Dr. Vámos Tibor

Tiszteletbeli elnök

Név

Vámos Tibor

Bemutatkozás

1986 óta a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet Intézeti Tanácsának elnöke. Főbb szakterületei: nagy rendszerek folyamatirányítása, robotlátás, alakfelismerés, tudás alapú rendszerek, tudásreprezentáció és tudáselmélet. Több könyv, és mintegy 160, tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerzője és társszerzője. Vámos Tibor 1949-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán. 1950-54 az Erőmű Beruházási Vállalatnál dolgozott, majd a Duna Vasmű erőművének helyszíni építésvezetője volt. 1954-től az MTA ösztöndíjas aspiránsa a Villamosenergetikai Kutató Intézetben. Folytatva az erőművekkel kapcsolatos gyakorlatban szerzett ismereteit, kandidátusi disszertációját a dobos szénportüzelésű kazánok terhelésszabályozásáról írta. Kandidátusi (ma PhD) fokozatát 1958-ban védte meg. Ezután automatizálási laboratóriumot alapított a Villamos-energetikai Kutató Intézetben, és itt az erőművek, és energetikai rendszerek dinamikus viselkedését kutatta a számítógépes módszerek egyik első hazai alkalmazójaként. E tárgykörben védte meg 1964-ben akadémiai doktori disszertációját. 1964-ben Benedikt Ottóval és Csáki Frigyessel megalapították az MTA Automatizálási Kutató Intézetét, a mai SZTAKI egyik elődintézményét. Az eredményeket értékelve 1974-ben alakult meg vezetése alatt – az Automatizálási Kutató Intézet és az MTA Számítástechnikai Központ egyesítésével – a mai SZTAKI.

Folyamatirányításban szerzett tapasztalatai irányították figyelmét a hetvenes években az alakfelismerési-robotirányítási területre, s ez vezetett később a mesterségesintelligencia-kutatások irányába. Az 1980-as évek nyugat-berlini szemináriumain tartott előadásai alapján írta az 1991-ben megjelent "Computer Epistemology" c. könyvét. Ennek lényegesen felújított eredményeit igyekezett további előadásaiban is kifejteni és ezek összefoglalásán folyamatosan dolgozik. Hazánkban elsőként elemezte összefüggéseiben az információs társadalom alapkérdéseit, követelményeit és hatását a társadalmi rendszer és a gazdaság megújítására, a személyi szabadságjogokra. Az információs társadalom elvi kérdéseiből csapódtak le azok az e-kormányzás hazai megvalósításával foglalkozó feladatok, amelyekkel ma is foglalkozik.