Tanulmány jelent meg az Hommage à Neumann kiállítássorozatról

Az Apertúra folyóiratban megjelent Spitzer Fruzsina tanulmánya a Magyar Elektrográfiai Társaság és a Neumann Társaság Hommage à Neumann kiállítássorozatáról, melyet ezúton ajánlunk szíves figyelmetekbe.

1

Egyes kritikusok szerint „a gép forog, az alkotó pihen”, míg mások felvetik a kérdést, hogy szükség van-e informatikai-műszaki tudásra a képek létrehozásához értelmezéséhez, és ha igen, akkor milyen mértékben. Minden műalkotásnál az ember az, aki elindítja a folyamatot, és „kéri”, utasítja a gépet, hogy tegye ezt vagy azt. Az algoritmus, a szoftver, a gépi tanulás az alkotó célját hivatott szolgálni, kreatív alkotótársként funkcionál, tanul az adatokból, remek predikciókat készít, de „magától” nem számolna, nem generálna, hiszen nincs rá igénye − ellentétben az alkotóval. Amit a gép csinál, az jelenleg nem más, mint nagy adatbázisokon végzett statisztikai műveletek összessége. Ezért érdekes a gépek „vezető” szerepét vizsgálni az alkotófolyamatban, mert véleményem szerint többet tudhatunk meg a művészről, mint a gépről.

2
Spitzer Fruzsina kiállításmegnyitó beszéde (2024. január 24. FUGA)

A szerzőről

Spitzer Noémi Fruzsina 1986-ban született Nagyváradon. Vizuális kultúratudomány szakon végzett a Szegedi Tudományegyetemen. 2007-től experimentális rövidfilmeket, animációkat készít. 2017-től kurátora a Magyar Elektrográfiai Társaságnak, 2020-tól alelnöke. 2019-2021 között részt vett a Széchenyi István Egyetem VR Learning Center projektjeiben. 2024-től tagja a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének és a Neumann János Számítógéptudományi Társaságnak. Képzőművészeti és mozgóképes alkotásaiban figurái az automaták formavilágát idézik, a természet elemei és az ember alkotta tárgyak, technomédiumok töredékei kapcsolódnak össze. A mesterséges intelligencia és a művészet kreatív együttműködését kutatja.