független könyvvizsgáló auditálja.

 

XIX. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

Az egyszerűsített éves beszámoló tartalmazza a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról rendelkezéseivel összhangban:

  • az egyszerűsített mérleget,
  • az eredmény-kimutatást,
  • a közhasznúsági mellékletet,
  • a kiegészítő mellékletet,
  • a független könyvvizsgálói jelentést.

A fentebb említett jogszabály definiálja, hogy a mellékletek (többek közt) tartalmazzák:

- a közhasznú tevékenységről szóló rövid tatalmi beszámolót
- a költségvetési támogatás felhasználását,
- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
- a területi szervezetek és a szakmai közösségek által készített beszámolók összesítését,
- a cél szerinti juttatások kimutatását,
- a kapott támogatások mértékét, felhasználásuk módját,
- a Társaság vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
- a közhasznúságot igazoló mutatókat.

Az egyszerűsített éves beszámolóba bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

A Társaság az éves beszámolót az általános szabályok szerint fogadja el. 

 

XX. HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. A Társaság adóellenőrzését az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

2. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezései az irányadók.

3. A 2014. november 20. napján elfogadott módosítások vastag dőlt betűvel szedve.
 
Budapest, 2014. november 20.

Igazolom, hogy a jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály szöveg megfelel a létesítő okirat – módosítások alapján kialakult – hatályos tartalmának.

Dr. Friedler Ferenc elnök

 

 

MELLÉKLET

NJSZT EMLÉKÉRMEI, KITÜNTETÉSEI

Neumann-díjjal elsősorban azok tevékenységét ismeri el Társaságunk, akik a számítástechnikai kultúra kialakításában, a társadalom informatizálásában értek el jelentős eredményeket és az NJSZT-ben is eredményesen dolgoztak.
A Társaság névadójának emlékét hordozó érmet 1976 óta évente egyszer és legfeljebb három személy kapja.

Kalmár-díjat azok a tagok kaphatnak, akik a számítástudományban, illetve a számítástechnika alkalmazása területén értek el kimagasló eredményeket.
Alapítás éve: 1976 Kalmár Lászlóról, a Szegedi Tudományegyetem professzoráról kapta a nevét, aki Magyarországon a kibernetikai tudományok atyjaként tartanak számon.

Kemény János díj: a 35 év alatti fiatal kutatóknak adományozható szakmai alkotó- és publikációs tevékenységük alapján.
Alapítás éve: 2000. Évente egyszer és legfeljebb három személynek adható. Kemény János a Darthmouth College (USA) professzoraként a BASIC nyelv egyik kifejlesztője és az időosztásos rendszerek egyik úttörője volt.

Tarján-emlékérmet azoknak adományoz Társaságunk, akik a számítástechnika oktatásában, népszerűsítésében mutattak kiemelkedő teljesítményt.
Alapítás éve: 1987. Tarján Rezső a Társaság első elnöke volt, és az elektronika egyik vezető személyiségének számít.

Neumann-plakett és - oklevél
Azoknak a jeles külföldi informatikusoknak adományozza Társaságunk, akik munkájukkal hozzájárultak a magyar informatika fejlődéséhez, illetve annak külföldi elismeréséhez.

"A Társaságért" kitüntetés
Az emléklapot azoknak adja az NJSZT, akik a Társaság érdekében hosszabb távon kiemelkedő tevékenységet folytattak.

Tudományos Diákköri Különdíj
Jelentős tudományos diákköri munka elismeréseként évente adományozható. 

Címke