MItől tanulunk – MIt tanítunk

Neumannos kérdések és válaszok az Infotérben

Jubileumi, 10. évéhez ért a kormányzati informatika és telekommunikáció hagyományosan teltházas konferenciája, az Infotér, melyet ismét Balatonfüreden rendeztek meg, október 15. és 17. között. A háromnapos Infotér konferencia a mesterséges intelligencia hatalmas témakörét járta körül a lehető legtöbb oldalról.  A konferencia minden évben valódi seregszemléje a magyar informatikai szakmának.

Infotér

Az energetikától és klímapolitikától a bankokon és gazdaságon keresztül az agráriumig, az okos városokig, sőt az űrkutatásig terjedt a jövőorientált tanácskozás témaskálája. De kiemelkedő szerepet kapott a digitális kihívások hatására változó oktatás kérdésköre is, melyet egy szekciósorozatban számos előadással és kerekasztal vitával tekinthettek át a részvevők.

Hogyan változik meg az iskola, a tanítás? Különböző típusú iskolákra hogyan hat a digitális világ? – egy csomó igen hangsúlyos kérdés vetődött fel október 16-án, amikor a digitális környezetben radikálisan megváltozó oktatás kérdéskörét boncolgatták a szekciók.

MI felzárkózunk – mesterséges intelligencia és digitális felzárkóztatás

Szalay Imre, a Neumann Társaság igazgatója a MI felzárkózunk című szekció kerekasztalában foglalt helyet, ahol különböző civil szereplőktől, például kistelepülésen működő Civilháztól, Kórházsulitól kezdve a MI Koalíció és a DELL Technologies képviselőiig a társadalom különböző rétegeit ismerő szakemberek beszéltek a digitális oktatás jóllétünket befolyásoló hatásáról. A felvezető előadást Dr. Pócza András, az ITM főosztályvezetője tartotta.

A kerekasztal-beszélgetés folyamán azt tekintették át, hogy az adatok és az ahhoz kapcsolódó algoritmusok a megfelelő infrastruktúrával hogyan változtatják meg  az élethosszig tartó tanulást, az ahhoz kapcsolódó társadalmi felzárkóztató programokat, vagy éppen az egész társadalom képét a tanulásról. Kíváncsiak voltak a kérdezők arra, hogy a mesterséges intelligencia (MI) hogyan hat az intézményekre, egyénekre, magára a társadalomra, rohamos térhódítását hogyan élik meg a különféle szereplők.

Bár a MI egy lelkesítő hívószó és számos érdekes aspektust felölel, valójában a digitális környezet, infrastruktúra ennél sokkal szélesebb merítést ad. Az nyilvánvaló, hogy a digitális eszközök készségszintű használata nélkül nem lehet elboldogulni se munkahelyen, se minőségi civil életet élve, de: Kell-e vizsga a tudáshoz? A provokatívnak szánt kérdést Szalay Imrének szegezték, a már 22 éve jelen lévő – és már eddig is félmillió magyar állampolgárnak „digitális jogosítványt” adó ECDL-re utalva.

Szalay Imre új nézőpontból vizsgálta a kérdést: nem maga a vizsga, hanem a minősítési rendszer a fontos. Az ECDL arra alkalmas, mégpedig az Európai Unióban elfogadott normáknak, keretrendszernek megfelelően, hogy egy elsajátított tudásszintet, hozzáállást, tudott jelkészletet bizonyítson, mellyel a munkáltató megspórol köröket, mert tudni fogja, hogy milyen szinten van a munkavállaló – és honnan lehet pluszokat kérni. Nem a vizsga öli ki a kreativitást, hanem a magolás, a rossz felkészítés.

Szalay Imre, az NJSZT ügyvezető igazgatója
Szalay Imre, a Neumann Társaság igazgatója

Az ECDL számos izgalmas modult kínál – a közösségi média és az IT biztonság vadonatúj tananyaggal rendelkezik, a robotika és MI modul most van kifejlesztés alatt – és a mintegy 200 vizsgaközpontunk szellemi környezetében kiváló tanárok, felkészítők is vannak. A kreativitás rajtuk és magukon a tanulni vágyókon múlik.