Ebből a tudásból építkezünk: ECDL vizsgaközponti fórum

Szakmai közösségünk eszmecseréje segíti az új irányok kijelölését

A hagyományokat folytatva tartottuk meg az ECDL Vizsgaközpontok fórumát, idén március 5-én már a 22. alkalommal, a nemzetközi ECDL egyik vezetőjével, sok érdekes előadással, motivált, párbeszédre kész oktatókkal, vizsgáztatókkal.

ECDL Fórum

A fórumon kerültek átadásra az év legjobb vizsgaközpontjai kitüntetések:

  • a Debreceni SZC Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma iskola kategóriában és a Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény egyéb oktatási intézményként kapott elismerést.

Ismét az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Campusát választottuk helyszínül. A kellemes körülményeket biztosító intézményben házigazdaként Kocsis Gyula István campusvezető köszöntötte a résztvevőket, aki kiemelte: matematikában, informatikában is erős a főiskola – és komolyan veszik az ECDL-t, erre törekednek vizsgaközpontként is.

Dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke is köszöntötte a résztvevőket, azt emelve ki, hogy modern, a napi működésben is megújult rendszerként kapcsolódunk a nemzetközi ECDL-családhoz és a hazai lehetőségekhez is.

Szalay Imre, az NJSZT ügyvezető igazgatója a társaság új startégiáját ismertette, keresve a szinergiákat, arra, hogy a kétszáz vizsgaközpont hogyan kapcsolódhat a többi pillérhez: az informatikai örökség virtuális és valódi múzeumával éppúgy lehetséges az együttműködés, mint a tehetséggondozással és az egyre erősebb szakmai fórumrendszerrel.

Nagy eredmény, hogy Magyarország a TOP10-ben van az ECDL-országok között, ez mindenki eredménye, aki velünk dolgozott a vizsgaközpontokban az elmúlt több mint 20 évben.  

Új elemként megkérdeztük a vizsgaközpontokat, hogyan, mivel elégedettek – vagy épp mivel javíthatók az ECDL-lel kapcsolatos tendenciák. Erre a 200 vizsgaközpontból kiemelkedően sokan, 123-an reagáltak.

A vizsgaközpontok általános véleménye, hogy erős az igény az ECDL elismertségének növelésére, szükség volna egyes modulvizsga-feladatok tartalmi korszerűsítésére, megújítására is.

A kérdőíves felmérésünk részletes eredményét a későbbiekben külön cikkben összegezzük.

Az Nemzetközi ECDL Alapítványtól érkezett Jakub Christoph fejlesztési igazgató szerint az ECDL világszerte releváns rendszer, hisz a munkakörök 90 százaléka igényel digitális készségeket.

Az európai vezetést képviselő vendégünk pár esettanulmányt is mutatott a nagyvilágból: egyebek mellett a francia kormány elsőként az ECDL-t fogadta el a digitális írástudás minősítéseként, míg Romániában érettségi előtt a középiskolások eldönthetik, hagyományos állami vizsgát kívánnak tenni vagy ECDL-t. Lengyelországban az Európai Szociális Alap által támogatott képzések végén ECDL vizsgát kell tenni. Máshol pedig jogászokat és más specialistákat megcélzó csomagok teszik vonzóvá az ECDL-t.

Miltényi Gábor igazgatóhelyettes előadásában a 2019-es adatok alapos elemzése révén kaphattunk képet a hazai kihívásokról. Számos, a munka világához kapcsolódó szervezettel kötöttünk megállapodást, így a VOSZ-szal, a VDSZ-szel, a Csongrád megyei Iparkamarával, de életkori megoszlás szerint túlnyomórészt mégis csak diákokat tudunk megszólítani.

A 2020. évről szóló tervek kapcsán elhangzott, hogy a Közösségi média vizsgamodulhoz március közepétől lesz elérhető a nyilvános vizsgapéldatár, amely remélhetőleg ösztönzően hat majd a modul vizsgáztatásának népszerűsítésében. Az idei év újdonsága az elektronikus vizsgadokumentumokra való áttérés, ez és a visszajelzések alapján a vizsgapéldatárak tervezett felülvizsgálata a munkaerőpiacon és a felsőoktatásban is vonzó rendszerré teszik az ECDL-t.

Farkas Csaba, az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport szakértője a NAT előzményeit, alapelveit, módszertani változásait ismertette. A digitalizáció a tanulási környezetben, a kulcskompetenciák között valamennyi területen megjelenik, nemcsak a digitális kultúra tantárgyban (ez az informatika tantárgy új megnevezése). A digitális kultúra tantárgy fő célja a problémamegoldás fejlesztése. Hangsúlyozta, hogy az ECDL továbbra is fontos szerepet tölthet be a digitális kompetenciák oktatásában.

Ziegler Tünde, az NJSZT ECDL Minősítő Bizottság fejlesztője, oktatója a Közösségi média modul hátterét világította meg. Megismerhettük a modul céljait, azt, hogy milyen platformokat érint a Facebooktól a Tik-Tokig, milyen képességeket fejleszt – beleértve akár a videószerkesztést is. Megismerhettük a vizsgák típusfeladatait is.

Kürtössy Nándor zárta az előadások sorát, ő az NJSZT informatikusaként fontos részt vállalt az e-dokumentumok bevezetésében. 1997-től a papír alapú adminisztrációt használtuk, az idők szava volt az e-vizsgakártya, e-bizonyítvány bevezetése. Az előadás az ezzel kapcsolatos fontos változásokat és az eddigi tapasztalatokat összegezte.

A fórumot Rákosi Szilvia, az NJSZT ECDL-tevékenységének összefogója moderálta. Ő is jelezte, hogy a fórum során érkezett kérdésekről párbeszédet folytatunk majd a vizsgaközpontokkal, a javaslatokat figyelembe véve törekszünk az ECDL megújítására, jelentőségének „kihangosítására”.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatókban, köztük a humán erőforrás digitális felkészítésében az EU-s felmérések szerint bőven van javítanivalónk: a digitális kompetenciák oktatásba, szakképzésbe építéséhez rendelkezésre áll egy nagyszámú, gyakorlott, erős ECDL-es csapat, amelyre építve az ország előbbre léphet a digitális kompetenciák fejlesztésében.

ECDL Fórum