Neumann Konferencia - AI-től Z-ig

Hely

SZTAKI, Nagytanácsterem, Kende utca 13-17.

Dátum

2022.11.10.

A Neumann Társaság vállalt küldetése szerint GPS-ként kívánja segíteni a társadalmat a digitális világban való tájékozódásban. Egy évente megrendezett, nagy konferencián nem veszhetünk el az utcák rengetegében, hanem néhány kereszteződésre, csomópontra koncentrálunk, de így is egy átfogó, felülnézeti látkép bemutatására törekedve. Informatika A-tól Z-ig, illetve: AI-tól (azaz MI-től) Z-generációig. 

NJSZT konferencia logó

A végre ismét személyesen, közösségben megrendezett konferencián izgalmas megközelítéseket hallhatunk az informatika forradalmi hullámairól, szerepéről a társadalmi fejlődésben. Nem megkerülhető az élő és élettelen közti határról való elmélkedés, akár az agyat, akár más emberi jellemzőt tekintve. A képzésben való elkötelezettségünkre tekintettel érdemes beszélnünk a generációk médiahasználatáról, illetve ennek hatásáról a gondolkodásra, az életvitelre, nem elfeledkezve a kockázatokról sem.

A konferencia a hagyományos NJSZT-díjak és az Infotérrel és IVSZ-szel közös Év újságírója – Kovács Attila-díj ünnepélyes átadója is.

Médiatámogató: 

Cumputerworld logo

 

 

 

Szinopszisok

 

Bojár GáborBojár Gábor előadása:
4. ipari vagy 3. informatikai forradalom?

Az informatikai forradalom jelentőségének érzékeltetésére széles körben elterjedt a „negyedik ipari forradalom” elnevezés. Szerintünk ez a megnevezés félreérti és alábecsüli a napjainkban zajló technológiai forradalom szerepét és jelentőségét életünkben. Amikor felbecsülni próbáljuk az IT-forradalom hatását életünkre, munkánkra, sőt az emberi faj egészének jövőjére, akkor ezt nem az ipari forradalmakkal, hanem az emberiség sorsát ezeknél sokkal alapvetőbben befolyásoló két korábbi „informatikai forradalommal”, a beszéd (információcsere) majd az írás (az információ tárolása) megalkotásával kell párhuzamba állítani.

 

Hangya BalázsHangya Balázs előadása:
Agyi hálózatok és mesterséges intelligencia

- Hogyan használjuk a mesterséges intelligenciát?
- Miért nem oldotta még meg az összes problémánkat?
- Milyen konkrét eredményeink vannak (a SZTAKI-val kollaborációban) a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium kereteben?
- Mit tanulhat a mesterséges intelligencia az agykutatástól?
- Mik a fundamentális különbségek?

 

 

 

Varjú ZoltánVarjú Zoltán előadása:
Páncélba zárt szellem

Manapság naponta hallhatunk arról, hogy a legújabb mélytanulási modelleknek köszönhetően szöveget, képet, de már akár videós tartalmakat is tud generálni a "mesterséges intelligencia". Pár hónapja egy a Google egyik mérnöke azzal állt elő, hogy szerinte a cég legújabb nyelvmodellje öntudatra ébredt. Ugyanakkor az önvezető autóknál várt áttörés még várat magára és a legelterjedtebb robotok továbbra is a robotporszívók.

Túl sokat várunk a mesterséges intelligenciától? Mire tudjuk ma használni, mire lehet képes a közeljövőben ez a technológia? Valóra válhatnak-e a cyberpunk disztópiák? Ezekre a kérdésekre keressük a választ

 

Putz OrsolyaPutz Orsolya előadása:
Egy mesés automatikus szövegelemzés

Nincs is annál idillibb pillanat egy gyermek életében, mint amikor a nagyi előkeresi szemüvegét, beülteti kedvenc kisunokáját az ölébe - és mesélni kezd egy kedves kis népmesét. Na, de mi lenne akkor, ha ezt a kedves kis mesét nem a nép, hanem egy algoritmus generálná? Kik lennének a főszereplők? A gonosz mostoha megbűnhődne tetteiért? A szegénylegény elnyerné a királykisasszony kezét?

Ahhoz, hogy választ kapjunk a kérdéseinkre, "tréneltünk" egy nyelvmodellt a Magyar Elektronikus Könyvtárban fellelhető népmesékből és generáltattunk vele egy mesét.

Górcső alá vettük a mesék leggyakoribb kulcsszavait, kollokációit, klasztereit és szentiment értékeit. Előadásunkban bemutatjuk, milyen világképet közvetítenek a mesék és hogy ez a kép hogyan tárható fel automatikus szövegelemzéssel. Az is kiderül majd, mennyi mesés lehetőséget rejt az automatikus szövegelemzés...

 

Levendovszky JánosLevendovszky János előadása:
Mesterséges Intelligencia alkalmazásai az ipari rendszerek intelligens monitorozásában - műegyetemi kutatások az adatgyűjtő protokolloktól az anomália detekcióig.

 

Napjainkban az adatok keletkezése naponta eléri a 2,5•10^9 GB értéket és ezek nagy része ipari adat. Ezért a Mesterséges Intelligencia ipari alkalmazásainak egyik alapvető kihívása a masszív és megbízható adatgyűjtés, a megfigyelt rendszer állapotának az intelligens monitorozása érdekében. Ez hálózatba konfigurált IoT (Internet of Things) eszközökkel, vagy rádiós szenzor node-ok hálózatával (Wireless Sensor Network - WSN) történik és különböző kommunikációs protokollok segítségével valósul meg.

Az érzékelt információ adatátviteli csomagokban kerül továbbításra egy bázisállomás felé további feldolgozás céljából. A hatékony monitorozás szempontjából fontos a hálózat információ áteresztőképességének és élettartamának a maximalizálása, illetve az adatátvitel megbízhatósága. A jelenlegi adatgyűjtő protokollok azonban csak az ún. „energy balancing”-ra és az élettartam maximalizálására fókuszálnak, megbízhatósági kényszerek nélkül. Ezért az előadás olyan új algoritmusokhoz és kommunikációs protokollokhoz kapcsolódó kutatási eredményeket mutat be, amellyel az érzékelt információ előre definiált megbízhatósággal jut el a bázisállomásra.

Másrészt a szenzoriális megfigyelés nyomán kapott adatok egy több száz, vagy több ezer dimenziós állapottérben írják le a megfigyelt rendszert. Ezért nagy kihívás, hogy ilyen magas dimenziós idősorok esetén, hogyan lehet hatékonyan kiugró értékeket (outilerek, vagy anomáliák) detektálni, amik a prediktív karbantartási akciókat inicializálnak. Ehhez a „kölcsönös információn” alapuló eljárásokat, illetve gyors „isolation forest” technikákat, valamint neurális megoldásokat ismertet az előadás.

Az eredmények telekommunikációs hálózatokon, illetve ipari rendszereken kerülnek demonstrálásra.

 

 

Guld ÁdámGuld Ádám előadása:
A Z generáció új bálványai: DeepFake és CGI influencerek

A kortárs médiakörnyezetben egyre komolyabban kell vennünk a figyelmeztetést, hogy ne higgyünk a szemünknek. A 2010-es évek végétől digitálisan kreált influencerek és DeepFake alkalmazások formálják át a hírnév és ismertség világát, mivel egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a digitálisan létrehozott, vagy digitálisan manipulált influencerek.

A CGI (Computer Generated Images, vagyis számítógép által létrehozott képek) és DeepFake (mesterséges intelligenciával támogatott, mély tanulás segítségével alkotott imidzsek) karakterek ma már nemcsak ártatlan játékszerek, hanem komoly kulturális és gazdasági hatással bíró megoldások is.

Vajon milyen technológiai megoldások működnek a digitálisan kreált karakterek mögött? Ezeknek milyen típusait tudjuk megkülönböztetni? Hogyan reagál rájuk a közönség, és miért kiugróan magas a népszerűségük a Z generációsok körében? Az előadásban ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat egy friss kutatás alapján.

Program

14:00 Szalay Imre ügyvezető igazgató: Neumann 120 évre készülve – Neumann nyomában

Bojár Gábor: 4. ipari vagy 3. informatikai forradalom?

díjátadó 1.: Kovács Attila-díj, Kemény János-díj, Tarján-emlékérem

Hangya Balázs: Agyi hálózatok és mesterséges intelligencia

Varjú Zoltán: Páncélba zárt szellem

Putz Orsolya: AI a képi és szöveges tartalomelemzésben

16:30 szünet

díjátadó 2.: Kalmár-díj, Neumann-díj, Életműdíj

Levendovszky János: Mesterséges Intelligencia alkalmazásai az ipari rendszerek intelligens monitorozásában - műegyetemi kutatások az adatgyűjtő protokolloktól az anomália detekcióig

Guld Ádám: Z Generáció médiahasználata 

18:00 Beck György zárszava

Moderátor: Képes Gábor
 

Köszönjük az LSI Alapítvány és a United Way Magyarország támogatását!

LSI Alapítvány     United Way logo   

47.478295825401, 19.05210429009

Címke