Az eJOI miskolci házigazdája: bemutatjuk Csató Endrét

Tegnap az eJOI-aranyérmesünkkel beszélgettünk, ma a tanárával, Csató Endrével, aki a hazai helyszín biztosításában is kulcsszerepet játszott. A tanévkezdés napján igazán inspiráló egy ilyen elhivatott és sikeres pedagógussal eszmét cserélni! 

Csató Endre
Csató Endre, Tarján-emlékérmes informatikatanár, a Földes Ferenc Gimnázium pedagógusa.

Molnár István Ádám egyik felkészítőtanáraként és a magyar eJOI csapat helyettes vezetőjeként és házigazdaként is helytálltál az elmúlt héten. Tudtál pihenni azóta – vagy már a tanévre készülsz? 

Köszönöm, a kérdést, egy fél napot csak, mert az egész heti iskolai munka felgyülemlett és azt be kellett pótolnom, ami azért meg kell mondjam, nem teljesen sikerült, de igyekszem…

Kanyarodjunk a kezdetekhez: hogy csöppentél tanárként a tehetséggondozásba?

1989-ben, Sátoraljaújhelyen, a megyei programozói verseny 13., majd 1 év múlva 2., majd 1. helyezettjeként. Itt kezdődött, megtetszett a verseny diákszemmel. A KLTE (ma DE) adjunktusa volt a verseny szakmai vezetője és diákként többedmagammal belecsöppentünk a verseny másik oldalába, a szervezésbe, feladatkitalálásba, zsűrizésbe. Ezután már nem volt megállás, 2007-ig benne voltam abban a csapatban, akik ezt teljes szívvel, életszagú feladatokkal évente megrendeztük. 2007-től a megszűnéséig már Földes-tanárként nem vehettem részt a szervezésben, mivel vittem a diákjaimat, akik szép eredményeket értek el. Ezért az országos Nemes és OKTV versenyek, ill. a diákolimpiai felkészítés felé is nyitottam.

2018-ban Tarján-emlékérmet kaptál a Neumann Társaságtól. A laudáció is kiemelte a Nemes Tihamér NITV megyei versenybizottságában való munkádat. Mennyire ítéled sikeresnek a Nemes Tihamér verseny megyei jelenlétét?

Még lehet rajta javítani! Úgy látom, elég kevés jó megyei eredmény van, 2-3 iskola és 1-10 diák az, aki a 2. fordulóba, illetve a döntőbe el tud jutni.

Milyen ismeretek szükségesek ehhez a versenyhez?

Legfőképpen logikus gondolkodás, az alapvetőnél magasabb szintű algoritmizálási készség, bizonyos típusalgoritmusok ismerete, azok összeépítésének vagy módosításának képessége.

Mennyire jelent továbblépést a diákolimpiák világába?

A válogatóverseny megmutatja, hogy azért van szakadék. Abból, hogy valaki a Nemesen/OKTV-n az első 3-ba jut, még nem következik, hogy ez a sorrend egy olimpiai csapatban. De egyre jobban sikerül kiválogatni azokat a versenyzőket, akik képviselik az országot.

Te szervezed a Dusza Árpád versenyt is. Talán ez kevésbé közismert verseny. Ki volt Dusza Árpád – és milyen jellegzetességei vannak a róla elnevezett versenynek?

Iskolánk tanára a számítástechnika népszerűsítésében, fejlesztésében, elfogadtatásában játszott nagy szerepet Magyarországon, 2007-ig tanított nálunk, és én váltottam a katedrán. Munkásságának elismeréseként alapította az ISZE (Informatika-számítástechnika Tanárok Egyesülete) a Dusza versenyt, ami egy olyan 3- ős csapatokból álló csapatverseny, amely a programozási ismeretek mellett egy kis szoftverfejlesztési ismeretet is elvár a diákoktól. Nemcsak dokumentációt, elfogadható, újrafelhasználható kódot kell előállítaniuk, de az elkészített alkalmazást be kel tudni mutatni és eladni a zsűrinek. A verseny szervezői büszkék arra, hogy számos diákolimpikon és Nemes/OKTV dobogós is került ki a csapatokból.

Egy korábbi tanítványod, Gáspár Attila 2018-ban egy évtized legsikeresebb diákolimpikonjának számított. Milyen mérföldkövek jelezték a sikereit? Mi lett azóta Attilával, tartjátok a kapcsolatot?

Attila hobbija a „a matematikai feladatok megoldása”. Ezt ma sem felejtem el, de azt sem, hogy az informatikával oly mértékben kapcsolta ezt össze, hogy ha valamire nem talált matematikai megoldást, akkor keresett informatikait, és fordítva. Szenzációs háromszoros olimpikon lett, én azóta is figyelem a tevékenységét és örülök a sikereinek, mint nemrégen a matematikai világelsőségének.

Hogy kezdődött az eJOI-ban való részvételed?

A vidéki helyszínek kiválasztásakor adta magát, hogy valamelyik csapattag helyszíne legyen, és az is adott volt, hogy iskolánk megyei versenybizottság, sok versenyt szervezünk, nem szokott gondot okozni.

Horváth Győzővel
Dr. Horváth Győzővel, az eJOI - Európai Junior Informatikai Diákolimpia magyar csapatkapitányával.

Tanítványod, Molnár István már múlt évben is bronzérmes volt – most pedig arany. Már az első versenynap után nagyon drukkoltunk, hogy aranyérmes legyen, hisz a félidőben is remekül szerepelt. Milyen Istvánt tanítani, hogy készültetek fel a versenyre?

István az a csillogó szemű, nyílt, érdeklődő, mélységekbe menően precíz, kedves, tisztelettudó, tudását megosztani képes és akaró fiatalember, akitől rengeteget lehet tanulni. A Nemes-re inkább készültünk, a válogatón már nem először vett részt és az ottani feladatoktól nem rémült meg. Az eJOI feladatok, COCI (horvát online verseny), CodeForces feladatok sem ismeretlenek számára.

A Földes Ferenc Gimnáziumban zajló felkészítői munka – és a Neumann Társaság tehetséggondozási tevékenysége hogy kapcsolódik? István felkészítésében kik vettek még részt?

Alkalmazói és programozói kategóriában is keressük tanórákon a tehetséges diákokat, az érettségi felkészítés kevés, szakörökön tudunk versenyszinten foglalkozni a diákokkal, megcélozva a Nemes/OKTV versenyeket, válogatót, olimpiát. Istvánnal többedmagammal (Takács Imre, Csató Endre, Weisz Ágoston, Zsakó László, Nikházy László) foglalkozunk, mindenkitől azokat kérdezi, amelyik témában fejlődni szeretne. Táborokon, online és jelenléti felkészítő (NJSZT, egyetemi) szakkörökön vett részt Budapesten és azon kívül is.

Nagy kihívás lehetett házigazdának lenni, Miskolcról szervezni az eJOI romániai szervezésű, online versenyen való jelenlétet. Mi volt a legnagyobb kihívás – és a legnagyobb élmény ezekben a napokban? Kik segítették a munkád?

Először is nagy köszönetet szeretnék mondani a Földes Ferenc Gimnázium tanári gárdájának, mert nélkülük nem sikerülhetett volna. A teljesség igénye nélkül a közvetlen segítségnyújtókat emelném ki: Takács Imre, Nagy Richárd Endre, Chalupeckyné Guba Zsuzsanna, Dr. Szabadfalviné Kormányos Anikó, Nyéki Attila.

A legnagyobb élmény természetesen mindkét nap végén megérkező eredmény és annak látványa, hogy a magyar tehetségek (és kiemelten István) hol szerepelnek a rangsorban. A legnagyobb kihívást a szervezésben az utolsó utáni pillanatban kapott információk jelentették, amelyek miatt meg kellett változtatni bizonyos eseményeket, programokat. Élő és folyamatos szervezéssé téve a több napos eseményt.

A tanítás, tehetséggondozás mellett van még más hobbid is – vagy ez a szenvedély kitölti az életed?

Hobbi vasútmodellezem, amiben a kézügyesség mellet, tervezés, építés, többfajta elektronikai és informatikai hobbi szál fut össze.