A jövő informatikája - Neumann Konferencia 2026 előadóinak absztraktjai
Absztraktok
Pálfi Dóra

Alkotók, nem csak felhasználók: AI és kreatív programozás a jövő generációjának
Az AI már ott van a diákok zsebében - a kérdés az, hogy az iskolák tiltják vagy tanítják. Az imagit azért alapítottuk, hogy a fiatalok ne csak használják a technológiát, hanem alkossanak is vele. Az előadásban bemutatom, hogyan jutunk el biztonságos AI-eszközökkel és kreatív programozással több százezer diákhoz világszerte, mit tanultunk amerikai és európai iskolákkal dolgozva, és mi működik abban, hogy a lányok is magukénak érezzék a technológiai pályákat. Arról is szó lesz, mire van szükségük a tanároknak és a döntéshozóknak ahhoz, hogy az AI biztonságosan kerüljön be az osztálytermekbe.
Benczúr András PhD

Megbízható AI: magyarázhatóság, bizonytalanság, modell kalibráció
Magas kockázatú döntéshozatal esetében egy pontbecslés önmagában nem elegendő. A döntéseket megbízható bizonytalansági becsléseknek, kalibrált megbízhatósági mutatóknak és olyan magyarázatoknak is támogatniuk kell, amelyekben a szakterületi szakértők megbízhatnak. Példákat fogok bemutatni a mobil rádióhálózatok és az építőmérnöki alkalmazások területéről, ahol a gépi tanulási modelleket egyre gyakrabban használják összetett üzemeltetési döntések támogatására. Megmutatom a modellek magyarázatának módszereit és korlátait. A regressziós feladat bizonytalansága esetében egyetlen várható érték előrejelzése helyett a válaszváltozó teljes feltételes eloszlásának becslésével foglalkozom, amely lehetővé teszi az aleatorikus bizonytalanság eloszlásfüggetlen modellezését, és támogatja a kalibrált valószínűségi előrejelzéseket. Ezek a módszerek együttesen a gépi tanulást a puszta pontbecslésen túl a megbízható döntéstámogatás irányába mozdítják el: a mérnökök és üzemeltetők számára nemcsak előrejelzéseket nyújtanak, hanem bizonytalansági információt, megbízhatósági mutatókat és értelmezhető bizonyítékot is a cselekvéshez.
Prof. Dr. Reguly István Zoltán

A molekuláris kölcsönhatásoktól a klinikai mellékhatásokig: Sejtszintű biofizikai szimulációk és gépi tanulás a gyógyszerkutatásban
A gyógyszerfejlesztés egyik legkritikusabb és legköltségesebb problémája a klinikai fázisokban jelentkező, előre nem látott mellékhatások megjelenése. A jelenlegi in-silico megoldások csak egy szűkebb, toxikológiai területre fókuszálnak, a mellékhatások kérdésével csak későbbi fázisokban (pl állatkísérletek) foglalkozik az ipar. Az emberekben észlelt mellékhatások nem közvetlenül a molekula képletéből, hanem komplex biofizikai kaszkádokból – a nem kívánt fehérjekötődésekből, a véges kötőhelyekért folytatott sejtszintű versengésből és a jelátviteli útvonalak szövet-specifikus felborulásából – erednek. Előadásomban bemutatom a PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karának (PPKE ITK) kutatási alapjaira épülő Cytocast prediktív platformját, amely a gépi tanulás (ML) és a nagy teljesítményű számítástechnika (HPC) szoros integrációjával modellezi az ok-okozati láncot a molekuláris kötődéstől a klinikai fenotípusig. A háromlépcsős architektúra első szintjén fehérje- és kémiai nyelvi modellekre (ESM2, MolFormer) épülő finomhangolt neurális hálózatok végzik el a proteom-léptékű célpont-profilozást, nagyságrendekkel gyorsabban és pontosabban a hagyományos 3D dokkolási módszereknél. Ezt követi a Cytocast ágens-alapú, sztochasztikus sejtszintű biofizikai szimulátora, amely nagy számítási kapacitást igénylő Monte Carlo-jellegű futtatásokkal modellezi a fehérjekomplexek és jelátviteli útvonalak dinamikus perturbációit. Végül egy neurális hálózat-együttes – amelyet egy nagy nyelvi modellek segítségével, hatósági gyógyszercímkékből (EMA, FDA) felépített, auditálható adatbázison tanítottunk – becsüli meg több mint 1200 lehetséges mellékhatás kockázatát. Megmutatjuk, hogy ez a hibrid, mechanizmus-alapú megközelítés hogyan múlja felül a preklinikai állatkísérletek prediktív erejét számos kritikus kórkép (például a szívritmuszavarok) esetében.
Dr. habil. Piros István Attila

A mobil informatika hajnala
Hogyan jutottunk el az első zsebszámológépektől a mai mobiltelefonokig? Hogyan „igázta le” a 80-as évek elején Japán az Egyesült Államokat? Miként lett Magyarországon világszínvonalú mobilszámítógép gyártás 1983-ban? Ezekre a kérdésekre is megpróbál válaszolni az előadás az informatikatörténet egy hazánkban kevésbé ismert szegletének a bemutatásával. A képekkel gazdagon illusztrált prezentáció végigvezeti a hallgatóságot egy időben és térben is hosszú úton, amely az 1970-es évek elején indul és egészen 2000-ig tart. Az előadó őszintén reméli, hogy az előadás után a hallgatóság egy kicsit másképp tekint majd napjaink egyik nélkülözhetetlen eszközére, a mobiltelefonra.
Prof. Sikné Dr. Lányi Cecília

Amikor az informatika visszaadja a függetlenséget: emberközpontú innovációk a fogyatékosággal élő, idősödő egyénkért
Az előadás az innovatív informatikai megoldások szerepét vizsgálja a fogyatékossággal élő emberek és az idősek életminőségének javításában. A szuperöregedő társadalom kihívásaira válaszolva a technológiai fejlődés új esélyt kínál az önállóság és a társadalmi részvétel támogatására. Az előadás bemutatja hogyan teremtenek új lehetőségeket az akadálymentes digitális megoldások a mindennapi életben.
Kiemelt szerepet kap a virtuális valóság alkalmazása a különböző terápiákban, valamint az agy-számítógép interfészek (BCI) fejlesztése. A jövőkép szerint az okosszenzorokkal felszerelt „intelligens szobák” és a robotasszisztensek a háztartások természetes részévé válva segítséget nyújtanak majd az önálló életvitel jelentős meghosszabbításában.
Az előadás során ugyanakkor számos elgondolkodtató kérdés is felmerül a mesterséges intelligencia és a robotok térhódításával kapcsolatban. Megemlítésre kerül a technológiai innovációk etikai és jogi kihívásai is.
Az előadás fő üzenete: a technológiai forradalom nem lehet öncélú; az emberközpontú informatikának az egyetemes tervezést, a társadalmi befogadást és az emberi méltóság megőrzését kell szolgálnia



