Nők a technológiában: A legjobb esély az európai tehetséghiány megoldására

2023 januárjának végén a McKinsey (Sven Blumberg, Melanie Krawina, Elina Mäkelä, and Henning Soller) publikált egy tanulmányt Európa női tech-munkavállalóinak vészesen alacsony arányáról, következményeiről és ennek lehetséges felszámolásáról. Ebből a tanulmányból közlünk egy részletet. A teljes elemzés ide kattintva olvasható.

Az európai vezetőknek, akik a technológiai hiányosságok megszüntetésével szeretnének versenyelőnyt és növekedést elérni, érdemes figyelembe venniük egy tényt: az európai vállalatoknál a nők az összes technológiai pozíciónak mindössze 22 százalékát töltik be. Ez döbbenetes adat egy olyan időszakban, amikor a technológia a világ innovációjának és növekedésének oly jelentős részét alapozza meg.

Ennek a problémának a felszámolása sokkal többről szól, mint a helyes cselekvésről; ez gazdasági szükségszerűség. Bár az előttünk álló gazdasági bizonytalanságok miatti leépítések sorozata arra késztette a vállalatokat, hogy újragondolják tehetséggondozó stratégiáikat, az elbocsátások csupán 7 százaléka történt Európában – derül ki a „State of European tech 2022” című jelentésből, és a tech-tehetségekre támaszkodó gazdasági alapok továbbra is megmaradtak. A McKinsey elemzése szerint 2027-re az EU-27 országában 1,4-3,9 millió fő közötti technológiai tehetséghiány alakul ki.

Ha 2027-re Európa képes volna a technológiai munkaerőn belül 45 százalékra emelni, azaz kvázi megduplázni a nők arányát – további mintegy 3,9 millió női technológiai munkaerőt foglalkoztatva –, ami szerintünk lehetséges, akkor ezt a tehetséghiányt megszüntethetné, melyből akár 260-600 milliárd eurós GDP-növekedése is származhatna.

Annak jobb megértéséhez, hogy Európa miért küzd a technológiai tehetségű női munkaerő vonatkozásában – megtalálásuk és megtartásuk terén – problémával, illetve annak meghatározásához, miként lehetne a legjobban orvosolni a problémát, részletes elemzést végeztünk a teljes európai fejlődési trendről, az általános iskolától egészen a munkaerőpiacra való belépésig.

Az elemzés hozott pár érdekes felismerést:

• A nők aránya a STEM (természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai) területeken két ponton csökken jelentősen: az általános és középfokú oktatásból az egyetemre való átmenet során, amikor 18 százalékponttal csökken, és az egyetemről a munkaerőpiacra való átmenet során, amikor további 15 százalékponttal csökken (1. ábra).
• Míg a tech cégeknél (például a közösségi oldalaknál) dolgozó nők aránya közelebb áll a paritáshoz, addig a technológiai szerepkörökben (például fejlesztők és adatmérnökök) dolgozó nők aránya sokkal alacsonyabb.
• A probléma valószínűleg tovább fog súlyosbodni. A felsőoktatás során a STEM szakterületeken a nők diplomázási aránya csökken. Továbbá a nők aránya a leggyorsabban növekvő tech szerepkörökben, például a DevOps és a felhőszolgáltatás területén a legalacsonyabb. A jelenlegi ütem mellett 2027-re Európában a nők aránya a technológiai szerepkörökben 21 százalékra csökken.

Ezt a problémát nehéz megoldani. Bár nincsenek csodafegyverek, négy beavatkozás – a munkaerőpiacon tapasztalható előítéletek megszüntetése, a megtartási arányok javítása, a nők átképzése a technológiai szerepekre, valamint a lányok STEM-órákon való részvételének megerősítése az oktatási folyamat korábbi szakaszában – jelentős hatást gyakorolhat.

Fordította: Dandoy Gabriella

A cikk megjelenéséhez köszönjük az LSI Alapítvány és a United Way Magyarország támogatását!