8. Digitális Esélyegyenlőség (DE!) Konferencia

Okosodjunk okosan

Hely

Danubius Hotel Gellért, Budapest

Dátum

2014.11.20.

Az NJSZT idén nyolcadik alakalommal rendezi meg a Digitális Esélyegyenlőség konferenciát. A konferencia „Okosodjunk okosan” címmel áttekintést ad az információs társadalom előnyeiről, lehetőségeiről és egyúttal felhívja a figyelmet a „tárgyak internete” és az M2M világ új lehetőségeire és veszélyeire.

A konferenciát a Symantec és a CDSYS támogatja.

Symantec logó  CDSYS logó

Sajnálattal értesítjük a kedves érdeklődőket, hogy a létszám betelet, ezért a regisztráció lezárult. Az előadásokat élőben az alábbi linkeken lehet majd követni:

 

XStream logó

Az alkalmazás akkor is letöltődik, ha valaki mobilkészülékről (iOS és Android) a közvetítési oldalt vagy ezt a webcímet hívja meg böngészőben.)

A konferencia tervezett programja:

Bőgel György: Okos rendszerek
Az angol "smart" szó azt jelenti: okos, agyafúrt. Manapság gyakran használjuk összetett kifejezések előtagjaként. A telefonunkat például így nevezzük: "smart phone", azaz "okostelefon". Azért hívjuk így, mert sok mindenre képes: telefon, számítógép, televízió és ki tudja, még mi egyetlen készülékben. Az okosság szempontjából azonban a tárgyaknál fontosabbak a rendszerek. Ezek száma is szaporodik: beszélünk például okos egészségügyről, mezőgazdaságról, egyetemről, energetikai hálózatról, közlekedésről, kereskedelemről, okos autóról, otthonról és így tovább. De mitől lesz egy rendszer okos, vagy ahogy angolul mondják, mitől lesz belőle "smart system"? Az ilyen rendszereknek sokféle komponense van, és ezeknek olajozottan működő egésszé kell összeállniuk. Valójában folyamatokról beszélünk, amelyek adatgyűjtéssel kezdődnek és intelligens döntések végrehajtásával, majd az eredmények mérésével végződnek. Ember és gép egyaránt szerepet játszik bennük, ugrásszerű fejlődésüket, terjedésüket nem csekély részben infokommunikációs technológiai innovációknak köszönhetik. Az előadás az "okos rendszerek" legfontosabb tulajdonságait, összetevőit, fejlődési trendjeit igyekszik példákon keresztül megvilágítani.

Papp László: Tudom, mit csinálsz öt év múlva - távlatok az informatikában
Már ma is számos olyan technológia áll rendelkezésünkre, amelyeket néhány éve még sci-fi kategóriába soroltunk. A Gartner predikciói alapján az informatika robbanásszerű fejlődése teljesen átalakítja az ember-ember, ember-gép és gép-gép relációkat egyaránt. Ezek a változások hatással vannak egészségünkre, teljes világgazdaságunkra, karrierünkre is. Mik azok a technológiák, amelyek már most izgalomban tartják nem csak a jövőkutatókat, hanem a holnap tervezőit is? Mik azok a jövőbeli hiányszakmák, amikre érdemes fókuszálni? Papp László, a Gartner hazai képviseletének ügyvezető igazgatója személyesen adja át nemzetközi tapasztalatait, és kitér az IT-szakma hazai kihívásaira is.

Nagy Miklós: Nincs okosság infrastruktúra nélkül, avagy a „Sulinet feltámadásának esélye az új oktatási hálózatban”
Másfél évvel ezelőtt, az állami hálózatok konszolidációjának keretében, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Emberi Erőforrások Minisztériumával egyeztetve döntött arról, hogy a Sulinet a jövőben a NIIF európai szintű, sőt bizonyos vonatkozásában világszínvonalú nagysebességű hibrid hálózatára fog kapcsolódni, mivel az elavult, mintegy 8-9 éves, leamortizálódott rendszer gyakorlatilag alkalmatlanná vált a korszerű oktatási követelmények elvárásainak megfelelni.
Elkészítettünk egy 3 éves rehabilitációs és egyben fejlesztési tervet. A 3 éves program legfontosabb feladata, hogy az iskolák sávszélességét valódi szélessávúra fejlesszük, azaz 10 – 50 -100 Mbps kapacitást biztosítsunk és ezzel a köznevelés területén is elérjük az európai színvonalat.

Kulcsár Sándor: Okos város – New York, Párizs, Szolnok
A világ minden, valamire való városa mára okos város. Smart living, smart governance, smart mobility – a legnagyobb nagyvárosokban látunk példákat arra, hogyan válnak okos rendszerekké az emberek mindennapjaiban használt hálózatok, és ezeket hogyan integrálja szerves egységgé az infokommunikáció. A városok és a városlakók így teszik kényelmesebbé az életüket, optimalizálják fogyasztásaikat, gyorsítják az ügyintézést, vagyis tudatosan menedzselik az életüket. 

A Telekom az egyik legjelentősebb hazai infokommunikációs szolgáltatóként hosszú évek óta tudatosan fektet a jövőbe. Társadalmi küldetése a hazai kreativitás fokozása és a digitális írástudás terjesztése. E célok mentén hozta létre 2009-ben Szolnok várossal közösen a T-City programot, amely egy hosszú távú fejlesztési és innovációs program. A smart city, vagy intelligens város megvalósítása azonban átfogó, a város működését és a városlakók életét is érintő fejlesztésekkel valósítható meg. A T-City eredményei – közösségi kártyarendszer, Mobiltárca, energiamenedzsment, smart metering, Városőrző – nemcsak lefedik egy részét, de irányt is mutatnak a hazai smart city fejlesztéseknek.

Kis Ervin Egon: Okos kereskedelem
Jelenleg az e-kereskedelem döntő többségét a webshopok forgalma adja, és ez alatt olyan online értékesítési folyamatot értünk, ami általában világosan elválik a hagyományos kereskedelemtől: a vevő vagy webshopban rendel, vagy offline vásárol. Az okostelefonok és egyéb hordható, folyamatos online jelenlétet biztosító eszközök terjedése ezt az éles határt fokozatosan elmossa, hiszen a "web" az otthoni számítógép képernyőjéhez képest jelentősen kitágul és behálózza a valós teret. Hamarosan nem e-kereskedelemről és hagyományos kereskedelemről fogunk beszélni, hanem a kettő elemeit ötvöző smart commerce-ről, azaz okos kereskedelemről.

Kajati László: Kulcs az esélyegyenlőséghez: digitális közművesedés
A digitális felzárkózás és ezzel az információk, a tudás fizikai korlátok nélküli megosztása csakis akkor működhet, ha maga az informatika a közműszolgáltatásokhoz hasonlóan lesz elérhető mindenki számára. Miért van erre szükség? Nem egyszerűen a hozzáférést kell lehetővé tenni, hanem az informatikáról alkotott véleményt egy fajta mind set-tel megváltoztatni: azt kapom, amire éppen szükségem van, ott, ahol szeretném és annyit, amennyit szeretnék. Azaz portfóliószerűen összeállítható, fogyasztás alapú informatikára van szükség, ami nem csak a cégek, hanem az egyén szintjén támogatja a napi tevékenységeket. Véleményünk szerint ugyanis nem az az igazi esélyegyenlőség, ha mindenki ugyanazt kapja, hanem azt, amire valóban szüksége van. Ehhez a legmegfelelőbb eszköz az informatikai szolgáltatások és üzemeltetés "felhőbe" szervezése. A tervezhető és kiszámítható informatikai jövő "felhős".

Tóth Péter Barnabás: Nincs okosság biztonság nélkül
Életünk minden területét egyre inkább átszövik az okos eszközök, amelyek mind több érzékeny információhoz biztosítanak hozzáférést. A felpörgetett fejlesztési ciklusok egyik káros velejárója, hogy az új technológiák biztonságossá tételére kevés figyelmet fordítanak, a biztonság gyakran csak a megjelenést követően kiadott utólagos javítások formájában jelenik meg. Sajnos az elmúlt években az online bűnözés is mindennapossá vált, rengeteg kártékony kód jelent meg az az adathalászó levelektől vagy online kémkedő programoktól kezdve a bankszámlákat megcsapoló, az adatainak túszul ejtő vagy éppen mobileszközeinkbe furakodó kártevőkig. A két trend találkozási pontjában élünk ma és ezért különös figyelmet kell fordítanunk a mind értékesebb és mind inkább veszélyeztetett információink védelmére.

Csernoch Mária, Bíró Piroska: Okosodáshoz okos informatikus kell
Az elsőéves informatikushallgatók informatikai felkészültségének mérésére a 2011/2012-es tanévben a Debreceni Egyetemen elindítottuk a TAaAS (Testing Algorithmic and Application Skills) projektet, amelyhez a 2013/2014-es tanévben további három felsőoktatási intézmény is csatlakozott (ELTE, NYF, EKF). A hallgatói teljesítmények mérése, összehasonlítva az érettségi eredményekkel és a hallgatói önértékelésekkel, azt mutatják, hogy a leendő informatikusok rendkívül alacsony szintű tudással és algoritmikus készséggel érkeznek az egyetemre, a többség csak felületi metakognitív döntéssorozatokat hajt végre, nem képes a problémamegoldás menetét megtervezni, a kapott eredményeket ellenőrizni. A jelenlegi helyzetet várhatóan tovább rontja, hogy az általunk tesztelt hallgatók többsége a 2008-as Kerettanterv szerint tanulta az informatikát, amelyben lényegesen magasabb az informatika óraszáma, mint a 2013-as Kerettantervben javasolt, amely éppen ellentétes irányba halad a legutóbbi ACM (Informatics education: Europe cannot afford to miss the boat) és IEEE (Computer Science Curricula 2013) jelentésekben megfogalmazott javaslatokkal.
A különböző tesztek eredményei, valamint a felmérésünkben kipróbált új módszerek egyértelműen azt mutatják, hogy szükség van az informatikaoktatásunk olyan irányú változtatására, amely a koncepció kialakítását helyezi minden egyéb tevékenysége elé, és szükség van olyan módszertani megoldások bevezetésére, amelyek ténylegesen támogatják ezt a szemléletet.

47.483853, 19.052243