Kvantumszámítógéptől a jövő repülőgépéig
A Neumann Társaság YouTube-csatornáján megtekinthető a HUN-REN SZTAKI-val közösen megrendezett 2023. november 15-i Neumann után, szabadon című, jövőorientált konferencia összes előadása, amelyek témái messze túlmutatnak a Neumann-elvek alapján működő számítógépek világán.
A Neumann Társaság és a HUN-REN SZTAKI 2023. november 15-én megrendezett ünnepi konferenciája a megfontolt technooptimizmus jegyében zajlott. A jövőfókuszú tematika alapján nem csupán a neumanni alapokhoz kapcsolódó témákban adtak elő a meghívott szakemberek, hanem egyebek mellett a kvantumszámítástechnika, a beltéri növénytermesztés, illetve a légi közlekedés üzemanyagigényének csökkentésének témáját is érintették.
Szalay Imre, a Neumann Társaság ügyvezetője nyitóelőadásában a #neumann120 emlékév eseményeit foglalta össze, amelyet követően a mai Neumann-elvű komputerek utódjának tekinthető kvantumszámítógépek világába avatta be az érdeklődőket Bacsárdi László, a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium projektvezetője. Előadása egy kitűnő gyorstalpaló a kvantumszámítógépek és a kvantumkommunikáció világában, hiszen a kvantumbiteket használó számítógépek működési elvétől kezdve azt is megtudhatjuk, miért jelentenek fenyegetést ezek a rendszerek a manapság alkalmazott titkosításokra, és miért kell már most védeni ezeket a kvantumszámítógépek támadásától. Az előadás a jelenlegi infrastruktúrában is működőképes kvantuminternetben rejlő lehetőségek bemutatásával zárul, amely kapcsán a szakértő az eddigi, illetve a következő években várható stratégiai fejlesztéseket is ismerteti.
Bár legtöbben csak a fotóinkat és leveleinket tároljuk publikus felhőszolgáltatásokban, a technológia tudományos lehetőségei ennél jóval tágabbak, derült ki Lovas Róbert, a HUN-REN SZTAKI igazgatóhelyettesének előadásából.
A hazai Top 50 Kiváló Kutatási Infrastruktúrák közé is beválasztott HUN-REN Cloud szolgáltatásai révén a hazai tudományos közösség nagy számítási kapacitású hardveres és szoftveres infrastruktúrához férhet hozzá. Többek közt ennek az erőforrásait használták 2020-ban a Covid-19 hazai terjedésének modellezéséhez, emellett tenger alatti és űrkutatásokhoz, MI-fejlesztésekhez is széles körben használják - derül ki az előadásból.
Kiváltják-e a termőföldben való termesztést a beltéri farmok? Nem, de ez nem is cél, derül ki Szűcs Endre, a bedrock.farm alapítójának előadásából. Ebből megtudhatjuk, hogy a növénynemesítés inverzeként a teljes kontrolláltságú farmok tulajdonképpen úgy működnek, hogy a környezetet alakítják a növény igényeihez. A prezentációban maga is cáfol egy közkeletű tévhitet a beltéri termesztés energiaigényeiről, és részletesen elmagyarázza, hogy a technológia révén tökéletesen irányított növénytermesztésben milyen jövő rejlik Magyarországon.
Miért válik analógról digitálissá már a fák gondozása is? Arról, hogy lézerradarok, a digitális képek és az MI kombinációja miként segíti a fák egészségét, Fekete Gyula, a GreeHill társalapítója tartott előadást. Budapesten durván másfélmillió fa van, egy ekkora településről néhány hónap alatt tudnak annyi digitális adatot begyűjteni a GreeHill szakemberei. Azáltal, hogy a felhőben futó mesterséges intelligencia felhasználásával képesek a felvételekről kiválogatni a fákra vonatkozó adatokat, sőt, még a fák törzsét és a lombkoronát, ágakat is, az egyes fák állapota, illetve későbbi állapotváltozásaik precízen nyomon követhetők - ahogy azt egy budapesti fa digitális másán is megszemlélhették az előadás nézői. Mindez lehetővé teszi a klímaváltozáshoz a legjobban alkalmazkodni képes egyedek kiválasztását egy-egy területen, vagy akár a sérült, veszélyes fák kiszűrését viharszimuláció segítségével.
Vanek Bálint, a HUN-REN SZTAKI igazgatóhelyettesének előadása a jövő repülőgépeinek tervezésébe avatta be a nézőket, hangsúlyozva, hogy az elmúlt hatvan évben mintegy 82 százalékkal sikerült csökkenteni a repülőgépek átlagfogyasztását a hajtóműveket, illetve az aerodinamikai kialakítást érintő fejlesztések révén. Ugyanakkor ha valaki egy Budapest-New York-Budapest légi utat megtesz, még mindig egy személyautó éves széndioxid-kibocsátásának megfelelő karbonlábnyomot hagy maga után. Tehát a fejlődés nem állhat le, az előadásból megtudhatjuk, hogy miben tér el egy nagy felszállótömegre, illetve egy alacsony fogyasztásra optimalizált repülőgép kialakítása. Emellett saját fejlesztésű repülőgépük példáján keresztül elmagyarázta, hogy milyen kihívásokat kell megoldani a légi járművek hidrogénhajtásúra való átállításához, és miért nem lehet a jövő repülőgépe esetében külön foglalkozni a hajtóművek, és külön a géptest tervezésével.
