Kvantumugrás

Kevés irodalmi stílusra hatott annyira a számítógépes technológia, mint az 1980-as években a sci-fit újradefiniáló cyberpunkra. A hatás kölcsönös volt, hiszen az irányzat legjelesebb alkotója, William Gibson 1984-ben, a kései 20. század talán legnagyobb hatású regényében, a Neuromancerben, a világháló előtt bevezette az online lét és az immerzív virtuális valóság szintéziseként is értelmezhető cybertér fogalmát.

Az irányzat nem előzmények nélkül alakult ki, Gibsonra és a többiekre (…

A modern számítógépek 1940-es évekbeli megjelenését követően, tudósok az 1950-es években kezdték realizálni a gépek potenciális társadalmi hatásait. Az első kihívások egyike (még ma is az) az emberi módon történő „gondolkodás”, elsősorban a döntéshozás valamilyen szintű utánzása volt.

Számítógépes döntéshozással az évtized végén kezdtek el foglalkozni, például diagnosztikai alkalmazásokra fejlesztettek rendszereket az egészségügynek. A gépek a beteg tüneteit és laboratóriumi…

Naponta olvasunk róluk, évek óta prognosztizálják, hogy hamarosan megjelennek az utakon, komoly jövőt, a városi és általában a forgalom racionalizálását jósolják nekik, a fenntartható fejlődés egyik fontos elemét látják bennük, de tesztjárművek kivételével, teljesen autonóm, önvezető autók nem jelentek még meg az utakon.

Egy önvezető jármű emberi beavatkozás nélkül működik, érzékeli a környezetét. Nem szükséges, hogy benne ülő személy irányítsa, sőt, nem is kell, hogy üljön benne…

Az amerikaiak háromnegyede napi szinten internetezik, 43 százalékuk naponta egynél több alkalommal, 26 százalékuk pedig „szinte folyamatosan” online van. A mobilinternet-felhasználók körében még magasabbak a számok: napi egy alkalommal az amerikaiak 89, állandóan 31 százaléka netezik.

E számok ismeretében egyértelmű, hogy a reklám- és marketing-szektor ráállt a digitális közegre. Célzott online videók, képes és fizetett közösségi hirdetések, keresőmarketing, speciális közösségimédia-…

Mi a közös a Wikipédiában, az Amazon Mechanikus Törökjében és a Kickstarterben?

Az, hogy mindhárom a „közösség bölcsességén” alapul. A 2000-es évek első felében, a web második nagy hullámának, a 2.0-nak az egyik legmarkánsabb jelensége a közösségi ötletbörze, ismertebb, angol nevén crowdsourcing (ekkor jelentek meg az első közösségimédia-kezdeményezések is.). Három példánk ezt a jelenséget szemlélteti.

Lényege szolgáltatások, ötletek, tartalmak stb. nagy létszámú…

Mindenki használ GPS-t, telefonunk pedig folyamatosan tudja, merre tartózkodunk, egyes appok miatt állandóan nyomot hagyunk arról, hogy épp hol jártunk.

A helyalapú szolgáltatások mobileszközökön futó, az eszköz földrajzi adatait ismerő, geoadatokat gyűjtő alkalmazások. Ezeket az adatokat valósidőben, egy vagy több helykövető technológiával szedik össze.

Az adatok többféle forrásból gyűlnek egybe: globális helymeghatározó rendszer (GPS) műholdak, mobiltornyok és rövid…

A titkosítás vagy adatok kódolt szöveggé alakításának tudománya nem újkeletű, ősidők óta foglalkoznak vele. Titkosított adatokat, szövegeket csak a megfelelő kulccsal rendelkező személyek képesek elolvasni

A számítógépek elterjedésével, az információs társadalom kialakulásával a titkosítás nagyságrendekkel magasabb szintre emelkedett, sokkal komplexebbé vált, mint volt valaha is. A diszciplína egyik legizgalmasabb területe a kvantummechanika alapállításait, lehetőségeit is kihasználó…

A vezeték nélküli kommunikáció elméleti alapjait Nikola Tesla dolgozta ki az 1890-es években, az első vezeték nélküli jeleket pedig a rádió apjaként ismert Guglielmo Marconi továbbította 1894-ben, két mérföld távolságra.

A kormányzati használat szintjén az első világháborúig visszavezethető, mára az információs technológiával összeintegrálódott mobil technológia – a mobil kommunikáció és a mobil számítástechnika – azóta teljesen megváltoztatta az emberi társadalmakat. Ez az…

Az operációs rendszer (OS) a számítógépünkön futó legfontosabb program; kezeli a gép memóriáját, a rajta lévő összes programot és hardvert, és nem utolsó sorban, lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy a komputerrel – a gép nyelvének ismerete nélkül – kommunikálni tudjon. Interfészként működik köztünk és a hardver között.

Operációs rendszer nélkül bármelyik számítógép, mobil készülék használhatatlan.

Általában több, különféle program fut egyszerre a gépen, és…

Az emberi tudat merevlemezre, virtuális térbe, azaz digitális környezetbe történő feltöltését, a teljes agyemuláció (száz százalékos utánzás) néven is ismert ködös jövőbeli „halhatatlanság-opciót” úgy képzeljük el, hogy az agy komplett fizikai szerkezetét egy orvos olyan akkutátusan leszkenneli, hogy mentális állapotokról, köztük a hosszútávú memóriáról és az „énről” is pontos utánzat lesz belőle, amelyet számítógépre küldenek, vagy másolnak.

Ezt követően a számítógép szimulációt…

Egyre világibbá válik a régebben szigorúan vallásos témának számított halhatatlanság. Manapság komoly szellemi és anyagi befektetések tárgya; filozófusok, tudósok és a Szilícium-völgyi elit vizsgálja az örök élet technológiai lehetőségeit. Többszázan fagyasztatták le halott testüket, és a kriosztázis állapotában várják majdani, biztosnak egyáltalán nem mondható feltámasztásukat.

Ha a halált problémaként fogjuk fel, márpedig az emberi történelem kezdetei, például Gilgames óta…

Hiába nagyon hasznos, bár szinte teljesen áttekinthetetlen rendszer, a világháló egyelőre nem nevezhető intelligensnek. A WWW-t a CERN-ben, 1989 és 1993 között kifejlesztő Tim Berners-Lee és munkatársai évtizedek óta dolgoznak az internet és a jelentésalapú technológiák összekapcsolásán, új szabványokon, a web 2.0 utáni, web 3.0 állapotán, egy szélesebb kontextusú weben, röviden: a háló „intelligenssé tételén.”.

Ez a Szemantikus Web (W3C, a koncepció 1999-es kitalálója és…