Oszika és a cuppanós telefon - az MNB műhelytitkai

Minden műhelynek megvannak a maga titkai, sőt! a saját nyelve is – ezt bizonyítja számomra az NJSZT Informatikatörténeti Fórum (ITF) nagy számítástechnikai szakmai műhelyeket bemutató sorozata, melynek legutóbbi része nem kisebb intézmény, mint a Magyar Nemzeti Bank műhelytitkaiba engedett betekintést. Az április 20-án, az Óbudai Egyetemen tartott találkozón Tick József, az NJSZT ITF elnöke kiemelte: ezek a találkozók azért is fontosak, mert az „ezüsthajú generáció egymásra talál”, azaz több évtizeddel ezelőtti kollégák találkoznak újra egymással – s találkozásukat, előadásaikat meg is örökítjük, ennek immár hatalmasra terebélyesedett adatbázisa a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság egyik digitális értéke.

A Nemzeti Bankról szóló előadásokat Szamosi László nyitotta, aki a hatvanas években megtett kezdeti lépéseket mutatta be, egész addig, hogy képletesen és valóban is „falat kellett bontani” ahhoz, hogy beférjen a számítógép a bank épületébe. Dr. Kovács Péter az MNB megújulásában, informatikai megerősítésében Kádár Iván nagyon pozitív szerepét emelte ki. A tudós 1973-ban került a bankhoz, Kovács Péter pedig a helyettese volt. Mindketten fontos szerepet töltöttek be a már akkor is létező – idén 50 éves -  NJSZT-nél, melynek Kádár Iván az első főtitkára volt, míg Kovács Péter az IFIP nemzetközi szervezettel való kapcsolatban jeleskedett.

Véletlenül megnyomott valaki egy piros gombot – és a VI. kerületben egész éjjel áramszünet volt.” – ezt már a remek humorú Márk Péter idézte fel, az ő előadásából – és Varga Gyula és Wittmann György előadásaiból is sokoldalúan ismerhettük meg az 1969-től kezdődő, számítógépes időszakot, amikor a Honeywell számítógépei forradalmasították a területet a Nemzeti Bankban. Az első, több millió dollár értékű példány 128 Kbájt ferrit memóriával rendelkezett, négy lemezegysége pakkonként 7 megabájt kapacitású volt – az pedig valódi katasztrófát okozott, amikor egy lyukkártya csomag leesett a földre – ezt már Wittmann György idézte fel.

Honeywell 200 számítógépcsalád. A 2200-as típust négy helyen használták, egy példánya az NJSZT ITK-ban látható.
Honeywell 200 számítógépcsalád. A 2200-as típust négy helyen használták, egy példánya az NJSZT ITK-ban látható.

Az 1976-ban megjelenő Honeywell H-66-os már 8 terminál kezelésére is alkalmas volt, így minden programozói szobába jutott terminál. A 100 megabájtos diszkei is szintlépést jelentettek. „Semmivel össze nem hasonlítható élmény, amikor a millió dolláros gép felállt és elkezdett működni” – ezzel már saját pályáját jellemezte Wittmann György a nagygépes időkből. Szintén az ő későbbi előadása mutatta be a Bank SWIFT nemzetközi hálózathoz való, igen jelentős lépésnek számító csatlakozását is.

Fazekas László rendkívül érdekes előadásából elénk tárult, hogy jelentek meg a nagygépek mellett a mikroszámítógépek is. Míg a többiek Cobol nyelven, Fazekas Fortranban, majd Basicben programozott, ezért az ő feladata volt a BASIC nyelven programozható, aprócska számítógépek banki célú felhasználása: 1983-ban a HT PTA-4000 zsebszámítógépet – a Sharp PC-1500 Híradástechnikai Szövetkezetnél készült licencét – valutaváltó programmal látta el: a kicsiny gépet ötven bankfiókban használták, külön előnye volt a nyomtatója, amely ki is nyomtatta a bizonylatot.

HT PTA-4000 az NJSZT ITK-ban
HT PTA-4000 az NJSZT ITK-ban

A népszerű Commodore-64 beszerzésében is élen járt az MNB, a házi számítógép eleinte főleg oktatási célt szolgált – nemcsak kollégáknak, de gyerekeknek is, akiknek nyári táborokat is szervezett a bank, egészen 1989-ig. A C64, bár sokan játékgépként ismerik, üzleti célokat is szolgált, például kamatszámításokhoz alkalmazták. A Commodore erősebb, professzionálisabb gépét, a C610-et pedig 1984-től 88-ig egy egyéni behozatali engedélyeket támogató programhoz, a deviza engedélyezés támogatásában alkalmazták.

Commodore-64 a Nemzeti Bankban? Még erre is képes volt a számítógépipar "Volkswagen bogara"!
Commodore-64 a Nemzeti Bankban? Még erre is képes volt a számítógépipar "Volkswagen bogara"!

Fazekas László előadásából kiderült az is, hogy jelentek meg az első IBM PC-klónok – eleinte a Commodore PC-10 – melyek mellett a Lotus szövegszerkesztők és táblázatkezelők, a GW BASIC programozási nyelv és a dBase, Clipper adatbázis kezelők az irodai jellegű feladatokat is forradalmasították. Előadásából a nyolcvanas évek világa tárult elénk: nemcsak a masinák, de a keletről nyugat felé evickélni igyekvő Magyarország hangulata is.

Úgy kell kialakítani a rendszert, hogy a legstupidabb user is megértse” – ezt a bölcsességet már Mizsák Márta idézte fel, ahogy a „szokvány erősebb, mint a törvény” mondást is. Beszédéből megismerhettük az internetes bankolás elődjét, az 1979 és 85 között használt cash connectort, amelyhez termopapírt (hőpapírt) és „cuppanós telefont” (azaz akusztikus modemet és arra helyezhető telefonkagylót) használtak.

Akusztikus modem Nagy Károly gyűjteményében.
Akusztikus modem Nagy Károly gyűjteményében.

A géphez a hőpapír bécsi beszerzése is kihívást jelentett akkoriban. Mizsák Márta számos más érdekes konstrukciót is bemutatott. Számomra újdonság volt, hogy az MNB-nél IBM 5100-as modellt is használtak (ezt a nagy értékű asztali /vagy inkább íróasztalnyi/ számítógépet sokan az IBM PC-család és így a személyi számítógép ősének tartják). Ráadásul az 5100-ast egy FACIT lyukszalag lyukasztóval és szovjet Junoszty (!) kistévével alakították jól használható konfigurációvá.

A további előadásokban Varga Gyula az OSZIKA rendszert mutatta be – a vidéki banki informatika számára fontos rendszer neve: Olivetti Szimulációkiváltó Alrendszer, bár kétségtelen tény, hogy volt egy névrokona is, Hegedűs Oszkár bankfiók igazgató…

Borkuti Endre a „mütyürkézés” avagy „mütyűrözés”, azaz a bizonylatcsoportosításnál, ellenőrzésnél, adatrögzítésnél használt eszközök fejlődési ívét festette fel.

Artézi kút mélységű tisztelettel” – így köszöntötte a jelenlévőket Mersich Tibor, aki stand up comedy-nek is beillő showjában a számítógépes rendszerek alkalmazásának tapasztalataiból szemezgetett az MNB vidéki szervezetében. A 60-as évekből indult, amikor a hardvert még az Olivetti összeadógép, az Ascota könyvelőgép és a Calcorex szorzógép jelentette – a fénypont pedig egy telebillentyűs szorzógép volt, amely a „tizedespontot magától adta.” Előadását sok korhű poénnal gazdagította az 1968 utáni időszakról, amikor „a GMK-k szaporodtak, a kmk-k csökkentek” – persze e poénok értéséhez tudni kell, hogy a gmk gazdasági munkaközösséget, a kmk közveszélyes munkakerülőt jelentett az államszocializmus világában. „Meglátta, milyen tempó van nálunk, mindjárt ki is lépett” – emlékezett egy kevéssé hatékony munkatársra abból az időből, amikor olyan feladatokat is kaptak, amivel „pénz is járt, nem csak a szégyen.”

A pompás hangulatú délután végén – meglepetésként – Jeszenszky Sándor, az Elektrotechnikai Múzeum nyugalmazott igazgatója lépett mikrofonhoz. Ő még messzebb utazott az időben, a 40-es évekbe, amikor Argentínának komoly adóssága volt Magyarország felé. Ennek rendezésére az MNB egy tisztviselőt küldött a dél-amerikai országba, akit pár év után, mikor hazatért, az Államvédelmi Hatóság kémkedés vádjával letartóztatott. A börtönből Jeszenszky Sándor édesapja mentette ki – hangsúlyozva, hogy az illető külföldi tartózkodása népgazdasági érdek volt – s ezért hálából kapott egy Argentínából származó Nestler logarlécet, melyet most a fia Kutor László gyűjteményének ajándékozott. S hogy ki volt az édesapa? Jeszenszky Ferenc jogász, a forint egyik bevezetője, a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója 1946 és 52 között…

Ilyen különleges találkozásokra is lehetőséget ad az NJSZT ITF konferenciasorozata, többek között arra is, hogy a 93 éves Pulai Miklóst is körünkben köszönthessük, aki a Magyar Nemzeti Bank vezetésében az informatikai terület főnöke és fő támogatója volt. És arra is, hogy megemlékezzünk az NJSZT-ben is nagyon fontos szerepeket betöltő Vasvári Györgyről, aki 1983-tól 1989-ig a Magyar Nemzeti Bank Számítóközpontjának vezetőjeként a számítógépek üzemeltetésével és a bankrendszert kiszolgáló számítógépes hálózat előkészítésével foglalkozott, majd a Giro Elszámolásforgalmi Központ Rt létrehozója és vezérigazgatója volt.

Rá és a banki informatika más úttörőire méltón emlékezett ez a délután, melynek előadásai hamarosan elérhetőek lesznek az ITF oldalán. 

 

Képes Gábor