Jelenből a jövőbe
AZ NJSZT BLOGJA AZ INFORMATIKA, ROBOTIKA LEGMENŐBB TÉMAKÖREIRŐL – ÚJSZERŰ MEGKÖZELÍTÉSBEN
A párhuzamos számítások egyre fontosabbak a tudomány és a technológia világában. A hagyományos – szekvenciális – számítások mégis sokáig elterjedtebbek voltak, és annak ellenére jobban megszoktuk, és véljük érteni őket, hogy a természetben minden párhuzamosan létezik, funkcionál.
De mi a különbség?
A szoftvereket eredetileg a szekvenciális számításokhoz írták. Az adott problémát utasítások sorára szedték szét, az utasítások végrehajtása egymás utáni, azaz a program…
Az okosórától a mikrohullámú sütők vezérléséig, naponta használunk csupán pár előre meghatározott feladatot végrehajtani képes beágyazott rendszerekkel: hálózati routerrel, digitális fényképezőgéppel, GPS-szel, háztartási gépekkel, riasztókkal, orvosi műszerekkel, komputer perifériákkal.
Ezek a rendszerek gyakran tartalmaznak olyan, a csak az adott – speciális – feladat kivitelezésére használt alkatrészeket, amelyeket a normál számítógépeink nem. Processzor, memória és input/output…
A 20. század végétől a számítógépek a mindennapok meghatározó részei, a mai gazdaság és társadalom, életünk elképzelhetetlen nélkülük. Komputerünket azonban főként az operációs rendszeren keresztül látjuk, érzékeljük, az által kommunikálunk vele, a perifériákon (monitoron, billentyűzeten, egéren) kívül a hardver rejtve marad előttünk.
A rendszer sokkal összetettebb a látszatnál, bonyolultságában is kifinomult architektúrával szembesülünk nap, mint nap. Ha viszont az architektúra…
Naponta óriási adatcunami zúdul ránk. Adatbázisok és adattárházak mindenhol, gépitanulás-algoritmusok monumentális adatsorokon gyakorolnak, félve őrzött titkok után koslató adathalászok keserítik az életünket. A számítástudomány, azon belül főként a mesterségesintelligencia-kutatás soha nem volt annyira adatközpontú, mint ma, a big data korában.
Az adat értékét elsősorban a belőle kinyert tartalom, információvá, tényleges ismeretté történő értelmezése, az értelmezés lehetősége adja.…
Zöld a fű, kék az ég, savanyú a citrom – a végtelenig sorolhatnánk a józanész-bölcsesség gyűjtőkategóriába tartozó egyértelmű állításokat, tényeket. Persze a fű kiszáradhat, az ég elsötétedhet, a citromot megédesíthetjük, kora gyerekkorunkban viszont megkérdőjelezhetetlen alapállapotukban zöldként, kékként és savanyúként raktározódtak el tudatunk mélyén.
De mi is tulajdonképpen a mesterségesintelligencia-kutatás kezdetétől sokáig az általános MI-ig vezető út legüdvözítőbb módszerének…
Manapság gyakran olvashatsz a bitcoinról (BTC), árfolyamának meteorszerű szárnyalásáról, majd szédítő tempójú leértékelődéséről. Egy egység bitcoin most közel 35 ezer dollárt (több mint tízmillió forintot) ér, a történelmi csúcson 60 ezer felett is járt, és eközben, első országként a világon, a közép-amerikai Salvadorban június 9-én hivatalos fizetőeszközzé tették.
De mi is tulajdonképpen az a bitcoin, fizetőeszköz, fizetési hálózat, vagyontárgy vagy értékőrző? Lényegében egy…
Ha az utóbbi években követted a pénzügyi világ híreit, száz százalék, hogy hallottál a csere- vagy fizetőeszközként működő, bonyolult titkosítást (kriptográfiát) használó digitális pénzekről, a kriptovalutákról. De ha másról nem is, a bitcoinról biztos vannak információid, mint ahogy a kriptovaluták zömét megalapozó blokklánc technológiáról is.
Ezt a technológiát arra találták ki, hogy egymást nem ismerő, egymásban nem feltétlenül bízó személyek biztonságosan, hitelesített módon…
Régen az olyan hétköznapi pénzügyi műveletek elvégzéséhez, mint számlák befizetése vagy utalás, mindig fel kellett keresni a bankfiókot vagy postahivatalt. Később, az internet elterjedésével már számítógéppel is lehetett mindezt végezni, most pedig akár a buszon ülve is, az okostelefon segítségével. Az angol financial technology kifejezést rövidítő fintech megoldások teszik lehetővé.
A fintech gyűjtőnéven a pénzügyi szolgáltatások minden korábbinál gördülékenyebb…
Emlékszel még a szörnyű iskolai szorzótáblára? A matektanár naponta jött a számokkal és a többszörösükkel, heteken keresztül naponta újakat kellett megtanulnod, idővel azt hihetted, hogy elfelejtetted az alapokat. Teljes káoszt láttál az agyadban, de a sokkal „borzalmasabb” újabb fogalmak bevezetésekor, valahonnan mégis előjött az egyszerűbb szorzás, hasznosítottad a megtanultakat, majd az újabb anyagokat is.
Ugyan sokat felejtettél, de a lényeg elraktározódott, be tudtad építeni a…
Amikor egy okostelefonnal készített fotót szerkesztesz, mesterséges ideghálók segítik a munkádat. Akármennyire furcsán hangzik, jelenleg ezek az emberi agyról mintázott hálózatok a mesterséges intelligencia leghatékonyabb gyakorlati alkalmazásai, az MI-alkalmazások közül, az üzleti döntéshozástól termékek ajánlásáig, elsősorban velük oldunk meg való világbeli problémákat.
Manapság már sokszáz mesterséges idegháló dolgozik különböző területeken. Funkciójuk, felépítésük, bonyolultsági…
Kevés informatikai szakkifejezést emlegetnek annyit manapság, mint az utóbbi évtized mesterséges intelligencia-, és gépitanulás-áttörésének egyik alapját, a nagy vonalakban az emberi agyról mintázott mesterséges ideghálókat, más néven neurális hálókat.
Egy háló összekapcsolt egységekbe, csomópontokba rendezett mesterséges idegsejtekből (neuronokból) áll. A biológiai agy szinapszisaihoz hasonlóan, azokat utánozva, szimulálva, minden egyes idegsejt jelzést juttat el a többinek…
Számos sci-fi regényekben olvashattunk már „élő” számítógépekről. Vajon a való életben is létezhetnek ilyen gépek? Mi a fejlesztésükben fontos szerepet játszó szintetikus biológia?
Az ezredforduló környékén a biológia fordulópontjához érkezett: addig az élő szervezetek vizsgálata és működésük megértése volt a cél, 2000 után – az analízist, a részekre szedést követően – eljött az összerakás, a szintézis ideje is. Az akkor új, ma már sokmilliárd dolláros üzletet jelentő tudományághoz a…
Művészi és tudományos projektekből hallhattál már a mesterséges intelligenciánál is inkább sci-fiszerű mesterséges életről. Az MI-hez tartozik, intelligencia helyett azonban élő rendszereket, rendszer-környezet interakciókat, főként az evolúciót és az információfeldolgozást tanulmányozva próbál biológiai minták alapján szimulációval és más infokommunikációs módszerekkel szintetikus lényeket teremteni digitális, természetes és kevert közegben. Az életet nemcsak az általunk is ismert…
A legendás városépítő játékban, a Sim City-ben sok órányi munkával komplett mesterséges városokat, társadalmakat dolgozhattunk ki néhány órányi játékkal. A városépítő játékokhoz hasonlóan az egyre nagyobb skálájú számítógépes szimulációk is lehetővé teszik társadalmi jelenségek, folyamatok, sőt, egész társadalmak pontosabb modellezését, hipotetikus modellek összekombinálását valódi adatokkal.
Az adatrobbanás, a big data és a mesterségesintelligencia-megoldások gyors fejlődése…
Mi a közös vonás a madárrajok, a vezető nélküli légi járműcsapatok tevékenységében, az erdőtüzek elterjedésében, a forgalmi dugók vagy a csoportot alkotó egyénekre nem feltétlenül jellemző, közösségként viszont identitásformáló szokások kialakulásában?
Az, hogy mindegyik központilag irányított mechanizmusok nélküli, egymás közelében lévő egyedek helyi interakcióiból kifejlődő önszerveződő rendszerként működnek. Együttes viselkedésük nem vezethető le a részek összességéből, túlmutat…
A biológiaórán megtanulhattad, hogy állatok, egymás közötti kommunikációjukhoz szervezetükből – mirigyeikből – a külvilágba juttatott jellegzetes összetételű vegyületeket, a faj másik egyedeiben meghatározott viselkedést elindító feromonokat is használnak. Nyomokat hagynak, veszélyt jeleznek, a szociális és a szexuális viselkedést befolyásolják velük.
Főként feromonok szabályozzák a hangyák társas viselkedését; a vegyi „jelölők” segítségével, egymás nyomát követve találnak el az…