Kvantumugrás

Kevés irodalmi stílusra hatott annyira a számítógépes technológia, mint az 1980-as években a sci-fit újradefiniáló cyberpunkra. A hatás kölcsönös volt, hiszen az irányzat legjelesebb alkotója, William Gibson 1984-ben, a kései 20. század talán legnagyobb hatású regényében, a Neuromancerben, évekkel a világháló előtt bevezette az online lét és az immerzív virtuális valóság szintéziseként is értelmezhető cybertér (cyberspace) fogalmát.

Az irányzat nem előzmények nélkül alakult ki,…

A modern számítógépek 1940-es évekbeli megjelenését követően, tudósok az 1950-es években kezdték realizálni a gépek potenciális társadalmi hatásait. Az első kihívások egyike az emberi módon történő „gondolkodás”, elsősorban a döntéshozás valamilyen szintű utánzása, automatizálása volt. (Még ma is az, és egy ideig valószínűleg az is marad.)

Számítógépes döntéshozással az évtized végén kezdtek el foglalkozni, például diagnosztikai alkalmazásokra fejlesztettek rendszereket az…

Naponta olvasunk róluk, évek óta prognosztizálják, hogy hamarosan megjelennek az utakon, komoly jövőt, a városi és általában a forgalom racionalizálását jósolják nekik, a fenntartható fejlődés egyik fontos elemét látják bennük, de tesztjárművek és korlátozott időiintervallumban és szigorúan "beszabályozott" kert- és külvárosi utakon közlekedő arizonai, texasi és kaliforniai taxik kivételével, teljesen autonóm, önvezető autók nem jelentek még meg az utakon.

Egy önvezető jármű emberi…

Az amerikaiak háromnegyede napi szinten internetezik, 43 százalékuk naponta egynél több alkalommal, 26 százalékuk pedig „szinte folyamatosan” online van. A mobilinternet-felhasználók körében még magasabbak a számok: napi egy alkalommal az amerikaiak 89, állandóan 31 százaléka netezik.

E számok ismeretében egyértelmű, hogy a reklám- és marketing-szektor ráállt a digitális közegre. Célzott online videók, képes és fizetett közösségi hirdetések, keresőmarketing, speciális közösségimédia-…

Mi a közös a Wikipédiában, az Amazon Mechanikus Törökjében és a Kickstarterben?

Az, hogy mindhárom a „közösség bölcsességén” alapul. A 2000-es évek első felében, a web második nagy hullámának, a 2.0-nak az egyik legmarkánsabb jelensége a közösségi ötletbörze, ismertebb, angol nevén crowdsourcing (ekkor jelentek meg az első közösségimédia-kezdeményezések is.). Három példánk ezt a jelenséget szemlélteti.

Lényege szolgáltatások, ötletek, tartalmak stb. nagy létszámú csoportoktól…

Mindenki használ GPS-t, telefonunk pedig folyamatosan tudja, merre tartózkodunk, egyes appok miatt állandóan nyomot hagyunk arról, hogy épp hol jártunk.

A helyalapú szolgáltatások mobileszközökön futó, az eszköz földrajzi adatait ismerő, geoadatokat gyűjtő alkalmazások. Ezeket az adatokat valósidőben, egy vagy több helykövető technológiával szedik össze.

Az adatok többféle forrásból gyűlnek egybe: globális helymeghatározó rendszer (GPS) műholdak, mobiltornyok és rövid…

A titkosítás vagy adatok kódolt szöveggé alakításának tudománya nem újkeletű, ősidők óta foglalkoznak vele. Titkosított adatokat, szövegeket csak a megfelelő kulccsal rendelkező személyek képesek elolvasni.

A számítógépek elterjedésével, az információs társadalom kialakulásával a titkosítás nagyságrendekkel magasabb szintre emelkedett, sokkal komplexebbé vált, mint volt valaha is. A diszciplína egyik legizgalmasabb területe a kvantummechanika alapállításait, lehetőségeit is…

A vezeték nélküli kommunikáció elméleti alapjait Nikola Tesla dolgozta ki az 1890-es években, az első vezeték nélküli jeleket a rádió apjaként ismert Guglielmo Marconi továbbította 1894-ben, két mérföld távolságra.

A kormányzati használat szintjén az első világháborúig visszavezethető, mára az információs technológiával összeintegrálódott mobil technológia – a mobil kommunikáció és a mobil számítástechnika – azóta teljesen megváltoztatta az emberi társadalmakat. Ez az integráció…

Az operációs rendszer (OS) a számítógépünkön futó legfontosabb program; kezeli a gép memóriáját, a rajta lévő összes programot és hardvert, és nem utolsó sorban, lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy a komputerrel – a gép nyelvének ismerete nélkül – kommunikálni tudjon. Interfészként működik köztünk és a hardver között.

Operációs rendszer nélkül bármelyik számítógép, mobil készülék használhatatlan.

Általában több, különféle program fut egyszerre a gépen, és mindegyiknek…

Az emberi tudat merevlemezre, virtuális térbe, azaz digitális környezetbe történő feltöltését, a teljes agyemuláció (száz százalékos utánzás) néven is ismert, ködös jövőbeli „halhatatlanság-opciót” úgy képzeljük el, hogy az agy komplett fizikai szerkezetét egy orvos olyan akkurátusan leszkenneli, hogy mentális állapotokról, köztük a hosszútávú memóriáról és az „énről” is pontos utánzat lesz belőle, amelyet számítógépre küldenek, vagy másolnak.

Ezt követően a számítógép szimulációt…

Egyre világibb a régebbi időkben szigorúan vallásos, hitbéli témaként kezelt halhatatlanság. Manapság komoly szellemi és anyagi befektetések tárgya; filozófusok, tudósok és a Szilícium-völgyi elit vizsgálja az örök élet technológiai lehetőségeit, s támogatja a célt szolgáló kezdeményezéseket. A legismertebb milliárdos befektető Pieter Thiel.

Többszázan fagyasztatták le halott testüket, és a kriosztázis állapotában várják majdani, biztosnak egyáltalán nem mondható feltámasztásukat.…

Az elektronikus eszközök, mint például az okostelefonok, okostévék vagy a laptopok gördülékeny működéséhez kód kell. Annál az egyszerű oknál fogva, mert a kódolás teszi lehetővé az ember és ezek az eszközök közötti kommunikációt.

Mivel a számítógépek nem úgy kommunikálnak, mint a Homo sapiens, a kódolás fordításként funkciónál, a kód alakítja a gép által értelmezhető számsorokká az embertől jövő inputot. Mihelyst a komputer megkapja ezeket az üzeneteket, végrehajtja a bennük kijelölt…

Egy 2021-es internetbiztonsági tanulmány szerzői hívták fel a figyelmet arra a tényre, hogy hackerek előszeretettel használnak ritka, úgynevezett egzotikus programozási nyelveket. Így próbálják elkerülni biztonsági szakemberek és közösségek figyelmét, viszonylagos nyugalomban űzni tevékenységüket, és természetesen minél hatékonyabb vírusokat írni.

Ezek részben – tényleg csak részben – kapcsolódnak az úgynevezett ezoterikus programozási nyelvekhez, amelyeket eredetileg a…

Amióta van számítógépünk, okostelefonunk, azóta folyamatosan hallunk számítási funkciót betöltő eszközeinket megtámadó vírusokról. Különböző mértékben és következményekkel, de szinte mindenki megtapasztalta már a kártevők tevékenységét.

Az angol malicious és software szavakat összevonó malware a rosszindulatú számítógépes programok összefoglaló neve. Rosszindulatú, kártevő, kártékony, káros szoftvert jelent magyarul: bármely program vagy fájl, ami szándékosan kárt okoz egy…

Sokan láttunk már élethű, de valamiért, magunk sem tudjuk megmondani, miért, kicsit mégis zavaró, elbizonytalanító humanoid robotot, számítógép által generált arcot, karaktereket.

Az egyik legismertebb példa, AVA, az új-zélandi Soul Machines által az Autodesk számára még a 2010-es években, a nagy mesterségesintelligencia-hullám előtt fejlesztett, képernyő-avatár, egy „digitális ember” pont ilyen volt: egyszerre lenyűgöző és zavarba ejtő. Viselkedésével, mozdulataival empátiát…

A vállalati informatika nagy szervezetek igényeinek megfelelően kialakított hardverekről és szoftverekről szól. Az átlagos fogyasztói és a kisebb céges elvárásokkal összehasonlítva, egy nagyobb vállalatnak egyértelműen komolyabb elvárásai vannak többek között a hozzáféréssel, a kompatibilitással, a megbízhatósággal, a teljesítménnyel és a biztonsággal kapcsolatban.

A „vállalati szintű IT” nem hivatalos elnevezés, és nincsenek feltétlenül szabványok sem, amelyeket az értékesítőknek…

Gépesítés, robotizáció, ipar 4.0, jönnek a mesterséges intelligenciák, az embert humanoid masinák, okos programok váltják ki (negatívabb értelmezésben: le), helyettesítik, nyugdíjazzák egyes munkakörökben, általában, de nem feltétlenül a legképzetlenebbeket. A folyamat jó ideje elkezdődött, egyébként nem olyan rémes, mint amilyennek egyesek felvázolták, és amivel úgy tűnik, illik is riogatni a nem szakmabeli nagyközönséget.

A Világbank nem mostani, hanem már 2019-es fejlődési…

Ember és gép érzelmi kapcsolata, sőt, akár szerelme sokáig inkább tabunak számított, ma viszont népszerű sci-fi téma (Her / A nő, Ex Machina stb.). Alapfeltétele persze, hogy a gépek érezzenek, és ha valóban éreznek, akkor tudatos lények, mert az érzelmek alapfeltételeként, nemcsak érzékelik, hanem értik is a környezetüket.

Ettől viszont távol vagyunk még. Hogy mennyire távol, arról megoszlanak a vélemények – öt, húsz, ötven, kétszáz év, soha –, és ez már a sokat vitatott, még inkább…

A transzhumanista jövőkép embere a csúcstechnológiák (mesterséges intelligencia, agy-számítógép interfészek, virtuális valóság, nanotech stb.) és az okos implantátumok által felturbózott Homo sapiens egyfajta ember-gép hibrid. De, a lét törvényeiből fakadóan, még ennek a majdani szuperlénynek is meg kell halnia.

Vagy mégsem?

A transzhumanista evolúció egyik alaptétele, hogy az emberi állapot nem a fejlődés vége, és eljutottunk abba a korba, amikor magunk szabhatjuk meg…

Hogyan hozzunk létre olcsóbban az elődjét teljesen háttérbe szorító új terméket, és hódítsuk meg vele a piacot, változtassuk meg tömegek életét? Nyilvánvalóan sok feltaláló töpreng ezeken a kérdéseken, de legtöbbjük nem jó helyen és nem jó időben akarja megváltani a világot. Talán nem is meglepő, hogy a fejlesztők leggyakrabban kezdők vagy „underground” figurák, és csak ritkábban befutott vállalkozások.

Utóbbiak azért ritkábban, mert termékeiket jól bejáratták már, és, ha kell,…