A szerelés szerelmese
Ma egy éve, 2018. március 22-én hunyt el Muszka Dániel, a magyar kibernetika egyik klasszikusa, mindannyiunk Dani bácsija.
Kivételes ajándék volt, hogy ismerhettük, együtt dolgozhattunk, sőt! amikor elégedett volt velünk, a fiacskái lehettünk.
Tegyük hozzá: Dani bácsi ritkán volt elégedett. Sosem ült a babérjain, mindig újabb és újabb ötleteken törte a fejét, állandóan jobbítani akart. Nem ismert lehetetlent, mindenhez volt egy-két mesterembere – és tele volt tervekkel. Vagy ahogy legkedvesebb „fiacskája”, Bohus Mihály tanár úr mondaná: Muszka-álmokkal.
Ezért is választottuk emlékére ezt az 1950-es évekből való képet. A szerelés volt a szerelme: itt épp a szegedi Katicabogarat bütyköli. Azt az „állatmodellt”, amely a magyar kibernetika emblematikus tárgya lett – és mindmáig a magyar informatikatörténet egyik jelképe.
Informatikatörténeti múzeum sem lehetett volna nélküle: Dani bácsi és életre szóló barátja, Kovács Győző kezdeményezte, hogy gyűjtsük össze az informatika emlékeit – még a 70-es években.
A Kovács- és Muszka-álom megvalósításán azóta is dolgozunk. Robotolunk – ha úgy tetszik.
Úgy tetszik. Szeretjük csinálni. De Muszka Dániel, Dani bácsi ösztönző, lényegre törő szellemessége nagyon hiányzik.
Addig élsz, míg emlékeznek Rád. Ne aggódj, hosszú életű leszel.