ICDL-tendenciák a világban 2022 tavaszán

Az International Computer Driving Licence (ICDL) európai vezetőinek áprilisi összejövetelén helyzetelemzés, az adatok, tendenciák áttekintése, tapasztalatok megosztása volt terítéken.

ICDL világtérkép

Többször előkerült ez a térkép, s ezért itt is felidézzük, mert jól szemlélteti, hogy miért lett az ECDL (European) európaiból nemzetközivé. A központ (ICDL Foundation) Írországban működik, de egyre jelentősebb a széles világban a terjedése, terjeszkedése. Míg Ázsiában, Afrikában erős a növekedés az ICDL vizsgák számában, addig az amerikai kontinens még meghódításra vár. De érdemes tudni, hogy itt is van a digitális készségeket elismerő minősítési rendszer, ami (egyelőre?) nem az ICDL.

A járványhelyzet miatti bezárkózás, a távolból való hiteles, ellenőrzött vizsga nehézségei rányomták bélyegüket az ICDL regisztrációk számára a világban. Míg 2019-ben közel 359 ezren voltak, ez 2020-ra visszaesett 223 ezerre, de a 2021-es év már a visszaállás irányába mutat a 284 ezres értékkel.

Nézzük a további érdekességeket, tanulságokat, Magyarország relatív helyét:

Ha a globális számok mögé nézünk, akkor a 2021-es regisztrációs adatok országonként a következő képet mutatják:

 

ICDL 2

Az egyes oszlopok fölé az országok 2019-es sorrendjét írtuk, így összevethetők a változások: ki lépett előre, ki hátra. Mindenképpen érdekes Szingapúr megérkezése a harmadik helyre, s nyilván a járványkezelés problémáira vagy eltérő fókuszaira is utalhat olyan nagy országok visszaesése, mint Lengyelország és Nagy-Britannia. Sajnos nálunk is jelentős a visszaesés mind helyezésben, mind abszolút értékben.

Szoktuk figyelni a relatív helyeket is, vagyis hogy a lakosság arányában hogyan alakul a digitális írástudás ezen fokmérője. Íme az előzőnek megfelelő szerkezetű ábra, az 1 millió lakosra vetített számokkal:

ICDL 1

Sajnos itt is visszaestünk a büszkén emlegetett 8. helyezéstől. A kisebb lélekszámú országokat nem említve: az tudvalevő, hogy Franciaországban és Románában kormányzati támogatás is segítette az ICDL terjedését a digitalizációs programokban (Románia EU-s finanszírozást is fordított erre).

Pár országból hallhatunk pozitív példákat, eseteket is:

  • A szingapúri „nagy ugrás” mögött az egyik elem, hogy a Temasek Műszaki Főiskola tanrendbe illesztette, hogy az IT kreditet ICDL vizsgákkal lehet megszerezni. Ez 1400 hallgatót jelent. Nem tanulság nélküli, hogy melyek voltak a hallgatók által leginkább preferált modulok: Presentation, Data Analytics, Documents, Internet of Things, Artificial Intelligence, Teamworks.
  • a svájci jó eredmények mögé nézve: az új ottani alaptantervnek megfeleltették az ECDL modulokat: összevont Essentials, Application Essentials, Computing, Robotics. Ragaszkodnak ahhoz, hogy 4 vizsgára adnak bizonyítványt, ebben konzervatívak. De a hagyományos Base minősítés mellett megengedik a szabadon választott 4 modulból való vizsgát a minősítéshez. S ez a kétfajta bizonyítvány nagyjából azonos számosságú, s összesen 90%-át jelenti a teljes éves bizonyítványszámnak.

Természetesen szó esett a tananyagfejlesztési tervekről is. Most csak röviden idézzük fel, mert ezekről rendszeresen beszámolunk. Várjuk az észrevételeket: milyen tudásokra van szükség itthon a vizsgaközpontokban, vagy akár az ICDL vizsgáktól függetlenül is az iskolákban, képzőhelyeken vagy akár szakkörökben?

  • Elkészült, s akár lokalizálásra kész az eCommerce modul, a Képszerkesztés tudástartalomba beépült a Photoshop használat,
  • Fejlesztés alatt a Blockchain, Multimedia és Essentials for Office 365 modulok.
  • A sillabusz új verziója készül az IT biztonságból, Digital Marketingből, s az alapozó modulok Windows 11-re való alkalmazásáról.

Mint sok helyütt, itt is téma volt, hogy mit jelentett a járvány a digitális tudások iránti igényben, elköteleződésben. Egy megfogalmazás szerint korábban a MIÉRT kérdésre kellett választ adni, mára már a HOGYAN kérdés lett az uralkodó: hogyan érjünk el egy magasabb szintű digitális írástudást társadalmi szinten?

A járvány indulásakor egyfajta krízi kezelés vette kezdetét, biztosítandó az üzleti, oktatási, kormányzási és egészségügyi folyamatosságot. Ebben meghatározó szerepe volt a digitális technológiának, a gyors digitális átállásnak, így a fókusz az eszközökre, alkalmazásokra, az összeköttetés minőségére esett, ugyanakkor érzékelhetővé vált a tudáshiány minden szektorban a vezetők, dolgozók, tanulók, tanárok esetében is.

Napjainkra ez megváltozott, növekedett a fókusz és a invesztálás a digitális tudásra. A tudáshiány felismerése szükségessé teszi a munkaerő át- vagy továbbképzését ezen a téren. Ez indukálja a jövendőbeli munkavállalók megfelelő felkészítésének igényét az iskolarendszer minden szintjén, az alsó iskoláktól a felsőoktatásig. Ehhez kidolgozott tervek, stratégia, programok kellenek állami szinten. Erre jó példának hozták az ír kormány digitalizációs programját.  https://www.gov.ie/en/publication/adf42-harnessing-digital-the-digital-ireland-framework/

Ezek talán itthon is hasznosítható gondolatok, példák, hisz mi is részei vagyunk a dublini központi ICDL közösségnek, melynek missziója a digitális tudás folyamatos emelése mind a dolgozók, mind a tanulók körében, mind az egész társadalomban.

Szalay Imre

 

Címke