IIASA 50 – nemzetközi jubileumi eseményünk az Akadémián

A Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (International Institute for Applied Systems Analysis, IIASA) 1972. október 4-én aláírt szerződés alapján, ausztriai székhellyel jött létre, az intézet azóta is a Bécshez közeli Laxenburgban működik. Egyébként a nemzetközi számítógépes hálózati kapcsolatok és az állandó adatbázis-kapcsolat terén is megelőzte a korát (és az internetet), de az ott folyó kutatások sem vesztenek aktualitásukból. A fél évszázados jubileumot méltó mód ünnepeltük meg a Magyar Tudományos Akadémia épületében.

A Nagy Számítástechnikai Műhelyek sorozathoz kapcsolódva október 28-án a Neumann Társaság Informatikatörténeti Fóruma égisze alatt zajlott le a konferencia, dr. Kiss István szervezésében, aki az IIASA első hazai kutatóinak egyike.

Az intézet 50 éves működéséhez méltó széles spektrumot átfogó program volt, bepillantást engedett az IIASA-n folyó kutatásokba, a rendszermodellezésbe, a baktériumoktól a társadalmakig. Az előadások közös üzenete szép emlékek, eredmények visszaidézése volt, hiszen minden kutató számára világlátásra, a kapcsolati tőke növelésére, minőségi nemzetközi szakmai eszmecserére való alkalom volt az IIASA-ban való részvétel. (Magyarország egyébként 1974-től 2007-ig volt az IIASA tagja.)

Tick József köszöntője után az IIASA-ban folyó munkáról és annak módszeréről, valamint a kutatások céljairól hallhattunk előadásokat. Mai szemmel is nagyon korszerű és előremutató témákhoz állítottak fel modelleket: Csáki Csaba az első mezőgazdasági világmodellről mesélt – melyben még a tőkés és az államszocialista világrend különbözősége is szerepet kapott -, Bozó László a levegőminőségről, Szöllősi-Nagy András a globális és lokális vízválságokról beszélt (azt sem elkendőzve, hogy a következő, az emberiségre akár az eddigieknél is súlyosabb terheket rovó globális kihívás épp a vizekkel kapcsolatban várható...), Tóth Géza szintén agrár vonatkozású együttműködéseket hozott fel példának, míg Boza-Kiss Benigna az IIASA Energia, Klíma és Környezetvédelmi Program képviseletében az energiahatékonysággal kapcsolatos modellekről és forgatókönyvekről mesélt.

Boza Gergely előadásában a sejtautomatához hasonlatos megközelítéssel modellezte növények és baktériumok kooperációját, majd komplex rendszerek, ökoszisztémák bontakoztak ki előttünk az emberi társadalom kapcsán is. Gazdasági szereplőknek is hasznos lehet például a különböző habitusú, világnézetű szereplők (hierarchikusan, egalitáriusan, illetve individualistán gondolkodók) kooperációjának vizsgálata.

Égető problémákról volt tehát szó, a világélelmezéstől a klímaváltozásig – és „világvége hangulat” helyett olyan tudósok szólaltak meg, akik a rendszertudományok módszereit igyekeznek a világ megértéséhez alkalmazni. Tanulságos, hogy már kezdetektől sok adat alapján olyan modelleket állíthattak föl, amelyek segíthetnek akár globális szintű trendek kezelésében, s az is levonható, hogy társadalmi iránymutatás és döntéshozatali felelősség nélkül azonban egyetlen modell sem éri el a célját.

A konferencia folyamán nemcsak az IIASA-ban folyó kutatásokról, de azok technikai, infrastrukturális feltételeiről is hallhattunk. Technikatörténeti szempontból érdekes volt Sebestyén István előadása, aki az IIASA Internet előtti hálózatát mutatta be, amely összekötötte kelet és nyugat intézeteit. Az IIASA hálózatában egy magyar TPA-70/25 számítógép is kulcsszerepet kapott. A GD-71 grafikus kijelzővel kombinált gép CDC világvállalathoz került. És immár egy CDC-konfiguráció részeként a cég ajándékaként került a magyar TPA számítógép az IIASA-hoz, ahol hálózati gateway szerepet kapott. Többen megemlékeztek Lábadi Albert fantasztikus fejlesztői képességeiről, munkájáról a rendszer kiépítésében. A grafikus kijelző útja pedig a világjárása után innen a szegedi informatikai gyűjteménybe vezetett.

Kiss István szerepét az is hitelesítette, hogy – Rabár Ferenc mellett – ő volt az, aki magyar részről kiemelkedő szerepet játszott az intézet munkájában a kezdetektől. Előadásában az IIASA-n túl is a rendszerelméleti tudomány konferenciáit és publikációit mutatta be – ebben a Neumann Társaság évtizedeken át meghatározó fórumot jelentett.

Az intézet a kezdetektől fogva kiemelt figyelmet szentelt a globális problémáknak. A hidegháború éveiben jelentőségét növelte, hogy egyedülálló fórumot biztosított a két, ellentétes világrendszer tudósainak az együttműködésre. De az IIASA munkatársai ma is vezető szerepet töltenek be például az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) munkájában. 2021-ben az intézet új stratégiát kezdett a fenntarthatóság felé vezető átalakítások támogatására a rendszertudomány fejlesztése és alkalmazása révén, ezért az IIASA munkája napjainkban talán még nagyobb jelentőséggel bír, mint fél évszázaddal korábban.

Az előadások videói és prezentációi az ITF oldalán lesznek elérhetőek.