A Neumann Társaság konferenciája az IT mélységeiről

Idén a felkért előadóktól azt kérte a társaság, hogy vizsgálják meg, szakterületük esetében a legújabb technológiai fejlesztések milyen hatással vannak a mindennapi életünkre. Merre tovább, hogyan lehet elősegíteni egy élhetőbb, biztonságosabb világ megteremtését a technológia segítségével?

„Ragyogó szervezés, előadók, témák és moderátor!!! De azért a személyes kapcsolatok lehetősége hiány, akár vegyes konferencia is jó lenne!” – egy a jellemző visszhangok közül.

UPDATE: Már a Youtube-on is visszanézhetőek az előadások:

Neumann Konferencia 2021 - DEEP IT – jövőképek, háttértendenciák a Neumann Társasággal - YouTube

DEEP IT

A járványhelyzet miatt 2020-hoz hasonlóan idén is online zajlott a társaság éves nagy szakmai konferenciája, s ez idén is lehetővé tette más kontinensről is előadó bekapcsolását.

Az elmúlt évben született az új tendenciákra válaszoló új eredmények hozták az összejövetel aktualitását.

Így a járványra reagálva hogyan alakította ki az informatikusokból, matematikusokból, biológusokból álló Suppress19 tudóscsoport azt hatékony és gyakorlati tesztelési modellt, amely rendszeresen ismételt tömeges tesztelés (pooling) révén teszi lehetővé a járvány visszaszorítását. Az ötletgazda Török Ákos, informatikus mondta el mindezt inkább a háttérre és az megközelítésre koncentrálva kötetlen előadásában.

Dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, újmédia-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense az egyre inkább közéleti témává váló vizuális manipuláció témakörével foglalkozott. Ezen belül is azt vizsgálja, hogy az ember arcának, mozgásának, hangjának utánzását lehetővé tevő új technológiák aláássák-e az interneten megjelenő információk hitelességét: kinek-minek hihetünk, ha már a szemünknek és fülünknek sem?

A 3D-nyomtatás egy új megközelítését kidolgozó és azt piacra vivő csapat termékfejlesztési vezetője, Lakatos Dávid prezentációjából azt is megtudhatják az érdeklődők, hogyan reformálja meg a 3D-nyomtatás a termék- és gépgyártó cégek mellett újabban akár a fogorvosok munkáját is. S nem érdektelen volt az a beszámoló sem, hogy az amerikai kutatóintézet, az MIT Media Lab-ból milyen út vezetett a jó minőségű térbeli nyomtatás széles körben elérhetővé tételét céljául kitűző vállalathoz, a Formlabshoz, s hogy miért és miként kötődik a cég működése Budapesthez.

Előadók
Felső sor: Bakk József, Dr. Horváth Zoltán, Lakatos Dávid
Alsó sor: Dr. Prószéky Gábor, Török Ákos, Dr. Veszelszki Ágnes

Az előző évben Kalmár-díjat kiérdemlő Dr. Horváth Zoltán, a Széchenyi István Egyetem professzora kutatása arra irányult, hogy az eddigieknél sokkal pontosabb, nagyobb felbontást használó előrejelzéseket adjanak az európai országok légszennyezettségére. Az eredményekben a gépi tanulási technológiákban rejlő lehetőségeket is használtak a matematikai modell kialakításában. A klímaváltozás elleni küzdelem ezen érdekes eredménye EU támogatással valósult meg.

Nem maradhatott ki egy átfogó előadás a konferenciáról a sok változást hozó időszak után: Hol tart 2021-ben az információtechnológia, miként adaptálják a digitalizációt a nem technológiai cégek? Erről Bakk József, az IDC piackutató cég hazai vezetője adott áttekintést. Mit jelentettek a pandémiás időben meglépett működési változások, melyek a jellemző és sikeres fejlesztési irányok, s a valóságban milyen mértékben gyorsították ezek meg a vállalatok digitalizációját hazai is nemzetközi viszonylatban?

Méltó zárása volt a konferenciának dr. Prószéky Gábor matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójának, a MorphoLogic cég alapítójának fontos előadása, hogy a magyar nyelv előtt milyen digitális lehetőségek állnak, hogy igen jól pozícionáltak a világban a hazai nyelvtechnológiai fejlesztések, kutatások. Érdekes volt, hogy ezen a területen is a technológia előrehaladásának újabb és újabb hullámai, hogyan tették egyre reálisabbá a gépekkel való széles körű beszédkommunikációt.

Címke