Űrhajósokkal és humanoid robottal ünnepelte a magyar informatikát a Neumann Társaság

Méltó környezetben, a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében emlékezett meg a magyar informatika egyik legnagyobb hatású alakjáról, Dr. Dömölki Bálintról a Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) és a Gábor Dénes-díjasok Klubja Egyesület (GDKE). A 2025-ben elhunyt tudós tiszteletére rendezett konferencia nemcsak életművének állított emléket, hanem az informatikai tudás jelenére és jövőjére is távlatokat nyitott. A tanácskozás egyben az NJSZT közgyűlése is volt, amely megerősítette a legrégebbi magyar informatikai tudományos egyesület dinamikus megújítását.

A konferenciát az MTA részéről Kroó Norbert akadémikus, a GDKE képviseletében Ilinyi János alelnök, az NJSZT részéről pedig Kovács Levente professzor, az NJSZT elnöke nyitotta meg. Köszöntőikben egyaránt hangsúlyozták Dömölki Bálint személyes példamutatását, mértéktartó bölcsességét és azt az emberi-szakmai hitelességet, amellyel évtizedeken át formálta a magyar informatikát és a tudományos közösségeket.

 

 

 

Prof. Dr. Kovács Levente kiemelte: a konferencia szervesen illeszkedik az NJSZT 2022-ben elindított kezdeményezéséhez, amely január 21-ét – az első magyar elektronikus számítógép, az M-3 1959-es sajtóbemutatójának napját – a Magyar Informatika Napjaként ünnepli. Az M-3 szellemi öröksége, Dömölki Bálint munkásságán keresztül, ma is élő és ható hagyomány.

 

A megemlékezés különösen személyes hangot kapott a Neumann-díjas Talyigás Judit előadásában, aki egy rövidfilmet mutatott be Dömölki özvegyével, lányával és unokáival készült beszélgetésekből. A film Dömölki Bálint családfői szerepét, játékos kíváncsiságát és felelős gondoskodását emelte ki. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Dömölki Bálint özvegye és több családtagja is.

 

A magyar számítástechnika kezdeti időszakát idézte fel Szelezsán János, Gábor Dénes- és Neumann-díjas professzor, aki már az M-3 számítógép építése és üzemeltetése során is együtt dolgozott Dömölkivel. Előadásában hangsúlyozta: Dömölki kulcsszerepet játszott abban, hogy az eredeti szovjet tervek matematikai értelmezése révén Magyarországon működőképes, megbízható számítógépes szolgáltatás jöhessen létre.

 

A konferencián mutatta be Ruzsa Dénes és Spitzer Fruzsina a Pixel-fény Architektúrák című új kötetet, amely az NJSZT Számítógépes Művészeti Szakosztályának munkái alapján tárja fel a mesterséges intelligencia és a kortárs számítógépes eljárások művészeti alkalmazásait, a Társaság 2025-ös, nagy sikerű kiállítására építve.

 

A nap egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért eseménye a Hunor űrprogramhoz kapcsolódott: Cserényi Gyula és Kapu Tibor magyar űrhajósok meséltek a kiképzés kihívásairól, az űrmisszió során alkalmazott informatikai kísérletekről és a nemzeti összefogás jelentőségéről a tudományos kutatásban.

Beszéltek a többéves, rendkívül összetett kiképzés tapasztalatairól és az űrben végzett, informatikára és adatfeldolgozásra épülő kísérletekről is meséltek, bemutatva, hogy a modern űrkutatásban a precíz IT-rendszerek, a szoftveres tesztelés és a valós idejű döntéstámogatás ugyanolyan kulcsszerepet játszik, mint az emberi felkészültség. Egy olyan, digitális adatgyűjtésre és kiértékelésre épülő doziméter teszteléséről is beszámoltak, amely a kozmikus sugárzás emberi szervezetre gyakorolt hatását eddig nem várt módon vizsgálja, jól példázva az IT és az űrkutatás szoros összefonódását.

 

A jövő felé tekintett Galambos Péter professzor előadása is, amely Rossum álma újraéled – eljön-e a humanoid robotok kora? címmel élő bemutatóval párosult: működő robotkutya és működő, integető humanoid robot szerepelt a színpadon. Galambos hangsúlyozta, hogy Dömölki Bálint algoritmikus verifikációval kapcsolatos munkái, valamint Neumann János önreprodukáló automatákról szóló gondolatai ma különösen aktuálisak. A humanoid robotok rohamos terjedése új, nagy bizonyítóerejű matematikai módszereket tesz szükségessé – ez a kihívás még korántsem megoldott. Az előadást a 92 éves informatikai úttörő, Szelezsán János és a megjelent gyerekek egyaránt élvezettel követték, hiszen több résztvevő családostul érkezett.

 

 

 

A konferencia egyben az NJSZT közgyűlése is volt. Prof. Dr. Kovács Levente ismertette a társaság javasolt, négyfős alelnöki struktúráját és jövőképét, amely gyorsabb reagálást tesz lehetővé az ipar, az oktatás és a nemzetközi tudományos élet irányába. Kiemelte: az NJSZT fiatalításának már kézzelfogható eredményei vannak, az elmúlt évben több száz új, többségében egyetemista és fiatal kutató csatlakozott a szervezethez. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az új struktúrát, megkezdve az alapszabály módosításának előkészítését.

 

 

A nap végére világossá vált: Dömölki Bálint szellemi öröksége nem lezárt múlt, hanem élő iránytű – az algoritmusoktól az űrkutatásig és a humanoid robotok koráig.