9. DE! konferencia

A konferencián a részvétel ingyenes, de ONLINE REGISZTRÁCIÓ-hoz kötött.

Bódi Gábor: Digitális Magyarország, digitális készségek

A kormány – piaci és intézményi partnereivel együttműködve – a Digitális Magyarország keretében olyan léptékű digitális fejlesztéseket hajt végre, amelyre korábban hazánk történetében nem volt példa. A Digitális Magyarország olyan komplex kormányzati program, amely négy pillér mentén – digitális infrastruktúra, digitális közösség és gazdaság, digitális állam, digitális készségek - a teljes hazai digitális környezet fejlesztését tűzte ki céljául. A program megvalósítása révén 2018-ra minden háztartásban elérhetővé válik a legalább 30 Mbit/s sebességű internet-hozzáférés, növekszik az állam által nyújtott elektronikus közszolgáltatások száma, a digitális írástudás elterjedésével javul az állampolgárok egyéni életminősége, míg a digitális gazdaság kiszélesítésével jelentősen nő hazánk versenyképessége is.
A legtöbb munkakörben a számítógépes ismeretek mára nélkülözhetetlenné váltak, a foglalkoztatottság növelésében kulcsszerepet játszik, hogy minél többen rendelkezzenek versenyképes digitális készségekkel. A távoli munkavégzés lehetősége ráadásul a fogyatékkal élők, a gyermeküket otthon nevelő szülők, és az elmaradottabb régiókban élők számára is esélyt adhatnak, hogy bekapcsolódjanak a munka világába.
Az idei évben a Digitális Magyarország részeként, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében elindult a hátrányos helyzetű felnőttek digitális készségeinek fejlesztését célzó kiemelt projekt, amely 100 000, főként hátrányos helyzetű, munkaképes korú felnőtt digitális ismereteinek bővítését támogatja. A felnőttképzési program célja a közösségi internetszolgáltató helyek használatának ösztönzése, valamint az e-közigazgatás és e-közszolgáltatások igénybevételének növelése. Szintén a GINOP keretében indult el az „Infokommunikációs motivációs, szemléletformáló és kompetencia fejlesztő program kkv-knak” című kiemelt projekt, amelynek célja a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások innovatív szemléletének és naprakész üzleti tudásának növelése, az IKT-eszközök, IKT-alkalmazások készségszintű és professzionális használatának javítása.

Bőgel György: Színe és fonákja

A csábításnak nehéz ellenállni. A Big Data dinamikusan fejlődő világa kétségtelenül vonzó perspektívát nyit meg előttünk: egészségesebben élhetünk, könnyebben vásárolhatunk, élhetőbb és okosabb lehet a városunk, szervezettebbé és áttekinthetőbbé válhat a közlekedés, fejlődhet a tudomány, többet kaphatunk kevesebbért. A fejlődésnek azonban ára van: egyre nehezebben tudjuk megvédeni a magánéletünket, egyre többet kell feladnunk önmagunkból, a saját személyes világunkból. Néha a beleegyezésünket kérik ehhez, máskor viszont fogalmunk sincs arról, mikor jelenik meg egy új index a nevünk mellett, hol és milyen adatbázisba kerülnek be az adataink, mi történik a virtuális profilunkkal, milyen eszközök rögzítik a lépéseinket, kik és milyen szándékkal figyelnek bennünket, hogy működnek a valószínűségi változókat, ajánlásokat generáló algoritmusok. Az előadás példák segítségével igyekszik bemutatni a Big Data világos és sötét oldalát, a tájékozottság, a tudatosság és a kontroll fontosságára figyelmeztet.

Talyigás Judit: IT pro és kontra

• A technika határai, meddig ember az ember?
• Háború és a közösségi oldalak felelőssége.
• Privát szféra, adatvédelem és nagyvállalati, illetve politikai érdekek.
• Az internetszolgáltatók felelőssége, internetelérés bárhol, bármikor, bárkinek vagy mégsem?
• Minden fenn van a hálón? Ez lehetőség az egyenlő tudás elérésre?
• Van különbség az általános szoftver megbízhatóság és az autógyártás között?

Székely Iván: Virtuális élet a halál után, avagy a digitális utóélet kérdései

Az élet természetes velejárója a halál. Ma az emberek az életük egyre növekvő részét töltik a hálózaton, a virtuális térben, ahol avatárjaik és intelligens ágenseik is részt vesznek a kommunikációban, partnereik pedig részben virtuális személyiségek vagy akár robotok. Emellett digitális javaik, például megvett, letöltött e-könyveik, online játékvagyonuk, szellemi alkotásaik egyre jelentősebb részét is a hálózaton tárolják. Haláluk után ezeknek a javaknak, csakúgy, mint a virtuális személyiségeknek a sorsa, hozzáférhetősége, felhasználhatósága, örökölhetősége megoldatlan probléma, sőt a virtuális térben gyakran a halál ténye sem állapítható meg közvetlenül. Az előadás számba veszi azokat a főbb értékeket, amelyek sorsáról gondoskodni szükséges, és ismerteti a létező részmegoldásokat: szolgáltatói politikákat, jogeseteket, illetve a problémák hosszú távú kezelésére irányuló kezdeményezéseket."

Ormós Zoltán: Hogyan (ne) vesszünk el a munka, az informatika és a jog Bermuda-háromszögében?

• BYOD jól hangzik, jól is működik-e?
• Véleményszabadság kontra munkahelyi tilalmak a közösségi oldalak használatára vonatkozóan
• Megnézheti-e a mailjeim tartalmát a munkáltatóm?
• Üzleti titok védelme a modern korban

Kerékfy Pál: Együttműködés, munka, közösség

A nyilvános, elsősorban nem munkára, hanem magánéletre szánt online terek (pl.: Facebook, Twitter) szerepe az információ és tudás megosztásában, megszerzésében, az együttműködésben.
A munkában való használatra tervezett céges közösségi online terek (pl.: Yammer) szerepe a munkában, tudáskezelésben, projektvezetésben.
Kérdések:

• Hogyan változtatták meg ezek a lehetőségek a az információhoz való hozzájutásunk módját?
• Jó ez a változás? Mire jó? Mit ront el? Mit javít meg?
• Hogyan illeszkednek ezek a hagyományos vállalati munkába, vezetésbe?

Pintér Róbert: Internet, internet mondd meg nékem: ki vagyok én?

Vajon milyen hatással van az IT és az IT eszközök széleskörű használata a magánéletünkre? Több ez, mint egy morális pánik, ami azzal riogat, hogy az új kütyüknek köszönhetően teljesen eltűnik a magánéletünk?
Nagyon komolyan kell vennünk, hogy az új eszközöknek köszönhetően egyre többen mások előtt, egy kirakatban élik az életüket. Legalábbis egy részét.
Az előadás az IT és a magánélet néhány vetületét járja körbe, részben példákon keresztül, az éntől és a személyestől elindulva a személyközin át eljutva a teljesen személytelen megfigyelésig:

• az internet vélt hatása a személyiségre (Paul Miller kísérlete: egy évig internet nélkül)
• én reprezentáció a közösségi médiában (Erving Goffman: mit csinálunk a Facebook-on és miért)
• az új kommunikációs eszközök hatása a személyes kommunikációra (Sherry Turkle: együtt egyedül)
• "mindent tudnak rólunk" (Snowden: mindenkit megfigyel az NSA)

Kerekasztal Talyigás Anikóval

A kerekasztal beszélgetésen terveink szerint 2-3 pedagógus, 2-3 diák és esetleg egy szülő venne részt. Főbb témák:

• Hogyan változott meg az elmúlt években a tanár – diák kapcsolat?
• Mekkora szerepe van az Internetnek a változásban – ezen belül a közösségi oldalaknak
• Mennyire hat ki az internetes kapcsolat a tanár iskolán kívüli idejére
• Hogyan változott, változhat meg az elmúlt években a tanár – szülő kapcsolat?
• Mennyiben változtak, változhatnának az oktatási módszerek

A konferenciát támogatja az NHIT.