×
Bacsárdi László, BME VIK, Fejlődő kvantumtechnológia: kvantumszámítógéptől a kvantuminternetig
A kvantumtechnológia második forradalma számos új eszközt adott számunkra. A kvantumkommunikációs megoldásokra alapozva egyrészt növelhetjük a biztonságos kommunikáció szintjét, másrészt megteremthetjük a kvantuminternet alapjait.
A kvantumszámítógépeken napjaink hagyományos megoldásaihoz képest sokkal gyorsabb algoritmusok futtathatóak, amelyek akár optimalizációs problémák hatékony megoldására, akár különböző titkosítási eljárások elleni támadásokra felhasználhatók.
Az előadás körbejárja a kapcsolódó technológiák fejlettségi szintjét és bemutatja a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium legfontosabb kutatási irányait is a területen.
Lovas Róbert, HUN-REN SZTAKI, Felhő: erre varrj gombot!
Az informatikai felhők a mindennapi életünk részévé váltak, rendkívül széleskörű elterjedésüknek lehetünk szemtanúi nemcsak a vállalati szférában, de az oktatásban, az egészségügyben és államigazgatásban is. A több, mint 1 évtizedre visszanyúló sikere ellenére, még mindig sok tévhit lengi körbe a tématerületet, tekintettel arra, hogy felhők – már definíció szerint is– sokkal nehezebben kézzelfoghatóak sok más informatikai vagy kutatás-fejlesztési megoldáshoz képest.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a felhők támaszkodnak az IT további számítási, tárolási, hálózati és érzékelési megoldásaira. Ebben a technológiai dzsungelben kell az üzemeltetők, a szoftverfejlesztők és a végfelhasználók számára érthetővé, kezelhetővé és természetesen könnyen hasznosíthatóvá tenni a felhőket – ahogy egy IoT (Internet of Things) gombot illesztünk a felhőhöz az oktatásban, vagy egy szintén „gombnyomással” menedzselhető referencia architektúra formájában nyújtunk kutatási platformot egy nemzeti laboratórium kísérletei számára.
A résztvevők az előadás során megismerkedhetnek még a Magyar Kutatási Hálózat tudományos felhőjének alkalmazási területeivel, nemzetközi beágyazódásával, valamint néhány kiemelt kapcsolódó kutatási eredménnyel is.
Szűcs Endre, bedrock.farm, Technológia eszi-e meg előlünk az ízeket?
Egyre több szenzor és gép veszi körül a belső értékében egyre kevesebbet adó ehető növényeinket. Igaz-e az, hogy elsősorban technológiai problémáról van szó - vagy ennél mélyebben kell keresni a gyökérokokat? Egyáltalán miért kell már ennyire burokban tartani a termesztett kultúráinkat?
Fekete Gyula, GreeHill, “Kodak pillanat” a városi fák kezelésében - az AI szerepe a jövő faápolásában
A városi fák – csakúgy, mint minden más élőlény - komolyan megérzik a drasztikusan változó környezeti hatásokat, miközben szerepük az urbánus környezetben egyre fontosabb.
Ezzel együtt naprakész nyilvántartásuk és egyre komolyabb elváltozásaik, illetve azok kezelése a ma alkalmazott teljesen manuális, analóg eljárásokkal szinte megoldhatatlan feladat: egy Budapest méretű város milliós faállományának nyilvántartásának frissítése a mai gyakorlatban 5-10 éves munka.
Milyen jó lenne, ha egy 3D adatokat gyűjtő mérőautóval és a mesterséges intelligencia célzottan fejlesztett modelljeivel néhány hónap alatt lehetne a nagyvárosok faállományát centiméteres pontossággal, három dimenzióban felmérni, és ki is tudnánk szűrni az átlagtól eltérően reagáló egyedeket! Ez ma már nem utópia, s hogyan valósítható meg - erre adunk választ.
Vanek Bálint, HUN-REN SZTAKI, Miként csökkenthetjük a jövő generációs repülőgépek üzemanyag fogyasztását aktív szabályozási módszerekkel?
Az előadásban áttekintem a FLEXOP és FliPASED H2020-as projektek eredményeire építve a modern repülőipari trendeket és a repülőgép matematikai modellezés, modell alapú szabályozás tervezés, valamint az ehhez kapcsolódó multidiszciplináris tervezés optimalizáció (MDO) jelenlegi kutatási irányait. Az előadásban beszámolok a fejlett szabályozás tervezés laboratóriumi és repülési tesztjeinek kivitelezéséről is.
