Magyar siker a Girls Code versenyen

Hagyományosan Lord Byron költő lányát, Ada Lovelace-t tartjuk a világ első programozójának - és kimondhatjuk: a magyar lányok remek követőinek bizonyultak! A marokkói IOI - Informatikai Diákolimpia - csapat által lányoknak rendezett Girls Code versenyben a magyar lányok a 150 résztvevős mezőnyben nagyon szépen helyt álltak:

Nagy Boglárka 19., Lieb Hanna 24., Éles Júlia 38., Halász Eszter 53. helyezett lett. Szatmárnémetiben tanulnak, Demeter Csaba Attila tanár úr vezetésével!

Girls Code

A lányok sikeresen vesznek részt a Neumann Társaság tehetséggondozási programjában, rendszeres versenyzői Nemes Tihamér versenyeinknek is. A nemzetközi siker alkalmából felkészítőjükkel, Demeter Csaba Attilával beszélgettem:

Beszéljünk mindenekelőtt a versenyzőkről! Miért épp ők kerültek képbe a versenyen!

Erdősné Németh Ágnessel, a Neumann Társaság alelnökével régebb óta ismerjük egymást. Ismeri a tanítványaimat a Nemes Tihamér Versenyről és többször beszélgettünk arról, hogy a programozói társadalomban mennyire kevés a lány. Én is egyetértek azzal a gondolatával, hogy ezen lehetne változtatni, megszerettetni a lányokkal is a programozást.

Nekem történetesen nagyobb sikereim vannak a lányokkal, valahogy őket jobban tudom motiválni. Az biztos, hogy a jelenlegi tehetséges tanítványaim között túlnyomó többségben lányok vannak. A csapatban Nagy Boglárka jelenleg 9. osztályos, a tavaly 3. helyen végzett a Nemes Tihamér 5-8-as kategóriájában, részt vett a junior olimpiai válogatóversenyen, ahol 8. lett (4-en kerülnek a csapatba). Halász Eszter most 10. osztályos, ő is részt vett a tavalyi junior válogatón, ő 10. lett. Ők ketten voltak csak lányok.

Éles Júlia is 10-es, egy rendkívül tehetséges diáklány, akinek a matematika a „szíve csücske”, ő ritkábban vesz részt programozó versenyeken, mert ezek sokszor egybe esnek valamilyen rangos matematika versennyel. Ezzel együtt megnyerte az idei Nemes Tihamér regionális szakaszát, 9. helyen jutott be a budapesti döntőbe, amin végül nem vett részt, de a korcsoportjában ő volt a legelőkelőbb helyen a lányok közül.

A negyedik tag a csapat „motorja”, Lieb Hanna, aki 12-es, többszörös megyei és regionális bajnok, neki, mondhatom, hogy a programozás a mindene. Hatodikos kora óta dolgozunk együtt, nagyon szép eredményekkel, a tavaly is és az idén is 4. lett a Nemes Tihamér 11-12 korcsoportjában (legjobb lányként). Évek óta részt vesz az olimpiai válogatóversenyeken (CEOI, IOI).

Hogyan zajlott a versenyre való felkészülés, tehetséggondozás a járvány előtt?

A koronavírus járvány előtt viszonylag zökkenőmentesen tudtunk a versenyekre készülni, naponta oldottuk a változatos programozási feladatokat, szerencsére informatikából rengeteg olyan weboldal van, ahol egy-egy megoldást tesztelni is lehet (pl. a mester.inf.elte.hu)

Hogy történt most a felkészülés, miben változott a kommunikáció, melyek a vészhelyzeti kihívások?

A járvány kitörése óta online tehetséggondozás történik. Online videokonferenciákat tartunk, megbeszéljük az algoritmusokat, feladatokat. Ebben is sok segítséget kaptunk Ágitól, folyamatosan küldi a „lehetőségeket” az „edzésre” is és online versenyekre is, ő szólt erről a marokkói online nemzetközi versenyről is, amelyre csak lányok jelentkezhettek.

Hogy zajlott maga a verseny? Programozói szempontból mi volt benne a legizgalmasabb?

A verseny egy elég „szokatlan” időpontban, éjjel került megrendezésre (este 11 órától, másnap hajnali 3 óráig), ez volt a legnagyobb „kihívás”. Aztán miután elindult a verseny és a lányok nekikezdtek a munkának, már minden ment a maga rendje s módja szerint, igaz kicsit lassabban dolgoztak, mint máskor. Programozói szempontból talán az volt a legnagyobb kihívás, hogy egyből a tökéletes megoldást adják be, mert a „próbálkozásokat” a rendszer büntetőidővel „jutalmazta”. Emiatt lett Nagy Boglárka 19., bár ugyanannyi jó megoldása volt, mint a 11. helyezettnek, de a büntetőidők miatt hátrább sorolták.

A nemzetközi mezőny tagjaival kialakultak-e kapcsolatok?

Ezen a versenyen 150 diáklány vett részt különböző országokból, online zajlott az egész és nem tudtak a  versenyzők egymással kommunikálni, így az „ismerkedés” most elmaradt. Ahogy én a lányokat ismerem, nem ez volt az utolsó ilyen versenyük. Reméljük a jövőben olyan versenyekre is kijutnak, ahol azért lehet ismerkedni, új barátságokat kötni.

Mik a következő tervek?

Legközelebb az EJOI - junior olimpiai válogatóversenyen szeretnénk minél jobb eredményt elérni Nagy Boglárkával, Lieb Hannával pedig az IOI – olimpiai válogatóversenyen. Erdősné Németh Ágnessel együtt pedig tovább fogunk munkálkodni azon, hogy minél több diáklány megismerje, megszeresse az informatikát és a programozást.

Képes Gábor

A szervezők honlapja: https://arena.ioi.ma/