Jelenből a jövőbe

Az éghajlatváltozást, a globális felmelegedést emberi tevékenységek idézték elő, és úgy tűnik, hogy inkább csak lassítani tudjuk, mintsem megállítani, visszafordítani a klímakatasztrófához vezető folyamatokat. Ez már nem a jövő, hanem a jelen; fenyegető jeleit egyre gyakrabban érezzük, és szép szólamok mellett, ideje lenne komolyabban cselekednünk is, hogy a fejlődés valóban fenntartható legyen.

Városainkban – ha megengedhetjük magunknak – folyamatosan nő az életminőséget javító…

Az adatrobbanással a feldolgozás mellett a tárolás módjai, a tárhelyek jellege is számítástudomány központi problémáivá váltak. 

Az adatok bármihez kapcsolódó, szöveges, numerikus vagy multimédiás formában megjelenített, feldolgozatlan vagy feldolgozott megfigyelések, mérések stb. A nevünk, az életkorunk, a magasságunk, a súlyunk rólunk szóló adatok, de egy kép, egy fájl vagy egy pdf-dokumentum is adat, és a példák a végtelenig sorolhatók.

Az adatok többféleképpen (…

Adatkorban élünk, bármi adattá válik, másodpercenként félelmetes adatmennyiség keletkezik. Ez a big data világa. De hogyan dolgozzuk fel az adatokat, hogyan érjük el, hogy a döntéshozáshoz értékes információ ne vesszen kárba?

Az adat vizuális megjelenítését megelőző elemzés az adatok vizsgálatának, megtisztításának, átalakításának és modellezésének a tudománya, célja a hasznos információ kinyerése, következtetések levonása és a döntéshozás támogatása. Sokféle módszerrel, például a…

2020-ban napi 306,4 milliárd e-mailt küldtünk el, 500 ezer tweetet posztoltunk, közel 6 milliárd Google-keresést jegyeztünk, másodpercenként 1,7 megabájtnyi adatot generáltunk, a Facebook napi 4 petabájtot. Elképesztő, felfoghatatlan számok. 

Az a tény, hogy a meteorológiától a genetikáig, az államigazgatástól az üzleti életig, minden területen meghatározó jelentőségű big data kifejezéssel naponta találkozunk, egyértelműen jelzi a folyamatosan ránk zúduló adat mennyiségét, és…

A felhő szót hallva elsősorban a kék égboltra és persze az időjárásra asszociálunk: ezeknek a gondolatoknak és képeknek értelemszerűen semmi közük nincs az informatikához. Legalábbis sokáig nem volt, aztán a 2010-es évektől a számítástudomány egyik meghatározó ágazatát a köznyelvben is összekapcsolták az égen lebegő különös alakzatokkal. Népszerűségét korábban, az Amazon 2006-os számítási felhője alapozta meg.

Ha valaki azt mondja, hogy „felhő”, ma már komputerekre, adatközpontokra…

A számítástudomány fejlődése folyamatosan új módszereket, paradigmákat, számítási és hálózati technológiákat eredményez.

Mi a közös pont például a hálózatba rendezett, szerteágazó helyszíneken elhelyezett független számítógép-füzérek, a közműszerű számítások és a főként tudományos célokra használt, földrajzilag elosztott virtuális számítógépek között?

Az elosztott számítások egyik változata, a grid computing, azaz rácsszámítások (leginkább egyszerűen csak grid) ez a…

Az adatrobbanással, a folyamatosan és drámai mértékben növekvő adatmennyiséggel nemcsak a felhasználók navigálnak egyre nehezebben on- és offline terekben, de az adatokat kezelni hivatott rendszerek, programok, alkalmazások teljesítményét is állandóan növelni kell, új megoldásokat kell kitalálni.

A többek közt az adatbázis-kezelésben és az alkalmazástervezésben elterjedt elosztott számítások ezt a problémahalmazt igyekeznek orvosolni. Az adatmennyiség megsokszorozódásával a…

Desktop, laptop, tablet, okostelefon, és még folytathatnánk – a mindennapokban mindenki által használt (személyi) számítógépek mellett működnek méretes tereket betöltő, általában kormányintézmények, nagyvállalatok és nagybankok munkáját segítő úgynevezett nagygépek (mainframe) is. A határok ugyan képlékenyek, és vannak árfedések, de ezek a komputerek nem azonosak a főként tudományos és katonai alkalmazásokban jeleskedő és állandó média-rivaldafényben lubickoló szuperszámítógépekkel.…

A párhuzamos számítások egyre fontosabbak a tudomány és a technológia világában. A hagyományos – szekvenciális – számítások mégis sokáig elterjedtebbek voltak, és annak ellenére jobban megszoktuk, és véljük érteni őket, hogy a természetben minden párhuzamosan létezik, funkcionál.

De mi a különbség?

A szoftvereket eredetileg a szekvenciális számításokhoz írták. Az adott problémát utasítások sorára szedték szét, az utasítások végrehajtása egymás utáni, azaz a program…

Az okosórától a mikrohullámú sütők vezérléséig, naponta használunk csupán pár előre meghatározott feladatot végrehajtani képes beágyazott rendszerekkel: hálózati routerrel, digitális fényképezőgéppel, GPS-szel, háztartási gépekkel, riasztókkal, orvosi műszerekkel, komputer perifériákkal.

Ezek a rendszerek gyakran tartalmaznak olyan, a csak az adott – speciális – feladat kivitelezésére használt alkatrészeket, amelyeket a normál számítógépeink nem. Processzor, memória és input/output…

A 20. század végétől a számítógépek a mindennapok meghatározó részei, a mai gazdaság és társadalom, életünk elképzelhetetlen nélkülük. Komputerünket azonban főként az operációs rendszeren keresztül látjuk, érzékeljük, az által kommunikálunk vele, a perifériákon (monitoron, billentyűzeten, egéren) kívül a hardver rejtve marad előttünk.

A rendszer sokkal összetettebb a látszatnál, bonyolultságában is kifinomult architektúrával szembesülünk nap, mint nap. Ha viszont az architektúra…

Naponta óriási adatcunami zúdul ránk. Adatbázisok és adattárházak mindenhol, gépitanulás-algoritmusok monumentális adatsorokon gyakorolnak, félve őrzött titkok után koslató adathalászok keserítik az életünket. A számítástudomány, azon belül főként a mesterségesintelligencia-kutatás soha nem volt annyira adatközpontú, mint ma, a big data korában.

Az adat értékét elsősorban a belőle kinyert tartalom, információvá, tényleges ismeretté történő értelmezése, az értelmezés lehetősége adja.…

Zöld a fű, kék az ég, savanyú a citrom – a végtelenig sorolhatnánk a józanész-bölcsesség gyűjtőkategóriába tartozó egyértelmű állításokat, tényeket. Persze a fű kiszáradhat, az ég elsötétedhet, a citromot megédesíthetjük, kora gyerekkorunkban viszont megkérdőjelezhetetlen alapállapotukban zöldként, kékként és savanyúként raktározódtak el tudatunk mélyén.

De mi is tulajdonképpen a mesterségesintelligencia-kutatás kezdetétől sokáig az általános MI-ig vezető út legüdvözítőbb módszerének…

Manapság gyakran olvashatsz a bitcoinról (BTC), árfolyamának meteorszerű szárnyalásáról, majd szédítő tempójú leértékelődéséről. Egy egység bitcoin most közel 35 ezer dollárt (több mint tízmillió forintot) ér, a történelmi csúcson 60 ezer felett is járt, és eközben, első országként a világon, a közép-amerikai Salvadorban június 9-én hivatalos fizetőeszközzé tették.

De mi is tulajdonképpen az a bitcoin, fizetőeszköz, fizetési hálózat, vagyontárgy vagy értékőrző? Lényegében egy…

Ha az utóbbi években követted a pénzügyi világ híreit, száz százalék, hogy hallottál a csere- vagy fizetőeszközként működő, bonyolult titkosítást (kriptográfiát) használó digitális pénzekről, a kriptovalutákról. De ha másról nem is, a bitcoinról biztos vannak információid, mint ahogy a kriptovaluták zömét megalapozó blokklánc technológiáról is.

Ezt a technológiát arra találták ki, hogy egymást nem ismerő, egymásban nem feltétlenül bízó személyek biztonságosan, hitelesített módon…

Régen az olyan hétköznapi pénzügyi műveletek elvégzéséhez, mint számlák befizetése vagy utalás, mindig fel kellett keresni a bankfiókot vagy postahivatalt. Később, az internet elterjedésével már számítógéppel is lehetett mindezt végezni, most pedig akár a buszon ülve is, az okostelefon segítségével. Az angol financial technology kifejezést rövidítő fintech megoldások teszik lehetővé.

A fintech gyűjtőnéven a pénzügyi szolgáltatások minden korábbinál gördülékenyebb…