Nők és az Informatika
Az NJSZT vezetősége érdekes témát vetett fel 2020 májusában. Levelet kaptak a Szegeden megnézhető kiállítás egyik látogatójától, hogy a neves hazai informatikusok tablón, https://ajovomultja.hu/informatika-nagyjai csak férfiak vannak, és nem tudott választ adni a lányának: Miért nincsenek nők?
Elnökségünk úgy döntött, hogy jövő év tavaszára pótolni kell a hiányt, legyen tíz nőről is hasonló tabló. Az elmúlt hónapokban elkészült egy közelítő projektterv, amelyben azt fogalmaztuk meg, hogy a nőtabló bemutatását egy kis konferencia előzné meg, ahol megemlékezhetnénk esetleg többekről is, még kiadványra is gondoltunk, amely még több, a számítástechnika, informatika területén jelentős eredményeket elért hölgy életútját mutathatná be.
Első lépésként saját házunk táján az itf.njszt.hu adattárban kutakodtunk és kiderült, hogy az „Akik már” rovatban tízszer annyi a férfi, mint a hölgy. Azóta persze kicsit bővült a hölgyek száma …de az arány elgondolkodtató. Miért van így?
Nyár elején elkezdtem a szélesebb baráti-szakmai körömmel beszélgetni a kérdésről és érdekes következtetésre jutottunk.
Az első magyar diplomásnő Hugonnai Vilma, Svájcban szerzett diplomát 1870-es évek végén, mert Magyarországon nem járhattak a nők egyetemre! A magyar kormány végül 1895-ben rendelkezett a nők bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti képzéséről. Csak ennyiről! Hugonnai 1897-ben 50 évesen érte el, hogy Magyarországon is diplomát kapjon.
Magyarországi egyetemen végzett hölgynek először 1900. november 3-án adtak ki diplomát, Steinberger Sarolta szülész-nőgyógyász orvosnak.
Az első női mérnökhallgatókat 1918-ban vették fel a Műegyetemre, összesen négyet. Köztük Pécsi Esztert, aki 1915 és 1918 között a berlin-charlottenburgi Technische Hochschule hallgatója volt. 1918 végén, amikor a magyarországi felsőoktatás megnyílt a nők előtt, hazatért és a budapesti Műegyetemen fejezte be tanulmányait. 1920. március 8-án állították ki számára az első nőnek szánt mérnöki (ma építőmérnöki) oklevelet.
Ismereteim szerint Vendl Mária, Dudich Endréné az első női egyetemi tanár (ásványtannal foglalkozott) Magyarországon, akit 1930-ban neveztek ki Debrecenben. De csak 1948-ban nyílt meg az összes egyetem hazánkban a nők előtt. Természetesen ez máshol is így volt, pl. Oxfordban először 1920-ban, Cambridge-ben pedig csak 1948-ban szerezhettek diplomát nők.
Érdekes, hogy még az 1990-es népszámlálás idején is a férfiak voltak többségben a diplomát szerzettek körében, csak az oktatási, a művészeti és az egészségügyi területeken voltak többen a nők. Az ezredfordulóra már megfordult a trend, akkor már több diplomás nő élt az országban, mint hasonló végzettségű férfi. A 2001-es adatfelvétel idején a társadalomtudomány, gazdaság és a jog területén is több nő rendelkezett felsőfokú végzettséggel, mint férfi. 2011-es népszámlálás szerint matematikai és számítástechnikai diplomát fele annyi nő szerzett, mint férfi, a műszaki és ipari területeken pedig a férfi végzettekhez képest csak negyedannyi a nő.
Ezek a tények…azaz kérdés a 10 férfi mellé jogos a 10 nő? a kiállításon, ha a szakmában sokkal kevesebben vagyunk? persze csak most…
Kedves Kollegák, azért fordulok hozzátok, mert az iTF–ben csak azok a hölgyek adatlapja szerepel, akik eddigi gyűjtőmunkáink során ismertté váltak. Nagyon örülnénk, ha az általatok ismert , a számítástechnika, az informatika terén alkotó hölgyekről anyagot küldenétek nekünk – rövid életrajzot: 20-25 sor -, ha lehet, forrás megnevezéseket is. Velük bővíthetnénk az iTF adattárát és több személy közül választhatnánk ki a kiállításra érdemeseket.
Leveleiteket a talyigasj@gmail.com címre várom
Talyigás Judit